Elkezdődött a sorban állás Matolcsy kasszájánál

A tanárok már bejelentkeztek a béremelésért, a fiatal orvosok egyértelművé tették, hogy magasabb fizetés nélkül csak töredékük marad Magyarországon, készül a devizahitelesek mentőcsomagja, és a magyar föld védelmét is állami pénzből oldanák meg - a kormány kiállt a költségvetési hiány csökkentése mellett, de egyre többen kérnének többet az állami pénztárcából.

Orbán Viktor miniszterelnök hétfői parlamenti beszédében megerősítette, hogy az idei 3,8 százalékos GDP-arányos hiánycél tartásán túl a kormány elkötelezte magát a jövő évi hiány 3 százalék alá szorítása mellett is. Az Európai Unió által is szorgalmazott hiánycél tartását a befektetők, a hitelminősítők és a nemzetközi szervezetek már hónapok óta követelték ugyan, de Matolcsy még bő egy hónappal ezelőtt is azt mondta, hogy a kormány "nem fog megszakadni a 3 százalékos hiány tartásáért", a múlt héten viszont ő maga jelentette be, hogy mégis ezt fogják tenni.

A befektetők pozitívan reagáltak a hírre, londoni elemzők hétfőn biztatónak nevezték a költségvetéssel kapcsolatos legutóbbi magyar kormányzati nyilatkozatokat (erről itt olvashat részletesen), de a piacok szerint a vállalást konkrét intézkedési tervekkel kell alátámasztania a kormánynak az elmúlt években elveszett piaci bizalom visszaállításához. Ez az óvatosság annyiban indokoltnak tűnik, hogy bár nagy lefaragásra valószínűleg nem lesz szükség a hiánycél eléréséhez, az október 31-ig benyújtandó költségvetést vélhetően nem lesz könnyű megvédeni a lobbiigényektől.

Orbán számít a lobbizásra

Erre maga Orbán Viktor is utalt már szeptember elején Kötcsén megtartott beszédében. A kormányfő akkor azt mondta, a büdzsé összeállítása problémás lesz, és nagyon súlyos konfliktusokhoz vezethet a Fideszen belül. Lesznek olyan érdekcsoportok a frakcióban, amelyek befolyásolni szeretnék majd a költségvetési tervezést, ezért konfliktusokra, "harcokra" számít - fejtette ki a miniszterelnök.

Orbán még arra is célzott, hogy a frakció ezekben a konfliktusokban akár meg is fogyatkozhat: a kétharmados "kegyelmi" állapot nem tart örökké, ezért jövőre meg kell alkotni a kétharmados törvényeket - jelentette ki az [origo] egyik forrása szerint (erről itt olvashat részletesen). Mindezt az is alátámasztja, hogy a hatalmasra duzzadt Fidesz-frakció létszáma önmagában is sok érdekütközést feltételez. Ráadásul a képviselőcsoportban feltehetően sok önkormányzati vezető fog ülni a helyhatósági választások után, ami ugyancsak megnehezítheti az egyeztetést - nem is szólva az ágazati lobbik képviselőiről.

Új minisztériumi struktúra

Navracsis Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter Kötcsén nyíltan beszélt arról, hogy az új minisztériumi struktúra a lobbiérdekek letörését szolgálja. A miniszter szerint korábban a kormányülésen rendszeresek voltak az ágazati konfliktusok, a politikusok kinevezésével azonban elválasztják a közigazgatást és a szakértői szférát.

A szakszervezetek, a munkaadók és a kormány közötti kommunikáció terepeként szolgáló Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) csak a jövő héten ül össze először, és még azt sem tudni, milyen rendszerben folynak majd a tárgyalások, mivel a kormány át akarja alakítani a még ki sem próbált, tavaly nyáron a Fidesz által is megszavazott struktúrát (erről itt olvashat bővebben).

1. Oktatás, tanárok

Most is láthatók azonban már komoly ellentétek. A Pedagógusok Szakszervezete nemrég bejelentette, a jelenlegi kormányzati ciklus végéig minden évben 10 százalékos béremelést tart szükségesnek. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár azzal reagált erre, hogy "aki ilyen kiürült államkincstári vagy költségvetési helyzetben radikális béremelést követel, az vagy ostoba, vagy bohóc, mert egyszerűen nincs honnan".

Az államtitkár még júliusban azt mondta ugyanerről, szeretné, ha a következő költségvetésben már legalább gesztusértékű javítás, utána pedig látványosabb emelés valósulna meg. Akkor is hozzátette, mindez annak függvénye, hogy az ország jövedelemtermelő képessége javul-e. Pokorni Zoltán, a Fidesz oktatáspolitikusa a Magyar Rádiónak korábban azt mondta, bízik abban, hogy a pedagógusok fizetése a ciklus végére eléri a diplomás átlagot, de megígérni nem tudja, mert nem látja a költségvetés, a gazdaság folyamatait.

