A munkahelyeket féltik a multik a miniszterelnök válságadójától

A beruházásokat, a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést féltik az érintett cégek az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett válságadótól, amit a távközlési, az energetikai és a kiskereskedelmi nagyvállalatoknak kell majd befizetniük a költségvetésbe. Munkaadói szervezetek üdvözölték a bejelentést, míg a szinte biztosan érintett Tesco és Telenor képviselői súlyos aggályaiknak adtak hangot.

A bankadó után újabb átmeneti válságadókat vezet be a kormány - jelentette be Orbán Viktor szerdán. A miniszterelnök a kormány "második akciótervének" egyes elemeit ismertette röviden a Széll Kálmán Alapítvány rendezvényén.

A bejelentés szerint a telekommunikációs szektornak három éven keresztül évente 61 milliárd forintot, az energetikai szektornak ugyancsak három évig évente 70 milliárdot, az áruházláncoknak pedig 30 milliárd forintot kell befizetniük a költségvetésbe. "Az adózás sávos lesz, azaz a kisebb cégek mentesülnek majd a terhelés alól" - mondta Orbán Viktor.

A fenti szektorok közül a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) telekommunikációs és energetikai cégeket is jegyeznek, a bejelentés azonban egyetlen kivétellel nem járt komoly hatással: a Magyar Telekom 4 százalékos mínuszba került, az Émász azonban csak 0,2 százalékot vesztett az értékéből, az Elmű több mint 2 százalékkal felment, míg a Mol árfolyama is csak 0,7 százalékot csökkent zárásra. (Kiskereskedelmi cégek papírjaival nem kereskednek a budapesti tőzsdén.)

Ellentétes lehet az uniós alapelvvel

Egyelőre nem tudni, hogy pontosan mely cégeket érintik a megnevezett szektorokon belül az elvonások - a miniszterelnök hétfőn viszi a parlament elé az akciótervet -, és azt sem lehet tudni, hogy az összeg miképp oszlik majd el a befizetők között. A nagyságrendet jól mutatja, hogy a távközlési cégeket érintő 61 milliárdos extraadó nagyjából a fele a magyar telekommunikációs szektor legnagyobb szereplője, a Magyar Telekom Csoport tavaly elért adózás előtti eredményének, ez ugyanis a BÉT-en közzétett adatok szerint 114 milliárd forintra rúgott.

A Telenor az Orbán által kilátásba helyezett távközlési adóra reagálva közölte: a távközlési adó nemcsak az EU szabályaival ellentétes, hanem általában a beruházásokat, és konkrétan a mobil szélessávú beruházásokat, a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést is hátrányosan érinti. A Telenor így "kénytelen felülvizsgálni Magyarországon tervezett jövőbeni beruházásait" - fogalmazott a mobilszolgáltató, amely szerint az új adó komolyan veszélyezteti például a Telenor tervét, hogy új spektrumberuházásokkal 2012 végéig megvalósítsa az országos mobil szélessávú lefedettséget.

A magyar távközlési adó ellen szólhat, hogy szeptember 30-án az Európai Bizottság hivatalosan is felszólította Franciaországot és Spanyolországot a két országban érvényes távközlési adó eltörlésére, mert az ellentétes az uniós szabályokkal. Ha a spanyolok és a franciák nem törlik el az adót, a EB eljárást indíthat ellenük az Európai Bíróságon.

Versenysemlegességet szeretnének az energiacégek

Az energetikai szektor 70 milliárdos befizetéséből a budapesti tőzsdén jegyzett áramszolgáltatóknak és a Molnak szinte biztosan ki kell venniük a részüket: az Elmű tavalyi adózás előtti eredménye 24,7 milliárd forint volt, a Émász 12,4 milliárd forintos nyereséget ért el, a legnagyobb energetikai cég, a Mol pedig 188 milliárd forintos adózás előtti profittal fejezte be a tavalyi évet.

"Az adózás sávos lesz, azaz a kisebb cégek mentesülnek majd a terhelés alól"

Boros Norbert, az Elmű és Émász áramszolgáltató cégek kommunikációs vezetője az [origo]-nak azt mondta: nehéz mit kezdeni a bejelentéssel, mert csak egy összeg hangzott el, nem lehet tudni, hogy mi lesz az adó alapja. Ebből következően azt sem lehet tudni, hogy a szektorban érdekelt vállalatoknak külön-külön mekkora adó kell majd befizetniük. "Reméljük, hogy a kormány igazságosan jár el és versenysemlegesen, az adott cég teherviselésének megfelelően veti ki majd az adót" - közölte Boros és hozzátette: fontos például, hogy azoknak cégeknek, melyekenek folyamatosan fejleszteniük kell, maradjon forrásuk erre a feladatra.

Az energiapari cégek jelenleg is fizetnek különadót, az úgynevezett Robin Hood-adó 8 százalékos plusz terhelést jelent a cégeknek. A törvény január 1-jén lépett érvénybe és 2011-től megszűnik, a tavaly befolyt 30 milliárd forintot kizárólag távhőár-kompenzációjára és a fűtési rendszer hatékonyságának javítására lehet elkölteni. Németországban a nyáron merült fel, hogy az energiaszektorban érdekelt cégekre újabb különadót vessen ki a kormány. A német kereszténydemokrata-liberális kormány a helyi sajtó értesülései szerint elképzelhetőnek tartja, hogy a jövőben bevezetésre kerüljön egy újabb, csak a német energiaellátó konszerneket terhelő adó.

