"Nem kell mindenáron megszerezni egy-egy beruházást" - interjú Becsey Zsolt államtitkárral

Az Opel félmillárd eurós ráfordítással fejleszti Szentgotthárdon a motorgyártását, s további jelentős beruházások bejelentése várható. Becsey Zsolt, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) külgazdaságért felelős államtitkára az [origo]-nak adott interjújában arról beszélt, hogy milyen szempontokat mérlegelnek a beruházások támogatásának megadásánál, s hogy meddig hajlandóak elmenni a kedvezmények nyújtásánál.

- Kizárólag diplomáciai területen dolgozott eddig, hogyan csapódik le a saját területén, hogy az új kormánnyal kapcsolatban leginkább arról hallani, hogy adok-kapokba keveredik a nemzetközi intézményekkel, hogy csak az IMF-affért vagy az unióval kapcsolatos nézeteltérést említsem?

A diplomácia, a nemzetközi kapcsolatok valóban a finom megjelenítések művészete, ahol tapintatból vagy egyéb megfontolásokból sok esetben nem mondanak ki bizonyos dolgokat. Különösen jellemző lehet ez országok kétoldalú kapcsolataira, az európai uniós diplomácia viszont eltér ettől, ott jóval inkább nevén nevezik a dolgokat. Ez valószínűleg abból fakad, hogy sokkal közvetlenebbül jelennek meg az érdekek, a támogatási rendszerek miatt joggal kérdezhetik a tagországok adófizetői, hogy mire is megy el az általuk befizetett, illetve szétosztott pénz. Mivel eddigi pályafutásom során jellemzően uniós feladatokat láttam el, hozzá szoktam, hogy vannak nézeteltérések, konfrontálódások is, de ezeket a folyamatok természetes velejárójának látom.

- Gyakran találkozik befektetőkkel, az üzletemberekkel folytatott tárgyalásokon is szóba kerülnek az említett viták?

A befektetőket az érdekli, hogy milyen körülményeket találnak itt, és hogy a magyar állam milyen támogatást, kedvezményeket tud biztosítani. Természetesen ez csak a nagyobb beruházásokra igaz, hiszen az Európai Unió tagországai között szabad a tőke áramlása, abba a kormány nem tud beavatkozni.

- A nagyobb összegű beruházásoknál meddig mehet el a kormány a kedvezményekben, hogy hozzánk jöjjön a befektető, s ne Szlovákiába vagy Romániába?

Azt mindenképpen tudomásul kell venni, hogy óriási verseny az országok között, hogy mennyi tőkét képesek vonzani. Nemcsak a régióban, hanem világviszonylatban. Ugyanakkor, az a véleményem, hogy nem kell mindenáron megszerezni egy-egy beruházást csak azért, hogy felmutathassuk a vetélytársaknak, hogy íme, látjátok, hozzánk jött a befektető. Úgy gondolom, hogy az új kormány gondolkodásmódjában hangsúlyeltolódás van e tekintetben. Például fontos szempont, hogy a befektető ne rombolja, lehetetlenítse el a már meglévő hazai vállalkozásokat. Ezért nem tartjuk támogatandónak, hogy a kiskereskedelemben újabb külföldiek jelenjenek meg.

"A külföldinek a hazai vállalkozásokat is erősítenie kell"

De személy szerint nekem igen fontos szempont a tárgyalásokon, hogy a tervezett beruházás hogyan hat a magyar fizetési mérlegre. Milyen az export-import hányada a tevékenységnek, a keletkező profitot kivinni vagy újra itt befektetni szándékoznak-e, milyen képzettségű munkaerőt kívánnak foglalkoztatni, s végül, de nem utolsósorban, hogy mennyiben kívánnak támaszkodni magyar beszállítókra. Ez utóbbi nagyon fontos szempont, hiszen ez alapvetően határozza meg, hogy a befektetés hozzájárul-e a versenyképes hazai vállalkozások megerősödéséhez vagy sem.

