Háborús övezetté válhatnak a valutapiacok

Már az IMF is foglalkozik egy esetleges valutaháború rémképével, egyre több ország mutat ugyanis hajlamot saját pénzneme gyengítésére, ami hosszú távon veszélyezteti a növekedési kilátásokat. A hazai szakértő kételkedik a módszer technikai kivitelezhetőségében, és nem tartja valószínűnek, hogy a forint árfolyamát érdemben befolyásolná.

Könnyen a hétvégi, washingtoni IMF-Világbank találkozó egyik fontos témája lehet a nemzetközi valutaárfolyam-háború veszélye, azután ugyanis, hogy a brazil pénzügyminiszter, Guido Mantega a múlt héten elsőként felvetette a valutaháború kibontakozásának lehetőségét, immár a Nemzetközi Valutaalap (IMF) első embere, Dominique Strauss-Kahn is többször figyelmeztette a pénzügyi vezetőket a kockázatokra.

A múlt hét végén, egy jaltai konferencián Strauss-Kahn azt mondta, hogy az egyes valuták gyengítésére irányuló törekvések hosszú távon súlyos veszélyt jelentenek a globális válságból való kilábalásra, noha a céljuk éppen a nemzeti gazdaságok segítése. A szerdai Financial Timesban megjelent cikkében pedig ismét elítélte az előnyszerzésnek ezt a módját.

Világszerte azért próbálja számos állam visszafogni saját pénzének erősödését, mert azt reméli, hogy így jobb helyzetbe hozhatja elsősorban a külföldi piacra termelő vállalatait. A fejlett világban az export általában a gazdaság egyik motorja, felpörgetése létfontosságú a munkanélküliség csökkentéséhez.

Piaci beavatkozások

A kérdést látszólag a japán jegybanknak a jent deklaráltan gyengíteni hivatott piaci beavatkozása hozta felszínre. A hat éve nem látott lépés és kommunikációjának határozottsága sok piaci szereplőt váratlanul ért, ráadásul az intézmény azóta meg is erősítette a stratégiáját azzal, hogy szinten tartotta a rekord alacsony alapkamatot.

Valójában az utóbbi hónapokban majdnem tucatnyi ország jelezte, hogy külföldi devizát vásárol(t) sajátja gyengítése érdekében, köztük Kolumbia, Szingapúr, Brazília, Peru, Oroszország, Dél-Korea, Szerbia, Románia és Thaiföld. (Svájc túl van ezen, az ottani jegybank a kudarc miatt már fel is hagyott a módszerrel.)

A JP Morgan adatai szerint a fejlődő országok valutái az év eleje óta átlagosan 6 százalékkal erősödtek a dollárral szemben. A reakciók nem maradtak el. A dél-afrikai központi banknak az év első három hónapjában 1 milliárd randos (150 millió dollár) veszteséget okozott a devizatartalékok hizlalása. A brazil jegybank szeptember első két hetében majdnem 6 millió dollárt vásárolt, gátolni igyekezvén a reál erősödését, a fent idézett Mantega pedig kijelentette, kormányának "határtalan források" állnak rendelkezésére a hasonló intézkedésekhez, és "nem fogja elveszíteni ezt a meccset". Brazília emellett más eszközöket is bevet, például megadóztatta a külföldi tőkebefektetéseket, és újabban meg is emelte az adót.

Amerika is csatlakozhat

Eközben elképzelhető, hogy a visszatérő recessziótól tartó Egyesült Államok is hamarosan lépni fog, sőt a pénzkínálat növelésével tulajdonképpen már be is szállt a versenybe. A válságot annak idején megjósoló közgazdász, Joseph Stiglitz nemrég arról beszélt, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed egyetlen megmaradt gazdaságélénkítő fegyvere a dollárgyengítés.

Az amerikai pénzügyminiszter, Timothy Geithner ugyan kijelentette, hogy nem vesz részt kereskedelmi vagy valutaháborúban, az ország éppen a legérzékenyebb konfliktus kellős közepén van Kínával. Kína nem engedi szabadon mozogni a jüan árfolyamát, ezért képes azt mesterségesen alacsonyan tartani, így biztosítva előnyt a kínai exportcégeknek. Az EU mellett az USA tiltakozik leghangosabban e gyakorlat ellen, a washingtoni képviselőház el is fogadott egy törvényt, amely lényegében árfolyammanipulátorként bélyegzi meg Kínát.

Sokáig aligha folytatható

"Kérdéses, hogy ez a valutaháború, ha bekövetkezik, technikailag hogyan működne, mert a jelenlegi nagy forgalom mellett nehéz elképzelni, hogy offenzívaszerűen sokáig folytatható" - mondta az [origo] érdeklődésére Kolba Miklós, az ING devizaüzletág-vezetője. "Ha, mondjuk, a feltörekvő országok mind elkezdenék gyengíteni a saját pénzüket, és sikerrel is járnának, annak elvileg lehetne hatása a forintra is, de ez kevéssé valószínű" - tette hozzá.

Az biztos, hogy a nemzetközi pénzpiacokon óriási összegek mozognak. A világ tőzsdéin jegyzett vállalatok összértéke 36 billió dollár körül van - a devizakereskedők kezén ennyi pénz nagyjából másfél hét alatt fordul meg. Ekkora forgalmat tartósan befolyásolni irdatlan költségek árán lehet csak, a svájci jegybank már említett fiaskója is erre vezethető vissza. A valutaháborúzás kívánt eredménye tehát kétséges - már csak azért is, mert egyszerre nem gyengülhet minden pénznem -, az IMF-elnök által említett kedvezőtlen, növekedésgátló hatások viszont megjelenhetnek.

Feltörekvők klubja

Az úgynevezett feltörekvő devizák csoportja, melyek mezőnyébe a forintot is sorolja a piac, az erős nyugati piacgazdaságoknál kockázatosabbnak tartott országok pénzeit jelenti. Ide tartozik még, egyebek mellett, a cseh korona, a lengyel zloty, a török líra, a dél-afrikai rand, és árfolyamuk gyakran - de távolról sem mindig - együtt mozdul. Ha a befektetők kockázatvállalási hajlandósága nő, akkor keresletükkel fölfelé hajtják e pénzek árfolyamát, míg ha a biztonságot keresik, adják őket, vagyis a gyengülésüket idézik elő.