Kifejezetten hátrányos a Tesco szerint

"Megértjük és elfogadjuk, hogy a kormány nehéz döntések előtt áll. Ugyanakkor aggodalmunkat fejezzük ki a tervezett hipermarket adó bevezetése miatt, ami valójában a munkahelyteremtést és beruházásokat adóztatná meg" - áll a Tesco-Global Áruházak Zrt-nek a miniszterelnöki bejelentéssel kapcsolatban az [origo]-hoz eljuttatott állásfoglalásában.

A Tesco szerint ilyen adónemek bevezetése, ráadásul ilyen rövid határidővel és mindenféle egyeztetés nélkül komolyan fenyegeti a célok elérését. "Az a piaci bizonytalanság, amit az ehhez hasonló lépések okoznak, kifejezetten hátrányos az ország megítélése szempontjából, különösen egy olyan időszakban, amikor Magyarországnak mindennél jobban szüksége van külföldi befektetésekre és az ezek nyomán keletkező új munkahelyekre, gazdasági növekedésre" - fogalmazott a Tesco.

"Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) pénteken, elnökségi ülésén alakítja ki álláspontját a bejelentéssel kapcsolatban" - mondta az [origo]-nak Vámos György, a szervezet főtitkára. Mint fogalmazott, egyelőre az OKSZ sem ismeri a részleteket, annyi tudható a miniszterelnök beszédéből, hogy a 30 milliárdot az áruházláncoknak kell befizetniük, így az nem érinti a ténylegesen kicsi kiskereskedőket, s hogy az áruházláncok sávosan fizetnek majd. A főtitkár nem tudott választ adni arra a kérdésre, hogy milyen hatása lehet az extraadó kivetésének a kiskereskedelemre, vezethet-e ez áremelésekhez az áruházláncokban.

A HVG ötven legnagyobb hazai céget bemutató mellékletében az árbevétel szerint négy kiskereskedelmi lánc található a top 50-ben: a Tesco 10., a Spar 16., az Auchan 25., a Penny-Market 45. a 2009-ről szóló kimutatások szerint. Ha a legnagyobb adózott eredményű hazai cégek listáját nézzük, az első ötvenbe csak egy kiskereskedelmi cég, a Tesco került be, 9,9 milliárd forint adózás előtti eredménnyel.

A bolti kereskedelmi szektort érintő adóról Matolcsy György azt közölte: háromkulcsos adót vezetnek be, 500 millió forint nettó árbevételig nulla a kulcs, 500 millió forint és 100 milliárd forint közötti nettó árbevétel esetén 0,1 százalék, ezt meghaladó esetben pedig 2 százalékos lesz a kulcs. Ha az áruházláncok 2009-es adataiból indulunk ki, akkor Matolcsy bejelentése alapján a Tescónak 10, 4 milliárdot kellene befizetni (árbevétele 573 milliárd volt), a Sparnak 7,2 milliárdot (360 milliárd), az Auchannak 4,5 milliárdot (226 milliárd), míg a Penny Marketnek 2,6 milliárdot (137 milliárd). Összességében tehát a négy lánctól származna 24,7 milliárd a beszedni kívánt 30 milliárd forintból.

Munkaadói szervezetek üdvözölték a miniszterelnök bejelentéseit

Az MTI híradása szerint Vereczkey Zoltán, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kisvállalkozásokért felelős alelnöke egyetértett a miniszterelnök által bejelentett válságadó intézkedésekkel. Úgy vélekedett: eddig az arányos közteherviselés sérült, a monopóliumok uralta piacokon tartósan extraprofitot tudtak érvényesíteni az ott működő cégek, adóterheik nem fejezték ki a gazdasági erőfölényük kihasználásából eredő helyzeti előnyüket.

A Magyar Iparszövetség (OKISZ) átmeneti megoldásként, kényszerintézkedésként egyetért a bejelentett válságadó bevezetésével. Vadász György, az OKISZ ügyvezető társelnöke az MTI érdeklődésére elmondta: fontosnak tartják, hogy a hiánycélt tartani lehessen, a magyarországi kis- és középvállalkozások működési feltételei ne romoljanak, a foglalkoztatás szerkezete javuljon, új munkahelyek jöjjenek létre. Hozzáfűzte: ezeknek az ágazatoknak a nagy része a korábbi időszakban jelentős állami kedvezményt, támogatást kapott.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára az MTI-nek elmondta: az adókról elmondottakból azt lehet kiszűrni, hogy átmeneti adókról van szó. Minősíteni ugyanakkor csak a részletek ismeretében lehet ezeket a különadókat, hiszen egyelőre nem tudható, hogy mire, mely cégekre vonatkozik, és milyen mértékű lesz. Nyilvánvaló, hogy a kormány az "általa jövedelmezőnek ítélt" ágazatokat be akarja vonni a közös teherviselésbe - fűzte hozzá a főtitkár.