Névjegy

A szegedi születésű Becsey Zsolt (46) a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán szerzett diplomát, majd a Külügyminisztériumban helyezkedett el, ahol az európai integrációval foglalkozott. Később Brüsszelben több posztot is betöltött a magyar-EU kapcsolatokban, 2004-től az Európai Parlament magyarországi képviselője volt a néppárti frakcióban. 2010-ben a megalakuló Orbán-kormány külgazdaságért felelős államtitkára lett a Nemzetgazdasági Minisztériumban.

- Ez mind szép, de mégis, mi az a határ ameddig elmehetnek a kedvezmények nyújtásánál, ami azért biztosan lényeges szempont a beruházó részéről?

Mivel az adókedvezmények nyújtását nagyon leszűkítette, szinte kizárja az Európai Unió, ezért a beruházásokhoz nyújtott pénzügyi támogatás lett a legfontosabb tényező. De azt hangsúlyoznám, hogy ez csak egy tényező, amelyen kívül mást is mérlegel a beruházó.
Mára igen lényeges szemponttá vált, hogy vajon rendelkezésre áll-e megfelelő képzettségű munkaerő, ami egyébként nem csak nálunk jelent problémát. S itt nem csak arról van szó, hogy általában hiányoznak a szakmunkások, hanem, hogy pont olyanok nincsenek, akiket keresnek a beruházók. Ennek fő oka, hogy igazából '90 óta nincsen rendbe téve a szakképzés rendszere. Ebben hozhat előrelépést, hogy az NGM-ben külön apparátus foglalkozik a kérdéssel.

"Az uniós diplomáciában inkább nevezik néven a dolgokat"

Ezeken túlmenően a beruházó azt is szigorúan megvizsgálja, hogy milyen az ország műszaki kultúrája, mennyire beszélnek idegen nyelveket, s hogy milyen a tágabban értelmezett infrastruktúra. Például a fizikai infrastruktúrában jól vagy jobban állunk a régióban a többi országhoz képest. Ez utóbbi tényezőnél ugyanakkor arra kell figyelnünk, hogy a lehetőségekhez képest a tőke az ország olyan térségeibe - például Szabolcsba - is eljusson, ahol az országos helyzethez képest sokkal súlyosabb foglalkoztatási gondok vannak. Ha ugyanis nem ezt tennénk, az infrastruktúra fejlettsége alapján minden beruházás Budapestre vagy a környékére jönne.

- Mit tapasztalt a hivatalba lépése óta, van-e valamilyen élénkülés a beruházások terén?

Erről annyit mondhatok, hogy a héten jelentős beruházásokat jelentünk be, melyek a magyar gazdaság egészében, vagyis a GDP-ben is mérhető nagyságúak lesznek. Ennél konkrétabb dolgokat nem áll módomban mondani, a beruházásokat a miniszterelnök ismerteti majd. Persze ezek nem három hónap alatt, vagyis az új kormány hivatalba lépése óta kerültek teljesen tető alá. De bennük azért kifejeződik az a bizalmi tőke, ami az Európai Unión belülről, de azon kívülről is megnyilvánul a bejelentett 29 pontos akcióterv nyomán, amiben csakúgy szerepel a társasági adó jelentős mértékű csökkentése 10 százalékra vagy a beharangozott egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése.

Bővít az Opel és az Audi

Az interjű készítése óta már konkrét beruházást is bejelentett Orbán Viktor, s lehet tudni szándékokról is. A kormányfő ismertette, hogy az Opel 500 millió eurós (140 milliárd forint) beruházással bővíti szentgotthárdi gyárát, ami a termelés felfutása után évi 500 ezer motort készít majd, további ezer munkahelyet teremtve. A magyar költségvetés várhatóan 7,5 milliárd forinttal támogatja a beruházást. Biztosra vehető, hogy az Audi Győrben hasonló lépésre készül, telekvásárlással megduplázza jelenlegi telephelyét, s a kiszivárgott hírek szerint komplett gépkocsigyártásba fog. (Az Audi beruházásáról Orbán Viktor miniszterelnök és Rupert Stadler, az Audi AG igazgatótanácsának elnöke tart sajtótájékoztatót csütörtök délután.)