A magyar példával érvel a leértékelés mellett a Nobel-díjas közgazdász

Vágólapra másolva!
Paul Krugman, Nobel-díjas közgazdász a magyar gazdaságpolitika példáját hozza fel szerdai blogbejegyzésében, amelyben amellett érvel, hogy az árfolyam leértékelése elleni, devizahiteles érvek logikailag hibásak.
Vágólapra másolva!

Jöjjön a fáradt, a nincstelen, jöjjön Magyarország - ezzel a címmel írt bejegyzést a New York Times honlapján vezetett blogjában a magyar kiigazításról és a magyar gazdaságpolitika dilemmájáról Paul Krugman, Nobel-díjas amerikai közgazdász (a cím a New York-i Szabadságszobor talapzatán olvasható, Emma Lazarus versre utal - a szerk.)

Az elméleti közgazdaságtani kérdéseken túl az amerikai és a globális gazdaságpolitika aktuális kérdéseivel is szívesen foglalkozó Krugman szerint Magyarország egy jól láthatóan véget nem érő megszorító programot valósít meg miközben magasan tartja a kamatlábakat, hogy így védje meg a nemzeti valutát (a forintárfolyamot). Ezt a gazdaságpolitikát az indokolja, hogy az ország be akarja vezetni az eurót, illetve tart attól, hogy a forint leértékelése komoly adósságproblémákat okoz majd, a magyar háztartások nagy része ugyanis nem a hazai devizában, hanem svájci frankban adósodott el.

Krugman szerint az első ponttal, azaz a magyar euróbevezetéssel kapcsolatban fel kell tenni a kérdést, hogy ezt milyen áron lehet megvalósítani, a második ponttal kapcsolatban pedig azt állítja, hogy logikai hibára épül az érvelés - szerinte ugyanis az árfolyam leértékelésétől nem kell jobban tartani, mint a megszorításoktól.

Krugman egy tavalyi, Lettországgal kapcsolatos bejegyzését idézi, amelyben a leértékelés ellenzőinek érveit kritizálja. Krugman szerint az árfolyam leértékelés és az árak esetleges csökkenésén (a bércsökkentésen) keresztül megvalósuló kiigazítás ugyanannyira megnehezíti az adósságok visszafizetését, vagyis nem logikus az egyik megoldást a másik elé helyezni. "Nem meglepő, hogy Magyarország ki szeretne szállni ebből a logikából" - írja Krugman, aki ezzel áttételesen arra utal, hogy a megszorításokkal és a magas kamatokkal nem érdemes a deviza leértékelése ellen küzdeni, a hatás ugyanis épp ugyanilyan lesz egyik, illetve másik esetben: az adósság visszafizetése nehezebbé válik.