Tíz éve nem sikerül megfogni a fogyasztói csoportokat

2010.08.25. 11:02

Tehetetlenek az állami hivatalok a kölcsönnek látszó szolgáltatást kínáló fogyasztói csoportok ellen. A pénzügyi felügyelet szerint nem végeznek engedély nélküli pénzügyi szolgáltatást, az APEH szerint pedig nem szerencsejáték a sorsolással meghatározott vásárlási jog. Egyedül a GVH vizsgálja őket, időnként megtévesztő reklámszövegeket tilt be és bírságol miattuk, a cégek azonban könnyen kihasználják a lyukas szabályozás adta lehetőségeket. Az egymást követő kormányok 1999 óta nem tesznek semmit.

Szinte zavartalanul folytathatják tevékenységüket az úgynevezett fogyasztói csoportok, amelyek a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és a fogyasztóvédők szerint is egyre több ügyfelet húznak csőbe megtévesztő reklámjaikkal. Bár a csoportok szervezése nem tilos, több cég úgy kínálja szolgáltatását, hogy az érdeklődő könnyen azt hiheti, hogy hitelt, vagyis azonnali pénzt kap, pedig erről szó sincs.

A 2008 őszén elmélyülő válságban a hitelezés jelentősen visszaszorult, illetve megdrágult, ennek következtében igen csábítóak a fogyasztói csoportok által néhány ezer forintos havi törlesztés mellett kínált milliós összegek. (A fogyasztói csoportok megtévesztő reklámjairól bővebben itt olvashat.) Az állami hivatalok eszközei azonban korlátozottak a megtévesztő üzleti tevékenység visszaszorításában.

A GVH már többször jelezte az Országgyűlésnek a problémát, sőt 1999-ben megkezdődött egy kormányrendelet kidolgozása, de a mai napig nem született belőle jogszabály, több mint egy évtizede az összes kormány elhanyagolja a kérdést.

Egyre több panasz

Mivel nincs olyan szerv, amely nyilvántartást vezetne a fogyasztói csoportokról, valójában senki sem tudja, hogy hány ügyfél tartozhat a cégekhez, a megtévesztett ügyfelek panaszaiból azonban sejthető, hogy egyre többen estek a hitelnek látszó termékek csapdájába. Balogh Virág, a GVH fogyasztóvédelmi irodájának vezetője, valamint a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete (Fome) is arról számolt be, hogy az elmúlt 2-3 hónapban egyre több panaszos ügyfél kereste meg őket. Az állami hatóságok pedig arra figyelmeztettek már tavasszal, hogy egyre több a fogyasztói csoportot szervező cég.

Ottlakán Johanna, a Fome munkatársa saját tapasztalata szerint heti 7-10 telefonhívást, plusz több elektronikus levélben való segítségkérést kapott az elmúlt hetekben. A teljes sértetti kört azonban nyilvántartás híján nehéz feltárni, a GVH szerint több tízezren is lehetnek.

"Nem feltétlenül együttműködőek"

A problémát tehát ismerik az állami hatóságok, lehetőségeik azonban szűkösek. Balogh Virág az [origo]-nak elmondta, fél év alatt 10 eljárást indítottak különböző cégek ellen, jelenleg is 6-7 van folyamatban, amelyben mindössze 4 fős csapat végzi a vizsgálatot. A hivatal dolgát nehezíti, hogy sorra jelennek meg a fogyasztói csoportot szervező cégek, melyek "nem feltétlenül együttműködőek" a vizsgálatok folyamán. "A GVH-ra irányadó jogszabályok a reklámok vizsgálatát teszik lehetővé, ennél tovább a hivatal nem léphet" - ismerte el a hivatal korlátozott mozgásterét Balogh Virág.

Ráadásul - a GVH 2009-es országgyűlési beszámolója szerint - előfordul személyi átfedés az egyes vállalkozások között, valamint az a jelenség is gondot okoz, hogy egyes fogyasztói csoportokat szervező vállalkozások átadják tevékenységüket vagy megszűnnek, majd (akár ugyanazon személyek közreműködésével) új néven, a korábbival megegyező gyakorlatot folytatva működnek tovább.

A főbb problémák

Az újságokban hirdető, fogyasztói csoportokat szervező cégek láthatóan hitelként kívánják láttatni szolgáltatásukat - a GVH emiatt vizsgálja a tevékenységüket, illetve emiatt büntetett korábban. Emellett azonban olyan üzleti magatartást is tapasztalni, amit nehezen lehet ügyfélbarátnak minősíteni. A GVH, a fogyasztóvédők és az [origo] saját tapasztalataiból gyűjtöttünk néhányat:

- az ügyfél azt hiheti, hogy pénzt (hitelt) kap, pedig valójában vásárlási joghoz jut: próbahívásunkkor az egyik cégnek folyamatosan ismételtük, hogy hitelt kívánunk felvenni, de egyszer sem mondta az ügyintéző, hogy azt nem szolgáltatnak, azonban több kifejezés (3 millió forintig nem szükséges ingatlanfedezet, elég a jövedelemigazolás, 1-2 napos elbírálási idő, fix törlesztőrészlet, 1-25 éves futamidő) alapján hihettük volna, hogy hitelről van szó
- gyakran igen magas regisztrációs díj, előfordult 1 millió forintos befizetés is
- sok panaszos azzal fordul segítségért, hogy az első "törlesztőrészlet" befizetéséig sem érkezett meg a pénz - a cég viszont nem válaszol, vagy húzza az időt
- a jog megszerzésének módja gyakran homályban marad az ügyfelek előtt
- az alapesetben 30 napos elállási időt lerövidítik, például azzal a trükkel, hogy a soron következő úgynevezett közgyűlésig (ahol döntenek a vásárlási jogról) tűzik ki az érvényességét, ami adott esetben lehet a szerződés életbe lépése utáni napon is
- a közgyűlésről készül közjegyzői okirat, ezt azonban nem adják ki az ügyfélnek


