Szó sincs pánikról az elemzők szerint

Ilyen magas lakossági devizahitel-állomány mellett indokolt a kamattartás és a kamatemelés belengetése is, pláne, hogy a kockázati felárunk sem javult az elmúlt hónapokban - mondták elemzők az [origo]-nak. Egyes szakértők szeirnt a jegybank legújabb, negatív irányba módosított előrejelzése még reálisabb is, mint az előző negyedéves. Pánik egyelőre azonban nincs, a kedvezőtlenebb előrejelzést követő forintgyengülés inkább régióspecifikus folyamat.

A növekedési, az inflációs, illetve a hiánycélra vonatkozó májusi előrejelzését is borúlátóbbra módosította az MNB, derült ki a hétfői - az alapkamatot már negyedik hónapja 5,25 százalékon hagyó - kamatdöntés utáni beszámolón (részletesen l: táblázatunkat). A forint azóta folyamatosan gyengül, a múlt hétvégi, hétfő reggeli 278-279-es szintekről még a 286-os szintig is felkúszott kedden kora délután.

Az [origo] által megkérdezett elemzők szerint azonban egyelőre nincsen pánik, a forint inkább régiós hatások és a nemzetközi hangulat miatt veszített erejéből. Erre utal az is, hogy kedden késő délután a forint sokat ledolgozott hátrányából: az euró és a dollár jegyzése 3-4, a svájci franké pedig több mint 2 forinttal került lejjebb. Igaz, ha tartós marad a pesszimizmus, a forint újból veszíthet értékéből.

Kivárásra játszik a jegybank

A jegybank a magas lakossági devizaeladósodottság miatt is úgy gondolhatja, hogy bölcsebb most magasabb szinten tartani az irányadó rátát, aminek a tartását többek között azzal is indokolta a jegybank, hogy Magyarország kockázati megítélése az elmúlt hónapokban a globális kockázatvállalási hajlandóság erősödése mellett nem javult, míg a régió többi országáé igen. (A részletes jegybanki indoklás egyébként szeptember 8-án fog napvilágot látni.)

Tény, hogy a magyar adósságtörlesztésre köthető biztosítás, az úgynevezett CDS felára a május eleji 240 pontról a 330-as, a jelenlegi romániai szintekig kúszott fel nem csak most kedden, hanem már hetekkel ezelőtt. Az MNB szerint éppen ezért a befektetői bizalom megőrzése szempontjából kulcsfontosságú a kormány kötelezettségvállalása egy fenntartható költségvetési pálya mellett.

Gazdasági prognózisok

	2010	2011	2012	2010	2011	2012	2010	2011	2012
	GDP-növekedés (%)			inflációs ráta (%)			GDP-arányos hiány (%)
MNB (május)	0,9	3,2	3,9	4,9	3,0	2,9	4,3-4,5	3,9	2,9
MNB (augusztus)	0,9	2,8	3,8	4,7	3,5	3,4	4,3	4,1	3,7
Költségvetési Tanács	-	-	-	5,1	3,4	3,1	4,0	4,2	3,4
kormány	0,6	-	-	4,7	-	-	3,8	-	-

Forrás: MNB, KT, Nemzetgazdasági Minisztérium

A jövőre és 2012-re is magasabbra srófolt inflációs kilátások azért indokoltak a jegybank szerint, mert mind az olajárak, mind az élelmiszerárak a korábban vártnál gyorsabban nőnek, és emellett az MNB most 283 forintos euróárfolyammal számolt, szemben a korábbi 265 forinttal, ami a technikai módszerből adódik. Hasonlóan látja a helyzetet Németh Dávid, az ING elemzője is, aki szerint az MNB jelenlegi előrejelzése reálisabb, mint a korábbi.

Az élelmiszerek a ludasak

Hogy miért állnak közelebb a valósághoz az MNB által most ismertetett számok, annak több oka van az ING elemzője szerint. "Volt most egy élelmiszersokk, vagyis hogy a rosszabb mezőgazdasági termés miatt nőttek a feldolgozatlan élelmiszerek árai, ez pedig a későbbiekben növelni fogja a feldolgozott élelmiszerek árait is. Másrészt az energiaárak még mindig magasak, és csökkenni aligha fognak, valamint valószínűleg hosszabb távon gyengébb forintárfolyamra kell berendezkedni, mondta az ING elemzője.

Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője úgy vélte, néhány ponton túlzóan negatív az előrejelzés, és az egyik ilyen pont éppen az infláció. Szerinte jövőre az az MNB által előrevetített 3,5 százalék alatt lehet éppen azért, mert a mostani élelmiszer-áremelkedés miatt magasabb bázishoz fogunk viszonyítani.

Kedvezőtlenebbre módosította az inflációs kilátásokon kívül a jegybank a GDP-növekedést és a költségvetési hiányt is. Az előbbi egyik oka a visszafogott belső fogyasztás, ami a gyengébb árfolyam miatti magas devizahitel-törlesztőrészletekkel és a tartósan magas munkanélküliséggel függ össze, illetve a másik oka a pénzintézetekre kivetett különadó, ami a Költségvetési Tanács szerint is visszafogja majd a növekedésünket.

A bankadó veszélyei

Arra kérdésre, hogy valóban annyira veszélyes-e bankadó, mint amennyire az a Költségvetési Tanács legutóbbi jelentéséből kitűnik, és hogy valóban van-e oka a bankadóra hivatkozva az MNB-nek rosszabb GDP-növekedési kilátásokat jósolni, Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója elmondta, hogy a Költségvetési Tanács véleménye mindenképpen irányadó, hogy a bankadó hány százalékkal veti vissza a GDP-növekedést. Egyébként meg logikusan belegondolva is reális, hiszen ha csökkennek a banki források, valóban kevesebb hitelt, illetve szigorúbb feltételekkel helyezhetnek ki a bankok.

A magasabb hiánycéllal való kalkulálás a másik, szintén túlzó pontja az MNB új előrejelzésének Suppán Gergely szerint, mert szerinte az unió nem fogja hagyni, hogy fellazítsuk a hiánycélt.

Kamatemelés jöhet

"Az ilyen előrejelzésekben olyan mértékű a bizonytalanság, hogy gyakorlatilag nem túl sok mindent jelentenek" - véli Duronelly Péter az új prognózis egészéről. 2008 őszéig az MNB politikája leginkább az inflációkövetésből állt, a válság kitörésével azonban egy refinanszírozási krízist is el kellett hárítani. Illetve Magyarországon a magas svájci frankban történt lakossági eladósodottság miatt a svájci frank/forint árfolyam kérdése nem pusztán gazdasági, hanem politikai és szociális kérdés is. Ha a magas svájci frank/forint árfolyam miatt bedől a lakossági devizahitelek nagy része, akkor a bankok hitelezése is visszaesik. Ezért a jegybanknak egyre több tényezőt kell figyelembe vennie, amikor prognózist készít, és a magas devizakitettség miatt talán úgy gondolják, jobb most egy magasabb kamatszint, ezért lengették be a borúsabb előrejelzéssel a kamatemelés lehetőségét, ami azonban még nem most lesz, véli a befektetési igazgató.

Németh Dávid szerint a várakozások borúsabbá válása azért sem meglepő, mert ahogy általában közeledünk az addigi prognózisok megvalósulásának ideje felé, úgy az egyre rövidebb távon általában felfelé módosítják az előrejelzéseket. "Az pedig, hogy a 2012-es előrejelzés is ennyire pesszimista, azzal jelezték, hogy minden esély megvan a kamatemelésre" - mondta az ING elemzője is. A negatívabb prognózisokat közlő beszámolót követő forintgyengülés inkább régió-, mint magyarspecifikus folyamat, a módosított prognózisnak csak nagyon marginálisan lehet hozzá köze, mondta Duronelly Péter.

"Devizaeladási megbízásokat adtak a régióban, azért gyengül tegnap óta a forint, a zloty és a korona. Az idei évben pedig amúgy is egy-két hónapos periodicitás figyelhető meg a piacokon, folyamatosan váltakoznak az optimista és a pesszimista időszakok, egyre megosztottabbak az elemzők és a befektetők is, az állampapírhozamok is hektikusan változnak - jelenleg a magyar állampapírhozamok 7 százalék körül, de két hónapja 8 százalék körül is voltak. Összevissza mennek a piacok, és ilyen bizonytalan időszakokban a befektetők nem szeretik az olyan országokat, amelyeknek semmit sem lehet tudni a jövőbeni gazdaságpolitikai lépéseiről" - mondta Duronelly.