Az ingatlanpiac összeomlása miatt megrendült az ír bankrendszer, a dublini kormánynak pedig akkora segélycsomagot kellett összeállítania, ami az eurózónában soha nem látott lyukat ütött a költségvetésen. Az ír gazdasági csoda alapjait jelentő alacsony adók megemelése elkerülhetetlennek tűnik, a társasági adókulcshoz azonban egyelőre ragaszkodik az ír vezetés.

"Azok után, ami történt, Írország nem maradhat alacsony adózású ország, európai összevetésben egy átlagos adózású állammá fog válni a következő évtizedben" - mondta a héten tarott, kétnapos európai uniós pénzügyminiszteri találkozó után Brüsszeben Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztosa. Rehn ezzel arra utal, hogy Dublinnak jó eséllyel adót kell emelnie, hogy be tudja tömni a gazdasági válságban a csőd szélére került ír bankok megmentése miatt hatalmassá szélesedett költségvetési lyukat.

A Financial Times (FT) szerint mind a személyi, mind pedig a vállalati adók emelésére sor fog kerülni Írországban, enélkül ugyanis esély sincs arra, hogy Brüsszel kérésének megfelelően 2014-re az Európai Unióban (EU) előírt 3 százalékos szint alá csökkenjen az államháztartási deficit. Ez valóban nem ígérkezik könnyű feladatnak, Írország ugyanis akkora hiányt hozott össze, amire az eurózóna történetében nem volt még példa: az idei évben a hiány elérheti a bruttó hazai termék (GDP) 32 százalékát, a deficitet elsősorban a bankrendszerbe pumpált 50 milliárd euró dobja meg, bár már a bankmentés költségeinek ismerete előtt is 12 százalékos hiánnyal számolt az ír kormány.

Nagy bajban az ír bankok

A hatalmas deficit nagy része egyszeri tételekből adódik, az ír kormány csütörtökön közölte, hogy a bankrendszer stabilizálásának összköltsége akár az ország tavalyi gazdasági teljesítményének harmadát is elviheti (erről itt olvashat részletesen). Eredetileg legfeljebb 33 milliárd eurós bankmentéssel kalkuláltak Dublinban, de ez kevésnek bizonyult. Az ír bankrendszer gondjai már jó ideje ismertek, szeptember elején a Wall Street Journal már arról írt, hogy Írország lehet a következő európai válsággóc - ekkor jelentették be, hogy a feldarabolják az állami Anglo Irish Bank vállalatot egy betéteket kezelő bankra és egy eszközkezelő bankra, amely a növekvő mértékű veszélyes hiteleket gyűjtené össze.

Az Anglo Irish Bank azóta is az ír kormány fő gondjainak egyike, csak erre a pénzintézetre több mint 30 milliárd eurót kell költeni a bankrendszer stabilizálása érdekében. A bank a lakáspiac összeomlása miatt került bajba, az Anglo Irish Bank ugyanis az ír vállalati piac egy ik fő hitelezője volt, és különösen az ír építőipari projektek finanszírozásában vállalt nagy szerepet. A válság miatt az ingatlanpiaci fejlesztések bedőltek, a bank adósai nem tudtak fizetni, ami hatalmas veszteségeket okozott a pénzintézet mérlegében.

A bankot nagyon érzékenyen érintette az ír ingtlanpiac két évvel ezelőtti összeomlása, 2008 decemberében a dublini kormány a pénzintézet megmentésére, azaz államosítására kényszerült - az Anglo Irish részvényei ekkor már egykori csúcsértéküknél 98 százalékkal alacsonyabban forogtak a tőzsdéken, azaz szinte teljesen elvesztették az értéküket. A bankot ezután az ír állam több alkalommal is kisegítette, a veszteségek miatt ugyanis a működéshez szükséges szint alá csökkent a bank tőkeállománya. A bankrendszernek vannak még gyenge láncszemei, ilyen az ország második legnagyobb bankja, az Allied Irish Banks Plc, amelynek az ír jegybank becslése szerint még az idén szüksége lesz 3 milliárd euró friss forrásra - jó eséllyel szintén a költségvetésből.

