A konvergenciaprogramban vállalt cél közelébe kerülhet a hiány, ha sikerül beszedni a pénzügyi különadót, írja legfrissebb elemzésében a Költségvetési Tanács. Amennyiben a költségvetési politika fenntartható pályára kerül és azon is marad, akkor a felépülő hitelesség néhány éven belül jelentősen csökkenti az állami és a lakossági kamatterheket is.

Az elemzés szerint 2011-ben a konvergencia programban vállalt cél közelébe kerülhet a deficit, ha részletes jogszabályokkal megalapozva beszedhetővé válik a pénzügyi szervezetek tervezett összegű különadója (vagy ezzel egyenértékű más adó).

Továbbá akkor, ha teljesül az úgynevezett belső tételek (a költségvetési törvény által közvetlenül befolyásolt bevételek és kiadások) egyenlegére vonatkozó követelmény, amelyet még a 2010. évi költségvetési törvény jelölt ki, áll a Magyar Köztársaság Költségvetési Tanácsa (MKKT) legújabb, a "Költségvetési Alappálya 2010-2014" címen közzétett kiadványában, amelyben az említett időszak gazdasági folyamatainak lehetséges költségvetési hatásait elemzik.

Ebből az következik, hogy a belső egyenleg - amelyet az adóbevételek nem befolyásolnak - 2010-hez képest forintösszegben kifejezve nem romolhat (ez reálértékben mintegy 200 milliárd forintos javulást feltételez). Az idén a GDP 4 százaléka, jövőre 4,2 százaléka és 2012-ben 3,4 százaléka lesz a maastrichti hiány értéke a  jelentés szerint.

A Költségvetési Tanács úgy látja, hogy ma, amikor világszerte aggodalom kíséri a kormányok túlköltekezését és az állami adósságok gyors növekedését, Magyarország egészének - a költségvetés, a háztartások és a vállalkozások - helyzetét határozottan javítaná, ha a kormány szavakban és tettekben egyértelműen kinyilvánítaná: tartani kívánja magát az államadósság reálszintjének emelkedését gátló hazai költségvetési szabályrendszerhez.

Sok pozitív hatása lenne a költségvetési fegyelemnek

A szabályok betartása iránti elkötelezettséget kifejező lépések több kedvező következménnyel járnának. Amennyiben a belső tételek egyenlegére vonatkozó követelményt tartós intézkedésekkel sikerül teljesíteni, továbbá az MKKT most bemutatott alappályájához képest a továbbiakban érvényesül a kötelező ellentételezés törvényalkotási elve, akkor a költségvetési politika középtávon is fenntartható pályára áll.

Amennyiben a költségvetési politika fenntartható pályára kerül és a költségvetési szabályrendszer segítségével azon is marad, akkor a felépülő hitelesség néhány éven belül jelentősen csökkenti az állami kamatterheket. A költségvetésben így megtakarított összeg csak egy része a teljes haszonnak, mivel a csökkenő kamatszint előnyeit az eladósodott háztartások és a beruházó vállalatok is tartósan élvezhetik.

Amint megerősödik a hazai költségvetési szabályok hitelessége, az ország megszabadulhat az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb örökségétől, a gazdasági ingadozásokat felerősítő költségvetési politika kényszerétől. Ha a politika kiszámítható és hiteles, akkor a gazdaság szereplői és a pénzügyi piacok nem értékelik fenntarthatósági problémaként a kedvezőtlen gazdasági környezet miatt romló költségvetési mutatókat.

Vannak kockázatok

A 2010. évi költségvetési egyenleg előrelátható alakulását illetően az MKKT a következőkkel számol. Az úgynevezett külső tételek (ilyenek például az adóbevételek, illetve a nyugdíjkiadások) egyenlege némi romlást mutat a 2010 márciusában előre jelzett értékhez képest, ezt azonban jóval ellensúlyozza a 2009 őszén vártnál kedvezőbb pénzpiaci körülmények miatti alacsonyabb kamatkiadás, valamint a júliusban elfogadott adócsomag idén összességében 80 milliárd forintos egyenlegjavító hatása.

A belső tételek egyenlegének idei várható értékére az MKKT először készít saját becslést. Ez az egyenleg a 2010. évi költségvetési törvényben tervezett mérték közelében alakul, csakhogy a tartós okokra visszavezethető kiadási többleteket egyszeri vagy átmeneti tényezők ellensúlyozzák, mint például a magánnyugdíj-pénztári tagok állami pillérbe történt visszalépése, vagy az eredetileg makrogazdasági ingadozások ellensúlyozására létrehozott stabilitási tartalék zárolása. A költségvetési törvényben tervezett egyenleg teljesülése az állami működési kiadások következetesen szigorú kontrollját feltételezi.

Továbbra is fennállnak azok a költségvetési kockázatok, amelyekre a Tanács korábban felhívta a figyelmet. A most közzétett kivetítésben nem tárgyalt államháztartási területek kockázatai közül kiemelendő, hogy a költségvetési szervek 2009. évi maradványainak, valamint az önkormányzatok könnyen mozgósítható pénzeszközeinek magas állománya miatt az államháztartási hiány a költségvetési törvényben tervezett szint fölé emelkedhet.

Egyes többségi állami tulajdonú társaságok pénzügyi problémáik miatt tőkepótlásra szorulhatnak, ami - az elszámolási szabályokra vonatkozó 2010. augusztusi törvénymódosítás következtében - veszélyeztetheti az államháztartási törvény szerint számított 2010. évi egyenleget.

A technikai kivetítés az MKKT saját makrogazdasági prognózisán alapul, és azzal nyújt támpontot a meghozandó döntések hatásainak elemzéséhez, hogy a költségvetési folyamatokat befolyásoló érvényes szaktörvények változatlanságát feltételezi.