Csapda lehet a nők részmunkaidős foglakoztatása

Ösztönözné a nők részmunkaidős foglalkoztatását a kormány, ami a tervek szerint a kisgyermekes nők számára jelenthetne segítséget. Az ezen a területen élen járó Hollandiában azonban már csapdaként emlegetik ezt a modellt, és itthon is leginkább csak alacsony pozíciók érhetők el részmunkaidőben. Ráadásul a munkáltatók is inkább teljes munkaidőben járatják csúcsra a munkaerőt, akiktől naprakész tudást várnak.

A kormány növelni szeretné a nők részmunkaidős foglalkoztatását, amely elsősorban a kisgyermekes anyáknak jelenthet megoldást - mondta Matolcsy György gazdaságpolitikáért és költségvetési ügyekért felelős miniszter szeptember elején, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) konferenciáján. A miniszter szerint ennek érdekében a holland modellt tanulmányozza a kormány.

Azt egyelőre nem tudni, hogy a kormány pontosan miképp érné el, hogy a cégek szakítsanak a jelenlegi gyakorlattal, mely szerint az esetek többségében nem ajánlják fel a gyermekes anyáknak a részmunkaidős munkát, részleteket ugyanis konkrét kérdéseinkre sem árult el a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Arra a felvetésünkre, hogy pontosan hogyan valósítanák meg itthon a kismamák nagyarányú részmunkaidős foglalkoztatását, illetve hogyan ösztnöznék a nők részmunkaidős munkavállalását, kapnának-e támogatást a cégek adókedvezmény formájában, a minisztérium annyit válaszolt, hogy "igyekeznek ösztönözni a családi és munkahelyi kötelezettségek összeegyeztethetőségét, a családbarát munkahelyek kialakítását, mert azokban az országokban magasabbak a születési ráták, ahol magas a nők foglalkoztatottsága".

Míg Magyarországon a bevezetés részletei sem világosak, a részmunkaidős modell egyik mintaországában, a nemzetgazdasági miniszter által is példaként említett Hollandiában már a részmunkaidős foglalkoztatás hátulütői kezdenek hangsúlyossá válni - sokak szerint ugyanis a nők csapdahelyzetbe kerülnek azzal, ha nem teljes munkaidőben dolgoznak, a megoldás pedig sokkal inkább a távmunka és a rugalmas munkaidő lehetne.

Hollandiában már rájöttek, hogy csapda

A nyolcvanas évek elején Hollandiában - ahol éppen most készülnek a gyerekek után járó támogatások csökkentésére - volt a legalacsonyabb a nők foglalkoztatottsága az OECD-országok közül, a 25 és 54 év közötti nőknek kevesebb mint a 40 százaléka dolgozott. 2001-re azonban a nők 70 százaléka vált foglalkoztatottá ugyanebből a korcsoportból, mégpedig elsősorban a részmunkaidős foglalkoztatásnak köszönhetően. A részmunkaidőben foglalkoztatott, munkaképes korú nők aránya az unió 27 tagállamában együttvéve átlagosan 31 százalék, de Hollandiában 75 százalék, miközben Magyarországon 7,5, Dániában 38, Svédországban pedig 41 százalék.

Manapság azonban már a hollandok is úgy gondolnak a részmunkaidős foglalkoztatásra, mint ami inkább csapda a nők számára. A tapasztalatok szerint nem sikerült elérni a 2001-es adóreformmal, hogy a nők nagyarányú részmunkaidős foglalkoztatása csak átmeneti legyen, mint Dániában vagy Svédországban, ahol a nők általában a gyermekek egy- és kétéves korában állnak részmunkaidős munkába, utána pedig visszamennek teljes munkaidőben dolgozni. Jelenleg már a holland munkaerőpiac egyik legnagyobb gyengeségének tartják a nők nagyarányú részmunkaidős foglalkoztatását.

Alacsony hazai női foglalkoztatottság

A 15 és 64 év közötti munkavállaló korú nőknek Magyarországon 49,9 százaléka dolgozott tavaly, míg a 27 EU-tagállam átlaga 58,6 százalék. Az unió egészét nézve a magyaroknál csak a görög, a máltai és az olasz nők dolgoznak kevesebben. A lisszaboni foglalkoztatási célkitűzések 2010-re a nők 60 százalékos foglalkoztatási arányát irányozták elő - minden egyes tagállamban.

