Munkahelyen és otthon is el tudja képzelni a kisgyerekes anyákat a kormány

Két ponton is módosítana a gyermekes anyák helyzetén a kormány. A gyes újbóli meghosszabítása kampánytéma volt, és felmerült a részmunkaidős foglalkoztatás vonzóbbá tétele is, bár utóbbiról eddig nem derült ki, hogyan oldaná meg a kormány. A kisgyerekes nőknek a legjobb a rugalmas munkaidő és a gyereknevelés feladatainak megosztása lenne.

A kormány bővíteni szeretné a nők részmunkaidős foglalkoztatását, ezért több lehetőséget is tanulmányoz - jelentette ki Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szeptember elején, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) konferenciáján. Arról egyelőre nem derültek ki részletek, hogy mit akar a kormány, de eddig jellemzően olyan ötleteket vetett fel, amelyek az otthonmaradást tehetik vonzóvá.

A munkába való visszatérés ellen hat például az anyasági támogatások rendszerének tervezett visszaalakítása, ami már a tavaszi választások előtt is a Fidesz egyik fő kampányígérete volt. A parlament honlapján elérhető ülésterv szerint az őszi ülésszakban a kormány törvényjavaslatot nyújt be, amely szerint a Bajnai-kormány által megszabott 2 év helyett újra a gyermekek 3 éves koráig jár majd a gyes, a gyes mellett pedig nem lehet majd teljes munkaidőben dolgozni. A javaslatokat várhatóan novemberben fogadják majd el - közölte az [origo]-val a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma (NEFMI).

Ellentét vagy nem?

"Én szívesen visszamennék dolgozni, ha lenne lehetőségem 4, vagy legfeljebb 6 órás munkát találni a cégemnél, de az kizárt, hogy a jelenlegi munkakörömet meg tudom kapni egy részmunkaidős pozícióval" - vázolta saját dilemmáját az [origo]-nak egy budapesti anyuka, aki egy multinacionális vállalat középvezetőjeként ment el gyes-re. "Nekem mindegy, hogy egy évvel hosszabb-e a gyes, mert semmiképp sem maradok itthon 3 évet, annak azonban örülnék, ha meg lehetne oldani, hogy ne kelljen estig dolgoznom, de ezt magától nem fogja megengedni a munkaadóm. Főleg, hogy egy féléves kisbabát szinte sehova nem lehet beadni, és a munkahelyi védettség is valamiért csak egyéves kor után jár" - tette hozzá.

"Bennem fel sem merült, hogy a kislányom 3 éves koráig visszamenjek dolgozni, a család anyagilag segített, és szerintem az egészséges fejlődéshez szükséges, hogy ne pattintsuk le a lehető leghamarabb a gyermekünket" - mondta egy másik anyuka, aki több mint három éves kihagyás után ősszel kezdett újra dolgozni, teljes munkaidőben.

A kétféle felvetés "egymással ellentétes hatást fejthet ki" - jelentette ki Nagy Beáta, a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézetének docense. Szerinte a részmunkaidős foglalkoztatás növelésével valóban több nőt lehetne bevonni a munka világába, a gyes meghosszabbítása és mellette a 8 órás munkaidő tilalmának visszaállítása viszont épp, hogy nem ösztönzi a nőket munkavállalásra. "Ráadásul a Hollandiában a nyolcvanas években kialakított nagyarányú részmunkaidős foglalkoztatásra épülő modellről ma már úgy gondolkodnak, hogy az hosszú távon a nők számára egy csapda" - fejtett ki a docens, aki szerint bővíteni kellene a bölcsődei és az óvodai férőhelyeket, a nőket rugalmas munkaidőben kellene foglalkoztatni, és növelni kellene az apák szerepét a gyermekellátásban.

Kopp Mária, a SOTE Magatartástudományi Intézet tudományos igazgatóhelyettese, a Népesedési Kerekasztal vezetője szerint viszont nincs ilyen éles ellentét. "A nők nem szeretnék, ha elveszne a tanulásba fektetett energiájuk, ezért amíg otthon vannak a gyerekkel, addig is biztosítani kell a számukra, hogy dolgozhassanak, ha akarnak, nehogy kiessenek a munka világából. Erre lenne jó nem is feltétlenül a részmunkaidős foglalkoztatás, hanem a rugalmas munkaidő vagy a távmunka" - mondta Kopp Mária, aki szerint minden nőre rá kell bízni, mit is szeretne: visszamenni dolgozni, vagy otthon maradni a gyermekével. "Aki szeretne otthon maradni három évig a gyerekkel, annak legyen biztosított a három éves gyes, és emiatt ne érezze magát potyautasnak" - mondta Kopp Mária.

Több dolgozó nő, több gyerek?

A Nemzetgazdasági Minisztérium sajtóosztályán az [origo]-nak azt mondták, hogy "az új Széchenyi-terv vitairata célként fogalmazta meg a család és munka összeegyeztetésének segítését, mivel a tapasztalatok azt mutatják, hogy a szülők több gyermeket vállalnak azokban az országokban, ahol a családi és munkahelyi kötelezettségek összeegyeztethetők, ugyanis azokban az országokban magasabbak a születési ráták, ahol magas a női foglalkoztatottság".

