Közép-Európa meghódítására készül az IND

Öt éven belül Közép-Európa és a Közel Kelet piacvezető vállalkozása kíván lenni az IND Group, amely internetes, mobiltelefonos bank rendszerek fejlesztésével és értékesítésével foglalkozik. Vinnai Balázs, a társaság vezetője beszélt az [origo]-nak arról, hogy miképpen vásárolták fel korábbi német partnerüket, s hogy miképpen tudott töretlen fejlődést elérni egy egyáltalán nem tipikus magyar "garázsvállalkozás".

- Kizárólag angol nyelven olvasható cégük honlapja, ennyire nem számít a magyar piac?
Nem erről van szó. Forgalmunk 60 százalékát adják a magyarországi megrendelések, de igen nagy tempóban növekszünk külföldön, 2009-ben például megdupláztuk a forgalmunkat, idén pedig 50 százalékos bővülésre számítunk.

-Laikusként azt gondolnám, hogy az elektronikus pénzügyi szolgáltatások terén aligha rúghat labdába egy magyar cég, hiszen a pénzügyi és netes kultúrában is jócskán előttünk jár a nyugat. Hogyan csinálták?
Több magyarázat is van. A kelet-közép-európai térségben hirtelen fejlődés következett be a szolgáltatásban, amolyan "utolsó pár előre fuss" hatásnak voltunk a tanúi, vagyis a magyar piacra bejövő külföldi bankok nyilván a legfejlettebb technológiát hozták be. Hiába voltunk és vagyunk a pénzügyi szolgáltatásban Magyarországon esetleg 10-15 évre lemaradva a német színvonaltól, az anyabank a legutolsó trendeknek megfelelő fejlesztéseket várja el tőlünk.

Vinnai Balázs: meglepődtek a németek, hogy önállóan tudtunk értékesíteni

A másik magyarázat, hogy a térségben hálózati bankok jöttek létre, régióra összpontosítva, ahol keresték a helyi sajátosságokat ismerő cégeket is. Így kerültünk kapcsolatba egy befektetési fórumon a Brokat nevű német céggel, amelyik mobil és banki fejlesztésekkel foglalkozott. A németek úgy gondolták, hogy majd ők intézik az értékesítést a saját embereikkel, itt Magyarországon pedig az olcsó fejlesztést velünk oldják meg. Aztán igencsak meglepődtek, hogy önállóan is értékesítettük a szolgáltatásokat, az első évben két jelentős üzletet is nyélbe ütöttünk a CIB Bankkal, és az akkori Bank Austria Creditanstalttal.

- Aztán még jobban meglepődhettek a németek, amikor egyszer csak az IND vásárolta fel a Brokatot. Pedig pont fordítva szokott lenni.
Valóban nem szokványos történet, amihez persze az kellett, hogy 2003-ban kipukkadjon az internet-lufi, s mivel a Brokat egy túlfinanszírozott tőzsdei cég volt, a befektetők benyújtottáka számlát. A cégünk követelését vételárrá fordítottuk, így lett a miénk a Brokát. Utána megszüntettük a németországi fejlesztést, ami 70 ember elbocsátásával járt. Akkoriban nekünk 30 alkalmazottunk volt, ez a létszám emelkedett néhány év alatt százra, jelenleg pedig 170-180 munkatársunk van.

- 2008-ban viszont beütött a pénzügyi-, gazdasági válság, ami először a bankokat rázta meg. Hogyan hatott ez a pénzügyi szolgáltatások területére, az INDGroup működésére?
Nemcsak hatott, hanem jelenleg is hat, de furcsa kettősséggel. A bankok külföldön és idehaza is visszafogták a beruházásaikat, ami innen nézve kedvezőtlen lenne bármilyen cég számára, amelyik fejlesztésben érdekelt. De más oldalról nézve számunkra részben kedvező folyamatok indultak el, hiszen azzal, hogy nagyon sok pénzintézet a bankfiókok bezárásával, az alkalmazottak elbocsátásával karcsúsított és csökkentette költségeit, rákényszerült arra, hogy a tranzakciókat a neten bonyolítsa az ügyfeleivel, ami viszont a mi üzleti lehetőségeinket tágította.

- Ehhez viszont az is kell, hogy az ügyfelek is aktivizálják magukat. Jó példa erre, hogy hiába van ma már a mobiltelefonokon is rengeteg felhasználói lehetőség, mégis nagyon kevesen élnek csak velük. Hogyan lehet megváltoztatni a felhasználói magatartást, szokásokat?
A mobiltelefon valóban jó példa. Rengeteg mindent lehet csinálni ma már egy korszerű mobillal, de az emberek zöme "csak" telefonál, sms-t küld, és harmadik leggyakoribb funkcióként az ébresztőórát használja. Hasonló a helyzet az internet bankolással is, egyenleg lekérdezés, átutalás, aztán általában ezzel vége is használt lehetőségeknek.

Érthető és használható lehetőségeket kell kínálni

Kevesen tudják például, hogy SEPA átutalással jóval alacsonyabb költséggel és rövidebb határidővel utalható át külföldre euró összeg, más módon ugyanez többszörösébe kerül, s a teljesítés is több nap. Az is gond persze, hogy sok esetben a tranzakciók valamilyen számítógépes alapképzettséget tételeznek fel, például Excel-tábla használatát, ami hibás gyakorlat. Pont azon dolgozik a cégünk, hogy a lehető legegyszerűbb, mindenki által érthető és használható felhasználási lehetőségeket kínáljunk az internet bankolásban. Ezt itthon és külföldön is nagyon díjazzák a megbízó bankok.

- Ha a szoftvereik innovációs szintjét nézzük, hová sorolná őket a piacon?
Európában abszolút a csúcstermékek közé, az Egyesült Államok viszonylatában egy kicsit árnyaltabb a kép, ott ugyanis akár 3-4 azonos szintű innováció is versenyezhet egymással egy időben.

Portálfejlesztőből banki rendszerek globális szállítója
Az IND-t 1997-ben alapították miskolci egyetemisták. A névről Vinnai Balázs elárulta, hogy az IND az Interaktív Net Design rövidítése, de mára ez már feledésbe ment. Kezdetben portálfejlesztéssel foglalkoztak, később vált főprofiljukká a bank rendszerek fejlesztése. Jelenleg 170-180 alkalmazottja van a cégnek, akik közül legalább ötvenen csak termékfejlesztéssel foglalkoznak.

- Ha jósolnia kellene, mit mondana: 10 év múlva milyen szerepet tölt majd be a piacon az IND Group?
A 10 év nagyon hosszú táv ebben az iparágban, inkább 5 évre vállalnám a kitekintést. Tehát 2015-ben Közép-Európában és a Közel Keleten is piacvezető lesz az IND, mint ahogy már most is az néhány országban.