A szakszervezet által kért 10 százalékos emelés - 220 ezer forintos jelenlegi átlagfizetéssel és 120 ezer tanári állással számolva - nagyságrendileg 30 milliárd forintos pluszterhet jelentene a büdzsének, de ebben a számításban nem szerepelnek a lépés adóvonzatai.

2. Egészségügy, rezidensek

Ugyancsak égető problémának tűnik az orvosok bérhelyzete. A Magyar Rezidens Szövetség elnöke szerint évente 800 orvos hagyja el Magyarországot azért, hogy külföldön vállaljon munkát, és a kormány hajlik arra, hogy rendezze ezt a kérdést.

Az egyeztetések már folynak az érdekképviseletek és a szaktárca között az úgynevezett orvosi életpályamodell kialakításáról, de számítások még nem kerültek nyilvánosságra erről. A rezidensszövetség mindenesetre arra számít, hogy ősszel meglesz a megállapodás a kormánnyal (erről itt olvashat részletesen).

Az orvosok elvándorlásának egyik fő oka a hatalmas fizetéskülönbség: Magyarországon egy kezdő orvos 100 ezer forint körül keres, míg Nyugat-Európában ennek sokszorosát viheti haza, jellemzően kevesebb munkáért. Az [origo]-nak nyilatkozó magyar orvosok szerint legalább jelenlegi fizetésük duplájára lenne szükség, hogy ne menjenek el külföldre dolgozni, ahhoz pedig, hogy a már külföldön dolgozók hazajöjjenek, még ennél is többre lenne szükség.

Recesszió, frankerősödés

Akadnak olyan, a költségvetést fenyegető kockázatok is, amelyekre a kormánynak nincs befolyása. Még mindig nem zárható ki teljesen a világgazdasági recesszió visszatérése, mely a magyar gazdaság teljesítményén is bizonnyal meglátszana. Több szempontból (belső fogyasztás és megtakarítás további visszaesése, még több bajba kerülő adós) is nagyon rosszul jönne, ha folytatódna a svájci frank erősödése. Az emiatt esetleg drasztikusan megemelt alapkamat pedig végképp meggyötörhetné a magyar cégeket.

3. Agrárium, termőföld

Szeptember 1-jétől működik a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, a kormány birtok- és földpolitikájának új központi intézménye, amelynek az állam nevében elővásárlási joga lesz minden földpiaci adásvételi szerződésre. Egyelőre nem egyértelmű, mennyire lesz aktív a szervezet, csak annyit tudni, hogy a földspekuláció megakadályozására lesz hivatott.

Biztosra vehető, hogy a földalapkezelő megjelenése egy ideig fölfelé hajtja majd a régiós összehasonlításban is alacsony hazai földárakat. Az [origo] által megkérdezett szakértő szerint az állam legfeljebb 15 ezer hektár földet tud vásárolni évente. Ha ezt meg is teszi, akkor - a mostaninál magasabb, 600 ezer forintos átlagos hektárárral számolva - egy év alatt nagyjából 12 milliárd forintot kell költenie az államnak erre a célra.

4. Pénzügy, devizahitelesek

Becsülni sem lehet még ugyanakkor azt, hogy mennyibe fog kerülni a Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET) felállítása. A bajba került jelzáloghitel-adósok megmentésére létrehozandó alap működéséről, a potenciális érintettek pontos köréről még nincs elegendő információ, de ha a NET valóban megveszi majd a közüzemidíj-tartozás miatt elárverezéssel fenyegetett ingatlanokat is, akkor azt aligha lehet olcsón megúszni (erről itt olvashat részletesen): a késve fizető lakáshitelesek tábora nagyjából százezerre tehető. A részletek nem ismertek, de még az is tízmilliárdos tételt jelenthet, ha a NET nem vásárolja ki egy összegben a lakást, hanem a tulajdonjog fejében átvállalja a törlesztést.

A bedőléshez közelítő kölcsönök megszaporodása mögött - bár sok forinthiteles is bajban van - mindenekelőtt a devizában eladósodottakat szorongató forintgyengülés áll. A svájci frank az utóbbi hónapokban 15 százalékkal erősödött a forinttal szemben, ami bizonyára újabb adósokat tehet fizetésképtelenné. Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára szeptember elején azt mondta, nincs ok pánikra, az árfolyam ingadozása normális, "rövid távú dologról van szó". A Fidesz azóta nyolcpontos intézkedési tervet dolgozott ki a devizahitelesek megmentésére, de ezek a pontok csak áttételesen érintik a büdzsét, a terheket ugyanis a bankokra hárítja a tervezet.