MABISZ: Biztosítók tűnhetnek el a bankadó miatt piacról

A most bevezetett különadó 85 százalékkal - 38 milliárd forinttal - növeli meg a biztosítási szektor befizetéseit, így a biztosítók kétharmada veszteséges lehet az idén, egyes biztosítók pedig eltűnhetnek a piacról - közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A MABISZ tagbiztosítói működésére jelentős kockázatot jelent a kormány által kivetett pénzintézeti különadó, amely a szektor jövedelmezőségét figyelmen kívül hagyva határozza meg a befizetési kötelezettséget. A biztosítók kétharmada veszteséges lehet 2010-ben, több cég eredménye a "különadó" miatt fordul át mínuszba. A korrigált díjbevétel alapján kivetett adó túlzott mértékű, amelyet a társaságok egy része újabb költségcsökkentési intézkedésekkel sem lesz képes kigazdálkodni - olvasható a MABISZ közleményében.

A közlemény idézi a CEA, a brüsszeli központú európai biztosítási szövetség állásfoglalását: "Az extra adó egyaránt negatív hatással lesz a fogyasztókra és a reálgazdaságra. Gyengíti és károsítja a biztosítási üzletágnak az állampolgárok, a vállalatok és az egész gazdaság életében betöltött stabilizáló szerepét."

A törvény szövegébe az utolsó pillanatban bekerült módosítás - amely a korrigált díjbevétel 6,2 százalékában határozza meg a hozzájárulás mértékét az addig napirenden lévő 5,8 százalék helyett - tovább súlyosbította a biztosítókat sújtó terheket. Ennek következtében a biztosítók által befizetendő adó további csaknem 2,5 milliárd forinttal, közel 38 milliárd forintra emelkedett.

A biztosítók tavaly, "különadó" nélkül 45 milliárd forintot fizettek be az államkasszába adó és különböző járulékok formájában, így a most bevezetett különadó 85 százalékkal növeli meg a biztosítási szektor befizetéseit. A szektort különösen súlyosan érinti az extra adófizetési kötelezettség, mivel az idei vihar- és árvízkárok enyhítésére eddig már csaknem 30 milliárd forintot fizettek ki.

A MABISZ szerint az adó visszamenőleges hatálya sérti a jogbiztonságot és az arányos közteherviselés elvét, mivel az adó a törvény hatálybalépése előtt keletkező eredményt érinti. Az extra adó nem veszi figyelembe a társaságok működésében 2009-ben, illetve 2010-ben bekövetkezett változásokat (portfólió-átruházás, a tevékenység megszüntetése vagy bővítése, jelentős állományvesztés stb.).

A biztosítási szektor jelenleg közel 30 ezer embert foglalkoztat, az új szabályozás miatt várhatóan beinduló "fiókosodási hullám" következtében viszont számolni kell a szektorban foglalkoztatottak létszámának jelentős csökkenésével. Másik kedvezőtlen következmény lehet, hogy a magyarországi tevékenységgel kapcsolatos döntéseket előbb-utóbb nem Magyarországon hozzák majd meg.

A biztosítók szövetsége ismét hangsúlyozza: a biztosítók tisztában voltak és vannak azzal, hogy az ország jelenlegi nehéz helyzete indokolja egyes szektorok fokozott tehervállalását. Ezért az első perctől kezdve kooperációra törekedtek a kormányzattal, és felülemelkedve a piac szereplőinek eltérő helyzetéből származó különböző érdekeiken, vállalták az extra adóterhet. Ugyanakkor már a tárgyalások kezdetén leszögezték - és számításokkal is alátámasztották - azt, hogy a szektor "maradandó egészségkárosodás" nélkül 20 milliárd forintos plusz adót képes elviselni.

Az európai országok egy részében egyáltalán nem létezik biztosítási adó. Bulgáriában, Csehországban, Észtországban, Lettországban, Lengyelországban nincs ilyen, Romániában az életbiztosításokra 0,3, a nem életbiztosításokra 0,5 százalékos adót vetettek ki. Nem terheli adó az életbiztosításokat Dániában, az Egyesült Királyságban, Hollandiában, Horvátországban, Németországban, Portugáliában, Spanyolországban, Svédországban és Szlovákiában sem.

A kormány - hivatalosan a nemrég működésbe lépett biztosítók védelmében - kivett volna néhány biztosítót a bankadó hatálya alól. Mivel ezek közé esett volna a Fidesz holdudvarába tartozó Járai Zsigmond biztosítója, a CIG is, a szabály "lex Járai"-ként híresült el.

A kormánytöbbség azonban a múlt csütörtöki szavazás napján elfogadott egy módosító indítványt, amely végül törölte a kivételt. Rogán Antal, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke az [origo]-nak a szavazás előtt azt mondta, azért kerül ki a törvényből a hat cégnek kedvező passzus, mert félő, hogy túl sok kivételbe nem menne bele az Európai Bizottság.