A legfrissebb - 2007-es - OECD-felmérés szerint Magyarország az utolsók között van a kisgyermekes anyák foglalkoztatásában is. A világ fejlett országai közül ugyanis hazánkban a legalacsonyabb a két éven aluli gyermeket nevelő nők foglalkoztatottsága: míg itthon 20 százalék alatti a ráta, addig például Svédországban, Dániában és Portugáliában 70 százalék körüli. Hasonló a helyzet a 3-5 éves gyermeket nevelők esetében: Magyarország 55 százalékos foglalkoztatási rátájánál az unióban nincs is alacsonyabb. A 3 gyermekes magyar nőknek pedig alig több mint 35 százaléka dolgozik Magyarországon, ennél csak Máltán rosszabb az arány.

Ennek egyik oka, hogy részmunkaidőben kevésbé használható ki egy jól képzett ember teljes munkapotenciálja, vagyis egyszerűen nem tudja kihozni magából a maximumot. Másrészt ezekben az állásokban általában alacsonyabb pozíciók érhetőek el és az előremenetelre sincs sok esély. Pedig a nők teljes munkaidős foglalkoztatásának növelése nemcsak a gazdasági növekedésnek tenne jót, hanem az elöregedő társadalom eltartásának költségeit is csökkentené.

Részmunkaidő, alacsony pozíció

A holland nők egyébként azért is tehetik meg, hogy kitartanak a részmunkaidő mellett, mert Hollandiában akár egyetlen fizetésből is meg lehet élni. Gyakori, hogy a férfi is részmunkaidőben dolgozik - a holland férfiak 25 százaléka tesz így, míg Magyarországon 5,6 százalékuk, az uniós átlag pedig 19 százalék -, így a pár tagjai ketten fedik le a teljes hetet, és a keresetük is elegendő lehet.

Van más különbség is: Hollandiában magasabb pozíciók is elérhetők részmunkaidőben - Nagy Beáta, a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézetének docense szerint azért, mert sok a részmunkaidőben dolgozó férfi -, nálunk ez egyáltalán nem így van. "Magyarországon egyértelműen az alacsonyabb, kevesebb hozzáadott értékű pozíciókat lehet betölteni ilyen munkaidőben" - véli Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Egyesületének elnöke. Azoknál a magyarországi cégeknél, amelyek kiemelkedően sok nőt alkalmaznak részmunkaidőben - így az SAP vagy a Drogerie Markt -, ott a nők többnyire alacsonyabb hozzáadott értékű munkát végeznek.

"Az SAP magyarországi leányvállalatánál közel 500 dolgozóból 104 nő, akiknek a 10 százaléka adminisztratív munkát végez, a többiek a támogató és a sales-központban dolgoznak. A fejlesztők között pedig 27 nő van" - mondta érdeklődésünkre Ablonczy Balázs, a cég ügyvezető igazgatója. "A Drogerie Marktnál az alkalmazottak 68 százaléka dolgozik részmunkaidőben, ami 4, 5, 6 vagy 7 órát is jelenthet" - mondta az [origo]-nak a DM személyzeti asszisztense, Bozsik Krisztina. "Nem csak szülési szabadságon lévőket, illetve gyes mellett dolgozókat foglalkoztatunk így, vannak állandó részmunkaidősek is. A cégnél egyébként a nők 17 százaléka dolgozik vezető pozícióban, a maradék 83 százalék többségében pénztáros vagy eladó. A vezető pozícióban dolgozó nők közül 119 fő áll részmunkaidős alkalmazásban" - mondta a személyzeti asszisztens.

Bizalmatlanság és csúcsra járatás

A hazai helyzet abban sem hasonlít a hollandiaira, hogy Magyarországon nincs kultúrája a részmunkaidős vagy a távmunkában történő foglalkoztatásnak. "Magyarországon a munkáltatók nagyon bizalmatlanok az ilyen típusú foglalkoztatás iránt, pedig a kutatások is azt mutatják, hogy ha az emberek szabadnak érzik magukat, és úgy érzik, hogy a munkáltatójuk megbízik bennük, akkor sokkal lojálisabbak lesznek, és sokkal jobban fogják végezni a munkájukat" - mondta az [origo]-nak Kopp Mária, a SOTE Magatartástudományi Intézet tudományos igazgatóhelyettese, a Népesedési Kerekasztal vezetője.