A versenyhivatal a fogyasztók megtévesztésére alkalmas reklámokat már az eljárás befejezése előtt is betilthatja ideiglenes intézkedésként, ezt négy céggel idén már meg is tette. A módszer azonban csak konkrét szövegek, kifejezések esetén alkalmazható: ezek nem szerepelhetnek a hirdetésben, magát a reklámtevékenységet (módosított szöveggel) folytathatják a cégek - mondta Balogh Virág. A GVH tájékoztatása szerint két cég (Euromobilien Hungary és Swiss Invest), melyet ideiglenesen eltiltott egyes reklámjaitól, változtatott a szövegeken, ezért találhatók meg hirdetéseik az újságokban.

Szerény eszközök

A jelenlegi szabályozás szerint a GVH az eljárást megelőző évi nettó árbevétel 10 százalékáig szabhat ki bírságot az adott vállakozásra. Egyes cégek esetén ez nem jelent komoly tételt, mivel többségük csak tavaly alakult, azaz néhány hónap bevételei után lehet csak bírságot kiszabni. Bár a hivatal a folyamatban lévő eljárások eredményére nem tehet utalást, a versenytanács korábbi, bírsággal végződő döntései arra engednek következtetni, hogy a korábbiakhoz hasonlóan megtévesztő reklámokat alkalmazó fogyasztói csoportok is fizethetnek még bírságot.

Ennél szigorúbb fellépésre azonban nincs lehetőség, az állami hatóságok kezét ugyanis megkötik a törvényi keretek. A GVH csak a hirdetések miatt léphet fel ellenük, míg a PSZÁF csak akkor, ha az adott cég jogosulatlanul végez pénzügyi tevékenységet. Korábban még fordult elő olyan eset (a PSZÁF 2007 eleji közleménye szerint 3 cégnél találtak szabálytalanságot), amelyben egyes fogyasztói csoportok pénzügyi szolgáltatásnak minősülő tevékenységet végeztek. Ilyet azonban már régóta nem talált a PSZÁF, 2007 óta nem bírságolt ilyen céget, pedig próbavásárlásokkal tesztelte a működésüket.

Sorsolás, de nem szerencsejáték

A Szerencsejáték Felügyelet szerint a sorsolásos kiválasztás módszere nem számít engedély nélküli szerencsejátéknak, mivel "ezekben az esetekben a tétfizetés, mint a szerencsejáték alapvető eleme, nem valósul meg, valamint a nyeremény sem értelmezhető." Azért nem minősül tehát szerencsejátéknak, mivel az ügyfelek a vásárlói jogért fizetnek, a sorsolás nem a kifizetésről dönt, hanem annak idejéről.

Ezek miatt a Szerencsejáték Felügyelet nem vizsgálta a cégeket. "A fogyasztói csoportok szerencsejáték-szakmai szempontú, kiemelt vizsgálatára a fentiekre figyelemmel nem került sor" - válaszolta az APEH-hez tartozó Szerencsejáték Felügyelet az [origo] kérdésére.

Régi ügy

A GVH többször jelezte már az Országgyűlésnek a szabályozás hiányosságaiból fakadó veszélyeket. A hivatal 2009-es jelentése szerint fogyasztói csoportokat szervező vállalkozások "az átlagosnál jóval kiszolgáltatottabb helyzetben lévő, jellemzően anyagilag megszorult, a hitelintézetek banki szolgáltatásaiból kirekesztett fogyasztókat (BAR-listások, nyugdíjasok)" célozzák.

A versenyhivatal felhívta a politikusok figyelmét, hogy a reklámok révén az ügyfelek annak reményében kötnek szerződést a fogyasztói csoport szervezőjével, hogy hamarosan pénzhez jutnak, miközben ez nem felel meg a valóságnak. Ezek alapján a Gazdasági Versenyhivatal javasolta, hogy az Országgyűlés "ismételten fontolja meg az úgynevezett fogyasztói csoportok szervezésének és működtetésének kereteit meghatározó szabályozás kialakítását".

A megtévesztett fogyasztók száma "részben a válság (...) hitelképességre gyakorolt kedvezőtlen hatására" megemelkedett, viszont a szabályozás hiányossága nem új probléma. "Bár már 1999-ben megkezdődött az erre vonatkozó kormányrendelet kereteinek kialakítása, a jogszabály hatályba lépése annak elfogadása ellenére a mai napig várat magára" - olvasható a jelentésben.

Az érdekvédő szigorítana

A Fogyasztói Csoportok Egyesülete "szigorú számonkéréssel és ellenőrizhetőséggel" akadályozná meg az "ál fogyasztói csoportszervezők ügyeskedését". Az érdekvédő szervezet azt javasolja, hogy a kormányrendelet tartalmazza a vezető tisztségeket betöltők kötelező minimális pénzügyi végzettségét, minimum 20 millió forint "csoportalap biztosítékot", előírásszerűen informatikai hátteret és állandó ügyfélszolgálati irodát.

Az egyesület szerint "a félrevezető, megtévesztő hirdetések nem elfogadhatóak", honlapjukon fel is tüntetik a GVH-eljárásokról szóló híreket, amelyeket a szabálytalan reklámok miatt indított a hatóság. Az egyesület szerint a kormányrendeletben kéne szabályozni a hirdetésekben kötelezően közlendő információkat, "amely alapján a fogyasztó egyértelmű különbséget tud tenni a banki, illetve a fogyasztói csoportrendszer között" - írta az egyesület az [origo] megkeresésére.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK