Szlovák-magyar adómeccs: 3-2

2010.08.09. 14:40

A korábbi kiütéses öt-nulláról ugyan három-kettőre javította Magyarország a Szlovákiával vívott adómeccs eredményét, de még mindig szomszédunk vezet. A kisebb mértékű társasági és személyi jövedelemadó, bár komoly gondolkodásra késztetheti a befektetőket, de összességében még mindig kisebb terhek sújtják a vállalkozásokat Szlovákiában, mint idehaza. Szlovákiában éppen ezért nem is számítanak arra, hogy tömegesen vonulnának át - vagy vissza - cégek a határ déli oldalára.

Az egységes 19 százalékos társasági adót, általános forgalmi adót, és személyi jövedelemadót tartja változatlanul a legfőbb szlovákiai vonzerőnek a vállalkozások szempontjából Papanek János, a szlovákiai Nagymácsédon (Velka Maca) működő Pannon Food ügyvezető igazgatója. Az egyszerű, egykulcsos adózáson túl hangsúlyosan Szlovákia mellett szól az euró is - teszi hozzá a vállalkozó, aki szerint a forinthoz képest jóval stabilabb fizetőeszköz pénzben mérhető előnyöket jelenthet, különösen válság idején.

Vonzó a magyar társasági adó

A két országot aazóta érdemes egyáltalán összehasonlítani vállalkozásbarátság tekintetében, hogy az Orbán-kormány akciótervében két adónem megkurtításáról is döntött. Július elsejétől a cégek társasági adójának kulcsát 19-ről 10 százalékra mérsékelte, amennyiben az eredmény nem haladja meg az 500 millió forintot. A jövőtől pedig 16 százalékos lesz a személyi jövedelemadó kulcsa, ami 3 százalékponttal kedvezőbb a szlovák mértéknél.

"A 10 százalékos társasági adó nagyon-nagyon vonzó" - ezt Száraz András, a szlovákiai Timos fűszercsomagoló cég vezetője mondta az [origo]-nak. Az eredetileg Kakaslomnicon (Velka Lomnica) alapított társaság érdekessége, hogy tavaly novemberben Magyarországon is létrehoztak egy vállalkozást, így mindkét ország üzleti környezetére közvetlen rálátásuk van. Ezért sorolja a cégvezető a Magyarországra nézve kedvezőtlen tényezők közé a 25 százalékos áfakulcsot, ami 6 százalékponttal haladja meg szlovákiait - és belátható időn belül nem is várható a csökkenése.

Szlovákia mellett szól az is, hogy az új autók vásárlásánál nincs regisztrációs adó, s a cégek a személygépkocsik beszerzésekor is visszaigényelhetik az általános forgalmi adót, nemcsak a haszonjárművek esetében, ahogy Magyarországon. Mint Száraz András magyarázza, ez számukra azért fontos, mert üzletkötőik személygépkocsikkal és nem teherautókkal járják Szlovákiát a szerződéskötés reményében.

Adóparadicsomi szinten

A hazánkban - felső korláttal - bevezetett 10 százalékos társasági adómérték a legalacsonyabb az Európai Unióban, rajtunk kívül csak Ciprus és Bulgária alkalmazza ezt a kulcsot. Térségünkben Romániában 16, Szlovákiában, Csehországban, és Lengyelországban 19, Ausztriában 25 százalékos a társasági adó mértéke. A magyar szintnél jóval magasabb az elvonás Németországban (30) Spanyolországban (30), Nagy-Britanniában (28), Olaszországban (27,5), de például Portugáliában is, ahol 25 százalék a társasági adó mértéke.



A bértehernél akár 20 ezer forintos előny van a szlovákoknál

Ha az adómértékek területén sokat hoztunk lemaradásunkon a szlovákokkal szemben, ugyanez nem mondható el az élőmunkára rakodó terhekről, vagyis a bérek járulékairól. Magyarországon minden 1000 forint bér után 570, míg Szlovákiában csak 478 forint járulékot kell fizetni.

Ha figyelembe vesszük, hogy jelenleg mindkét országban nagyjából 200 ezer forint körül alakul az átlagos bruttó bér, akkor ez azt jelenti, hogy egy szlovákiai alkalmazott után havonta, majdnem 20 ezer forinttal kevesebb közterhet kell befizetni az államnak, mint Magyarországon. A majdnem 10 százalékpontos különbség legfőbb oka, hogy míg Magyarországon a munkáltató 24 százalékos nyugdíjbiztosítási járulékot fizet, addig ugyanez a teher Szlovákiában 14 százalék. (Ez utóbbinak egyébként az lehet az egyik magyarázata, hogy Szlovákiában más a lakosság korosztály szerinti összetétele, az aktív népességre kevesebb nyugellátásban részesülő jut.)

