Továbbra is bizonytalan, hogy mekkora volt tavaly a görög államháztartás bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított hiánya, a deficit akár 15 százalék felett is lehetett. A kérdést hétfőtől tíz napig az Eurostat uniós statisztikai hivatal szakértői vizsgálják Athénban.

Görög sajtójelentések szerint előfordulhat, hogy ismét módosítani kell a 2009-es deficit értékét. A hiány a korábban megállapított 13,6 százalék helyett 15,1 százalék lehet pénzügyminisztériumi források szerint.

Az Eurostat október 22-ig aktualizálni kívánja valamennyi uniós tagállam hiányadatát. A vizsgálat eredményétől függ, hogy szükséges-e újratárgyalni az Európai Bizottsággal, az Európai Központi Bankkal és a Nemzetközi Valutaalappal tavasszal kötött megállapodást és be kell-e vezetni újabb megszorításokat. Tavaly az októberi választások után felállt új görög kormány az addiginak a duplájára, 12,7 százalékra emelte a 2009-es GDP-arányos államháztartási hiányra vonatkozó előrejelzését.

A deficit-előrejelzés szinte példátlan emelését követően a nagy nemzetközi hitelminősítők egymás után rontották a görög adósbesorolást. A hitelminősítők az osztályzatrontás előtt sem vesztegettek sok jó szót a görög közfinanszírozási helyzetre, sőt már korábban nyíltan a pénzügyi adatok manipulálásával vádolták a görög hatóságokat. A Fitch Ratings például már 2004 végén azt írta egy elemzésében, hogy a görög kormány alaposan kozmetikázza az államháztartási hiányadatokat, és vélhetően az euróövezetbe is hasonlóképpen sikerült bejutnia.

A tavalyi hiány pontos értéke körüli bizonytalanságból azonban 2010 tavaszára súlyos, az egész valutauniót megrengető válság alakult ki, ellehetetlenült a görög államháztartás piaci finanszírozása, és az euróövezeti tagországot végül csak az EB, az EKB és az IMF közös, 110 milliárd eurós segélycsomagja mentette meg a csődtől. Görögországnak cserébe az államháztartási hiányt három év alatt 3 százalék alá kell szorítania.

Haladékot kaphat Görögország

A Nemzetközi Valutaalap kész haladékot adni Görögországnak kölcsöne visszafizetésére, ha az európai nemzetek, melyek a 110 milliárd eurós rendkívüli hitellel segítették ki az államcsőd szélére jutott Görögországot, is így döntenek - mondta a Bloombergnek adott vasárnapi interjújában Dominique Strauss-Kahn elnök. 

"A görögök pontosan azt teszik, amit tenniük kell azért, hogy féken tartsák a kiadásaikat" - mondta Strauss-Kahn. A hitel ellentételeként ugyanis drasztikus takarékossági intézkedéseket követeltek Athéntól. Az elnök szerint a globális gazdaság állapotától függ, hogy Görögországnak szüksége lesz-e a hosszabbításra.