Lengyel trükk átvételével tágítaná mozgásterét a kormány

2010.08.10. 8:14

A lengyel kormányfő megváltoztatná a költségvetési hiány uniós számításának módját. A javaslatot támogatja a magyar kormány is és ha sikerül átverni azt az uniós nyugat-európai tagjain, akkor az idénre tervezett 3,8 százalékos hiány azonnal 2 százalék körülire zuhanna. A keleti tagállamok nagy többségének kapóra jön a javaslat, kérdés azonban, hogy a nagy tagállamok, például a költségvetési fegyelem őre, Németország, mit szólnak ehhez.

Egy tollvonással 2,2 százalékra esne papíron a nemzetközi befektetők által szigorúan figyelt, GDP-hez mért magyar államháztartási hiány az idénre tervezett 3,8 százalék helyett, ha egy Magyarország által támogatott lengyel kezdeményezés szerint lehetne elszámolni a hiányt az Európai Uniónál. Az ötlet szerint a magánnyugdíjpénztárak által generált költségvetési kiadásokat nem kellene a deficithez számolni.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök múlt héten arról beszélt, hogy el kívánják érni a 2011 második felére eső lengyel uniós elnökség idején, hogy az Európai Unióban a magánnyugdíjpénztári befizetések és az állampapír-állomány arányában csökkenteni lehessen a költségvetési deficitre és az államadósságra vonatkozó mutatókat. Az ügyet hivatalosan először az uniós pénzügyminiszterek őszi ülésén vethetik fel, a tét pedig több kelet-európai ország költségvetési mozgásterének kibővítése.

A magánnyugdíjpénztárakba átlépők kevesebb hozzájárulást fizetnek az állami nyugdíjalapba, amelyből a felosztó-kirovó rendszerben a jelenlegi nyugdíjakat kifizetik. A változtatás lényege az, hogy ezt a pénzt ne kelljen elszámolni az országok költségvetési hiányában, amikor az uniós vállalást, a 3 százalék alatti deficitcélt teljesítik az országok.

Varga: Az Unió legyen korrekt
Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, korábbi pénzügyminiszter szerint az Uniónak legalább annyira korrektnek kéne lennie, hogy a magán-nyugdíjpénztárak miatti kifizetéseket elszámolhassák - ezt mondta a Hír TV-nek. Szerinte "bennünket ebbe az irányba löktek" az 1990-es években, amikor bevezette Magyarország a magánkasszákat. Az államtitkár szerint Angela Merkel azt mondta, hogy Magyarország belügye a kérdés, viszont itt a társadalombiztosítási befizetésekre gondolhatott, hiszen az Unió felé prezentált elszámolás egységes, vagyis nem az országok mondják meg, mit számolnak el hiányként és mit nem.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter múlt szerdán a Dow Jones hírügynökségnek megerősítette, hogy Magyarország támogatja a lengyel kezdeményezést. A miniszter szerint évi 370 milliárd forintos összeg esik ki a magánnyugdíjpénztárak miatt be nem fizetett járulékból (pontosabban a 2010-es költségvetés szerint 372 milliárd forinttal kell pótolni a nyugdíjalap hiányát). Segíti a közös ügyet, hogy a lengyel EU-elnökséget megelőzően Magyarország látja el az elnökségi feladatot, amely lehetőséget teremt a két ország számára, hogy akár egy évig napirenden tartsák a témát.

Keleti sajátosság

A magánnyugdíjpénztári rendszert alkalmazó kelet-európai országokat összekovácsolhatja a javaslat. A rendszerváltás utáni években, az állami gazdaságból átállított kelet-európai országok, a nyugatiakhoz képest késve hozták létre a magánnyugdíjpénztárakat (Magyarországon az 1997-es reform során), ezért amíg nyugdíjba nem vonul az első magánpénztári generáció, addig a költségvetésnek komoly összegekkel kell befoltoznia az állami nyugdíjalap lyukait.

Magyarország esetében a 372 milliárd forint átvezetése annyit jelentene, hogy a GDP-arányosan idei évre kitűzött 3,8 százalékos hiány hirtelen kevesebb, mint 2,2 százalékra esne. Vagyis az elszámolási szabály változástatása után Magyarország azonnal teljesítené a hiányra vonatkozó maastrichti kritériumot, amellyel meg is szűnne az országgal szemben túlzottdeficit-eljárás, valamint teljesülne az euróbevezetés egyik feltétele. A többi kelet-európai ország hasonlóképpen lejjebb szoríthatná a hiányt, vagyis a kritériumokat gyorsabban teljesíthetnék.