Csaposs Noémi szerint a munkáltatók azért sem szeretik a részmunkaidős foglalkoztatást, mert inkább szeretik csúcsra járatni a dolgozóikat, vagyis jó értelemben kihasználni őket. "Amíg 11 ember munkáját el tudja végezni tíz ember is, addig nem fognak felvenni új embert. Ha már nem tudják ellátni, akkor pedig nem egy félmunkaidőset fognak felvenni, hanem egy teljes munkaidőset, akinek lehet, hogy eleinte nem lesz kitöltve a nyolc órája, de egy idő után igen" - mondta.

Eszter: napi hat óra egy call centerben

Eszter 2 diplomás anyuka, 4 és fél évet töltött otthon gyesen két gyermekével, előtte 7 évet dolgozott korrektorként különböző kiadóknál és újságoknál. A szülés előtti munkahelyére már nem tudott visszamenni, mert megszűnt, így részmunkaidős állásokat kezdett keresni. "Két gyerekkel, úgy, hogy az ember ráadásul csak részmunkaidőben tud dolgozni, nem fog kreatív, magas hozzáadott értékű munkát végző pozícióban elhelyezkedni. Nagyon szerettem volna a végzettségemhez illő, kreatívabb munkát, de ilyen feltételek mellett lehetetlen" - mondta kérdésünkre.

Így jelenleg napi hat órában dolgozik egy call centerben, ahol alig nyolcvanezer forintot keres havonta, ehhez jön a 26 ezer forintos cafetéria, és a cég munkatársai számára biztosított egészségügyi ellátás. "Sokakhoz képest egyáltalán nem vagyok jól megfizetve, de legalább nem kell hazavinnem munkát" - mondta Eszter.

Emellett Magyarországon ár-érték arányban sem éri meg részmunkaidőben dolgozni, mert nagyon keveset fizetnek érte. Ha a kormány ösztönözni szeretné a részmunkaidős munkavállalást, akkor a cégeknek támogatást kell ehhez adni. De ebben az esetben is inkább az állásmegosztás lenne a hatékonyabb megoldás Csaposs Noémi szerint: egy 8 órás állásra beosztani két négyórás kismamát, vagy egy nyugdíjhoz közeledő idősebbet és egy kismamát, és így a tudásátadás is működhetne.

Áldozatot kell hozni

"Azt kell belátni a kismamáknak, hogy áldozatokat kell hozni. Vagy szülés után hamar visszamegy, és összeegyezteti a karrierjét a családjával, vagy tartósan, hosszú éveken át otthon marad, és akkor belátja, hogy ha visszatér, akkor bizonyos időre vissza fog lépni a ranglétrán" - magyarázza Csaposs Noémi, aki szerint nem várhatja el senki, hogy otthon is maradhasson hosszú időre, el is tartsa az állam, és utána még vissza is vegyék ugyanabba a pozícióba, ugyanannyi pénzért. "Egy nő, aki otthon volt 3-4 évet, nem tud olyan versenyképes lenni, miután visszamegy dolgozni, mint az a munkatársa, aki az elmúlt éveket munkával töltötte"- mondta.

Ennek az oka a szakember szerint az, hogy a versenyképesség érdekében minden vállalat naprakész tudást akar. "Ha 3-4 év kiesés után visszajön egy kismama, mondjuk, egy könyvelői pozícióba, úgy, hogy közben nem követte a számviteli törvények változását, azt egy munkáltató sem szereti. De nem is csak az a baj, hogy 2-3 vagy még több év után veszít a szakmai tudásából egy szülés után visszatérő nő, hanem az is, hogy azt is elfelejti, hogyan működik egy vállalat" - tette hozzá.

Vagyis mindezek alapján, bár tetszetős, de hosszú távon egyáltalán nem jó megoldás Magyarországon a holland modell bevezetése - véli Nagy Beáta. Hasonlóan látja Kopp Mária is, aki szerint valóban lehet csapda a részmunkaidős foglalkoztatás, ha nem változik meg az a helyzet, hogy a rugalmas munkaidővel, a részmunkaidővel és a távfoglalkoztatással szemben előítéleteket táplálnak a munkáltatók.