Magyarországra a nők foglalkoztatottsága jelentősen elmarad az uniós átlagtól. A 15 és 64 év közötti munkavállaló korú nőknek Magyarországon 49,9 százaléka dolgozott tavaly, míg a 27 EU-tagállam átlaga 58,6 százalék. A magyaroknál csak a görög, a máltai és az olasz nők dolgoznak kevesebben az unióban, a lisszaboni foglalkoztatási célkitűzések 2010-re a nők 60 százalékos foglalkoztatási arányát irányozták elő - minden egyes tagállamban.

A legfrissebb (2007-es) OECD-felmérés szerint Magyarország az utolsók között van a kisgyermekes anyák foglalkoztatásában is. A világ fejlett országai közül ugyanis Magyarországon a legalacsonyabb a két éven aluli gyermeket nevelő nők foglalkoztatottsága: míg itthon 20 százalék alatti a ráta, addig például Svédországban, Dániában és Portugáliában 70 százalék körüli. Hasonló a helyzet a 3-5 éves gyermeket nevelők esetében, Magyarország 55 százalékos foglalkoztatotási rátájánál az unióban nincs is alacsonyabb. A 3 gyermekes magyar nőknek alig több mint 35 százaléka dolgozik Magyarországon, ennél csak Máltán rosszabb az arány.

Kevés magyar dolgozik

A magyar férfiak foglalkoztatottsága még a magyar nőkénél is is tragikusabb, náluk csak Litvániában és Lettországban dolgozik kevesebb férfi, az EU27-ek átlagától pedig majdnem 10 százalékkal van lemaradva a magyar férfiak foglalkoztatottsága. Ha a teljes magyar lakosság foglalkoztatási rátáját nézzük, amely 55,4 százalék volt a tavalyi adatok alapján, akkor pedig csak Málta kullog mögöttünk 54,9 százalékkal, az uniós átlagtól pedig majdnem tíz százalékkal vagyunk elmaradva.

A kisgyermekes nők foglalkoztatásának növelése azért problematikus, mert figyelembe kell venni a gyermeknevelésből adódó családi feladatokat is. Az anyák jellemzően nem tudnak késő estig dolgozni és az is szerencsés, ha viszonylag szabadon alakíthatják a munkaidejüket - a gyermeknek ugyanis időben ágyba kell kerülnie, és bármikor csöröghet a szülői telefon, hogy valami történt, indulni kell.

Egyes felmérések azt mutatják, hogy a fejlett világon belül azokban az országokban, ahol magasabb a nők foglalkoztatottsága, ott magasabb a termékenységi mutató is. Ezek általában az északi országok - a skandináv országok és Izland -, ahol az apáknak is kötelező gyesre menni, és bőven vannak napközbeni gyermekellátó intézmények. Az NGM szerint "a bölcsődei és egyéb alternatív ellátási formák fejlesztése, a munkába visszatérő szülők támogatása, a családbarát munkahelyi gyakorlatok kialakításának ösztönzése egyaránt szükséges".

Termékenységi mutatók az OECD-országokban (1970-2008)

Forrás: OECD

Bálint Mónika és Köllő János A gyermeknevelési támogatások munkaerő-piaci hatásai című tanulmányában kimutatta, az alanyi jogon járó gyes jelenleg ma Magyarországon kvázi-munkanélküli segélyként funkcionál, és az igénybe vevő nők között növekszik azok aránya, akik soha nem dolgoztak, nagyon alacsony képzettségűek, és nagyon rossz anyagi helyzetben vannak.

"Jelenleg az alacsony képzettségű párok azok, akiknek a jelenlegi támogatási rendszerben is megszületnek a tervezett gyerekeik, mert számunkra ez az összeg is komolyan számít. Azonban a támogatási rendszerrel ösztönözni kellene azt is, hogy anyagilag a középrétegeknek is megérje gyereket vállalni" - fejtette ki véleményét Kopp Mária a gyes tervezett kiterjesztéséről.

"A gyes újbóli meghosszabbításában van egy nagy adag populizmus is, hiszen az emberek általában nagyon örülnek annak, ha visszakapnak valamit, amit elvettek tőlük" - mondta Nagy Beáta, aki szerint azt is figyelembe kellene venni, hogy nulla vagy minimális munkatapasztalat és 2-3, esetleg még több év otthon tartózkodás után sokkal kevesebb esélye van egy nőnek visszatérnie a munkaerőpiacra, mintha kisebb lenne a kimaradás. "Minél kevesebbet dolgozott egy nő szülés előtt, minél alacsonyabb a végzettsége és minél több ideig van otthon, annál kevésbé fog munkát találni szülés után" - mondta a docens.

A Budapest Intézet kutatói szerint az alacsony női foglalkoztatásnak az az egyik fő oka, hogy a pénzbeli ellátások vannak túlsúlyban a napközbeni ellátásokhoz képest. A kutatóintézet a gyest utalványokkal váltaná ki, amelyeket csak a gyermek napközbeni intézményi ellátására lehet felhasználni, és ezzel növelni lehetne a bölcsődei férőhelyek számát és a női foglalkoztatottságot is. A NEFMI szerint a gyes visszaállításával a bölcsödék túlterheltségét is csökkenteni lehet, de a kormány a gyermekek napközbeni ellátását is fejleszti, ami "kiterjed a bölcsődén kívül a családi napközik férőhelyeinek bővítésére is".