A bért terhelő járulékok százalékban

 

Magyarország

Szlovákia

Munkáltató fizeti

40

34,4

Munkavállaló fizeti

17

13,4

Összesen

57

47,8


Az viszont Szlovákia versenyképességét rontja munkaadói szemszögből, hogy szomszédunknál többet kell fizetni minimálbérként. Míg nálunk a hivatalosan megállapított legalacsonyabb kereset 73 500 forint idén, ugyanez Szlovákiában 307 euró, ami 280 forintos árfolyamon számítva 85 960 forintot, 12,5 ezerrel magasabb összeget jelent.

Ha a vállalkozásokat sújtó legfőbb terheket nézzük, összességében megállapítható, hogy Magyarországon kedvezőbb társasági adót és személyi jövedelemadót fizetni (utóbbinál az alsó kulcs már jelenleg is 17 százalék, jövőre egységesen 16 - a szerk.). Szlovákiában ugyanakkor 19 százalék az áfa (nálunk 25), a béreket 47,8 százalék járulék terheli (nálunk 57), s nem utolsósorban nincs iparűzési adó szomszédunkban, amit nálunk sem kötelezően vetnek ki ugyan az önkormányzatok, de ahol igen, ott jelentős terhet is jelenthet, hiszen az árbevételre vetítik az akár 2 százalékot is elérhető mértéket. A különböző adótételek alapján tehát három tehernél Szlovákiában kedvezőbb az adókulcs, kettőben viszont Magyarország a jobb.

Nem lesz visszatelepülési roham Magyarországra

Hogy a kedvező magyarországi adóváltozások mennyiben ösztönzik majd hazatérésre a korábban Szlovákiába települt/menekült magyar cégeket, az nehezen megjósolható. A kérdésre azért sem adható válasz, mert igazából az sem tudható, hogy mennyi cég települt ki - magyarázta az [origo]-nak Sidó Zoltán, a pozsonyi Új Szó című újság főszerkesztő-helyettese. A magyar nyelvű szlovákiai napilap többször is kísérletet tett arra, hogy felmérje a magyar cégek szlovákiai jelenlétét, mindezidáig sikertelenül - tette hozzá Sidó.

"A szerkesztőség a múltban már többször is megpróbálta feltérképezni, hol működnek a 2004-es szlovákiai adóreform után állítólag százával beáramlott magyarországi cégek, de ezek nyomát még a határ menti városokban sem igazán találta. Például a cégjegyzékben ugyan vezetett révkomáromi magyar cégek döntő többsége esetében még telefonszámot sem találtak, a vállalkozások hivatalos székhelye sokszor csak egy családi ház volt" - írta az Új Szó.

Ezt erősítette meg az [origo]-nak Bohil Róbert, a BMP Slovakia ügyvezetője is, aki szerint nincs információjuk arról, hogy korábban tömegesen jöttek volna magyar cégek Szlovákiába. A Révkomáromban cégalapítással, könyveléssel foglalkozó vállalkozás vezetője elmondta, nemzetiség szerint nem különítik el a bejegyzett cégeket, ráadásul, ha valaki szlovák állampolgárt von be a folyamatba, még nehezebb kimutatni az eredetet.

Van, aki kivár

"Nem gondoljuk, hogy a cégek tömegesen hagynák el Szlovákiát, s kevésbé lennénk vonzóak. Az adó csak egy részmutató. Fontosak a járulékfizetés feltételei, illetve a jogbiztonság, a munkaerő minősége és így tovább" - ezt már Martin Hosek, a szlovákiai Vállalkozók Köztársasági Uniójának képviselője nyilatkozta a Hospodarské Noviny című lapnak, hozzátéve, hogy az Orbán-kormány intézkedései nemcsak Magyarország, hanem a szomszédos országok számára is pozitívak.

Egy budapesti vállalkozó, aki közel négy éve működtet üzleti és közvetítői társaságot a Csallóközben, az Új Szónak úgy fogalmazott: az ígéreteket óvatosan kell kezelni. "Többször hirdettek már reformokat Magyarországon, az ígéreteknek pedig se vége, se hossza" - mondta. "Mindenképp kivárom az ide vonatkozó törvények módosítását, ám még ha bevezetik is a 16 százalékos adókulcsot, meggondolom, hogy a 3 százaléknyi különbözet miatt áttegyem-e a vállalkozásom székhelyét Magyarországra. Ugyanis számolni kell a további kötelezettségekkel is, mint például a forgalmi adó" - fejtette ki a vállalkozó.

KAPCSOLÓDÓ CIKK