Adóemeléssel számolnak Dublinban is

Olli Rehnnek közvetlenül nincs beleszólása abba, hogy az ír kormány miképp csökkenti a kívánt szintre a deficitet, de a biztos ötlete a jelek szerint az ír kormányban is felmerült már. Az ír pénzügyminiszter, Brian Lenihan a héten jelentette be, hogy hozzá kell nyúlni az ír gazdasági csodát részben megalapozó alacsony adókhoz, de azt egyelőre cáfolta, hogy a 12,5 százalékos társasági adón is emelni kellene - szerinte ugyanis ez az ír iparpolitika egyik sarokköve. Az adószint emelése az egyértelmű kormányzati álláspont ellenére azért merülhet fel, mert amenyiben Írország pénzügyi segítséget kér a válságban megtépázott tagállamok részére létrehozott uniós alapból, akkor könnyen az egyik feltétel lehet a céges adók emelése is.

A Wall Street Journal (WSJ) szerint az ír költségvetés rendbetétele három tényezőn múlik majd: sikerül-e talpra állnia az ír gazdaságnak, milyen kamatokon hajlandóak a nemzetközi piacokon megfinanszírozni az ír adósságot, illetve milyen hatása lesz a belső fogyasztásra az elkerülhetetlen megszorító intézkedéseknek. Az amerikai lap által idézett elemző, a Bloxham brókercég szakértője, Alan McQuaid szerint az írhez hasonló genge gazdaságokat nem kellene túl keményen fognia az EU-nak: 2014 helyett sokkal reálisabb lenne 2020-ra 3 százalék alá csökkenteni a deficitet, jelenleg ugyanis az előírt szint több mint tízszerese a hiány.

Forrás: AFP
Az Anglo Irish Bank több mint 30 milliárd eurójába került Dublinnak

A fő veszély Írországban is épp az, ami Görögországot nehéz helyzetbe sodorta az utóbbi hónapokban: amennyiben a megszorítások túl drasztikusra sikerülnek, akkor az az eddiginél is komolyabb lejtőre teheti a gazdaságot, ebben az esetben pedig Dublinnak nehézségei lehetnek a deficit piaci finanszírozásában, vagyis vagy az EU-hoz, vagy pedig a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kell fordulnia pénzügyi segítségért.

Nem Írország az egyetlen gyenge láncszem

Az EU, illetve az eurózóna szempontjából aggasztó, hogy Írország nincs egyedül a fenti gondokkal, a befektetők szemében Portugália és Spanyolország is egyre inkább a veszélyzónához tartozik: Lisszabonban a politikai csatározások hevessége miatt kétséges az államháztartási pénzügyek rendbe tétele, az egyik vezető nemzetközi hitelminősítő, a  Moody's Investor Service csütörtökön pedig le is minősítette a spanyol államadósságot. A leminősítés fő indoka az volt, hogy gyengék a spanyol gazdaság kilátásai, és akár évekig is eltarthat a gazdaság talpra állítása, miközben romlott a kormány pénzügyi erejének és tekintélyének megítélése is.

Az  ír példa azt is mutatja, hogy nem feltétlenül lesz hatásos az Európai Bizottság héten bemutatott javaslata, amely a fegyelmezetlen költségvetésű tagállamok megbüntetésével venne elejét a következő válságnak. Az ír költségvetési hiány elszállása ugyanis nem annak a következménye, hogy az ír kormány felelőtlenül kiköltekezett, hanem annak, hogy az ír privát gazdasági szféra., és azon belül is a bankvilág gyakorlatilag a csőd szélére került - vagyis az állam azért költött többet, mint amennyit költhetett volna, mert a magángazdaság enélkül összeomlott volna (az Európai Bizottságnak az uniós gazdaságpolitikai irányítás új rendszerére vonatkozó javaslatait ebben a cikkünkben találhatja meg).