Szinte minden keleti

Az EU keleti tagállamai közül egyedül Csehországban nincs meg az úgynevezett második pillér, vagyis a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszer, illetve Litvániában egy állami és magán rendszert kombináló megoldás működik. Ez azt jelenti, hogy minden más keleti tagállam költségvetési mozgásteret, vagy gyorsabb hiánylefaragást nyerne az elszámolási változáson.

Az országok költségvetési helyzete és a magánnyugdíjrendszerek

Ország Költségvetési deficit
(2010-re tervezett)
Magánnyugdíjpénztár
(az állami nyugdíj mellett)
Bulgária 0 százalék kötelező+önkéntes
Csehország 5,3 százalék csak önkéntes
Észtország 2,2 százalék kötelező+önkéntes
Lengyelország 6,9 százalék kötelező+önkéntes
Lettország 8,5 százalék kötelező+önkéntes
Litvánia 8,1 százalék önkéntes, viszont a kötelező
járulék egy része ide kerül
Magyarország 3,8 százalék kötelező+önkéntes
Románia 5,9 százalék kötelező+önkéntes
Szlovákia 5,5 százalék kötelező+önkéntes
Szlovénia 5,7 százalék kötelező (de nem minden
foglalkozási ágban)+önkéntes

Forrás: Európai Bizottság, [origo]-gyűjtés

Nyugat-Európában több nagy ország is csak önkéntes magánnyugdíjpénztárat emelt a rendszerébe (Nagy-Britannia, Franciaország, Németország), vagyis őket egy ilyen jellegű szabályozás nem is érintené közvetlenül. A döntéshozókat inkább az zavarhatja, hogy a kelet-európai országok úgy javítanák költségvetési adataikat, hogy lényegében csak az elszámolás módja változna meg. Ezt pedig a görög adósságválság és a komoly európai megszorítások után várhatóan nehezen támogatják majd.

A hitelességet ronthatja

"Minden olyan lépés, ami azt célozza, hogy mit ne számoljanak el a hiányba, rontja a hitelességet, s ezt vélhetően elutasítják" - mondta Kutasi Gábor, a Budapesti Corvinus Egyetem világgazdasági tanszékének munkatársa. Véleménye szerint a nyugdíjbefizetések kvázi-államosítása az átláthatóságot rontja, ezért az EU, pontosabban a tagállamok szigorú költségvetési őrét jelentő Németország és Franciaország aligha áll egy ilyen kezdeményezés mellé.

"Az öregedő népesség és az ebből származó finanszírozási gondok jelentik a nyugdíjrendszer problémáját" - vélte Kutasi Gábor. A magánnyugdíj-befizetések állami ernyő alá terelése ezért nem segíti a rendszer javítását, de az államháztartásnak is csak csalóka támaszt nyújt. "Az állam eladósodását nem oldja meg, sem a rossz költségvetést, csak elfedi a problémát" - mondta Kutasi.

Diplomáciai ügyesség kell

"Lehet jó esélye" - mondta az ötletről Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója a lengyel-magyar terv lehetőségeiről. A makrogazdasági szakértő szerint a diplomácia ügyességén múlik, el tudja-e fogadtatni az uniós társakkal a kezdeményezést. Az esélyeket rontja, hogy a magyar kormány nem kezdett jól ebben, például Angela Merkel német kancellár figyelmeztette Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy az unió elvárja a hiánycél tartását, márpedig a kritikusok könnyen a költségvetési fegyelem felpuhítását láthatják az elszámolás megváltoztatásában.

"Nem nevezném felpuhításnak" - mondta Duronelly Péter, aki szerint eleve nem maga a hiány, hanem az adósságpálya számít, vagyis a fenntartható adóssággal érvelve, a nyugdíjakból származó hiány költségvetésből való kivezetése is átvihető az unió döntéshozóin. A szakértő szerint a terv keresztülvitele is több módon lehetséges: vagy a túlzottdeficit-eljárás során vennék figyelembe méltányosabban a nyugdíjak miatti hiányt, vagy magát a hiánymutató kiszámítását is lehet korrigálni.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK