Szavazati jogát is elveszthetné a fegyelmezetlen költségvetésű EU-tagállam

2010.09.13. 10:28

Januártól szigorú szankciók várhatnak arra az uniós tagországra, amely kockáztatja az EU pénzügyi stabilitását. A közös gazdaságpolitikai koordináció névre keresztelt egyeztetési rendszer fő pillére a nemzeti költségvetések összefésülése, de figyelnének a reformokra is. A részletekbe továbbra sem szól bele Brüsszel, a szankciókról még nincs döntés, de Matolcsy György azt mondta, hogy Magyarország a kemény büntetések híve.

Megállapodás született az uniós pénzügyminiszterek szeptember 7-i találkozóján a közös gazdaságpolitikai koordinációról. A szabályozás részleteiről egyelőre nem állapodtak meg a tagállamok, de annyit már lehet tudni, hogy az új gazdaságpolitikai szabályozás alapját az "európai félévnek" nevezett költségvetési egyeztetések jelentik majd, amelynek keretében a tagállamok összefésülik középtávú költségvetési terveiket. Magyarországot a nemzetgazdasági miniszter képviselte az ülésen, Matolcsy György azt mondta, hogy a magyar kormány támogatja, hogy a hiánytúllépést keményen szakcionálja az EU. (Matolcsy az ülés előtt azt mondta, hogy a magyar álláspont szerint a hiánycél tartása és a növekedés ugyanolyan jelentőségű).

Az új rendszer értelmében a tagállamok csak olyan költségvetést fogadhatnak el, amellyel nem veszélyeztetik az EU gazdasági és pénzügyi stabilitását, arról pedig, hogy milyen büdzsé számít veszélyesnek, és milyen nem, az Európai Bizottság ajánlása alapján az tagállamoknak kell dönteniük. A fő kérdés egyelőre az, hogy mi történik majd, ha egy tagállam nem tesz semmit a brüsszeli kritikákra - a szankciókról eddig ugyanis még nem született végleges döntés.

"A szankciók alkalmazásának jogszabályba foglalása szeptember végén történik meg" - mondta az [origo]-nak Amadeu Altafaj Tardio, a gazdasági ügyekért és monetáris politikáért felelős európai biztos, Oli Rehn szóvivője. Tardio elmondta, hogy a tárgyalásokon lehetőségként felmerült a strukturális alapokhoz való hozzáférések befagyasztása, végleges elvétele, az uniós szavazati jog megvonása, illetve az eurózóna tagországainál büntetési összeg letétbe helyezése is.

A válság felnyitotta a szemünket

Annyi már most is biztos, hogy az Unió ezentúl sem szól bele a konkrét költségvetési tételekbe, csak a büdzsé alapvető irányvonalairól szólnak majd az egyeztetések, azaz a tagállami függetlenségnek ez az eleme egyelőre mindenképp megmarad. Ez a gyakorlatban azt jelenti majd, hogy minden év áprilisáig a tagországok beküldik az Európai Bizottságnak épp aktuális középtávú költségvetési tervieket, a dokumentum a brüsszeli láttamozás és véleményezés után pedig átkerül az Ecofinhoz (a tagállamok gazdasági és pénzügyminisztereinek tanácsához), ahol már ajánlásokat is megfogalmaznak a tervekkel kapcsolatban. Amennyiben az Ecofin szerint a tervek veszélyeztetik az unió gazdasági és pénzügyi stabilitását, akkor az érintett tagországnak az év második felében kell változtatnia a büdzsén.

A közös gazdaságpolitikai koordinációról már hónapok óta folyik az egyeztetés az unióban, a görögországi adósságválság és a nyomában kibontakozó dél-európai krízis csak az utolsó csepp volt a pohárban. Júniusban már a két legbefolyásosabb tagállam, a németek és a franciák is közös nevezőre jutottak a kérdésben. A koordináció mindenek előtt a gazdaságpolitikák fokozott ellenőrzését jelenti, de a hatáskör kiterjed a szerkezeti reformok számon kérésére, a középtávú költségvetési tervek ellenőrzésére, különös tekintettel az államadósság fenntarthatóságára. Mindez azt jelenti, hogy az új rendszer az 1997-es amszterdami szerződésben szereplő stabilitási és növekedési paktum egyfajta szigorítása.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Matolcsy György: Magyarország a kemény szankciók híve

A paktum azt írja elő, hogy minden tagállamnak 3 százalék alatti költségvetési deficit kell elérnie, államdóssága pedig nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) 60 százalékát. Jelenleg 27-ből 24 tagállam nem tartja be ezeket az előírásokat is, és közülük több már jó pár éve túllépi a számokat: Magyarországon például a 2004-es uniós csatlakozás óta nem volt olyan év, amikor 3 százalék alatt volt a költségvetési hiány (Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a múlt héten jelentette be, hogy a kormány tervei szerint jövőre 3 százalék alatt lesz a deficit - erről itt olvashat részletesen).

"Az egyeztetések a tagországok között elsősorban az információcserét, informális egyeztetést, illetve a morális nyomás kifejtését szolgálhatják" - mondta az [origo]-nak Darvas Zsolt, a befolyásos brüsszeli agytröszt, a Bruegel kutatóintézet elemzője, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének kutatója.

Mindenki szuverén marad

Brüsszel legfeljebb ajánlásokat tehet majd a nemzeti büdzsékkel kapcsolatban, és azok is az átfogóbb, makroszintű intézkedésekre vonatkoznak majd: vagyis azt nem mondja meg majd az EU, hogy mennyit lehet költeni oktatásra, egészeségügyre, vagy épp kultúrára, de arról lesz majd véleménye, hogy a költségvetési tervezéskor használt kamatszint és növekedési előrejelzés reális-e, illetve hogy a költségvetés hiánycélja tartható-e. "Az egyes tagországok szuverenitását az új szabályozás nem veszélyezteti, a konkrét költségvetési tételekbe nem fog beleszólni a bizottság, sem az uniós pénzügyminiszterek" - mondta Amadeu Altafaj Tardio.

"Az ajánlások hatását nem szabad lebecsülni, hiszen ha egy kormány nincs jóban Brüsszellel, mert nem veszi figyelembe az ajánlásokat, az mindenhol megjelenik a sajtóban, ez pedig nem tesz jót egy-egy állam megítélésének" - fejtette ki Darvas, aki szerint így már a tényleges szankciók életbe lépése előtt eredményeket lehet elérni. A Brüsszelben dolgozó kutató szerint a költségvetés fő irányvonalairól és a főbb makromutatókról van szó, a hangsúly pedig azon lesz, hogy ezek miképp hatnak a többi tagországra.

"Állam gyenge kormányzattal"

Robert Kuttner, neves amerikai közgazdász úgy nyilatkozott az [origo]-nak, hogy a válság is rámutatott arra, hogy az unió egyik fő gyengesége abban rejlik, hogy hiába van közös pénz és monetáris politika, ha nincs közös költségvetési és szabályozási politika, akkor ez hatástalan maradhat. "Ez olyan, mint egy állam nagyon gyenge kormányzattal" - mondta a közgazdász.



A szankciók jogszabályba foglalása az Európai Bizottság feladata lesz, Brüsszelben a költségvetési helyzetre és a gazdaságpolitikák összehangolására vonatkozó szabályozást módosítják majd (a javaslatról itt olvashat). Az uniós jogban a túlzottdeficit-eljárás kivételével egyelőre jelenleg nincs olyan jogszabály, amely alapján lehetőség lenne arra, hogy az Európai Bizottság  kötelező érvényű előírásokat fogalmazzon meg az egyes országok költségvetésével kapcsolatban, és a túlzottdeficit-eljárás által adott jogosítványok sem a költségvetés részleteire, hanem elsősorban az eljárás alól való kikerülés határidejére vonatkoznak.

Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke a Financial Timesnak adott interjújában eurózóna által támasztott államháztartási követelményeknek eleget tenni nem tudó tagországok döntéshozatali mechanizmusból történő átmeneti kizárását is javasolná, amit már a német és a francia államfő is felvetett.

KAPCSOLÓDÓ CIKK