Matolcsy: Az államnál vannak biztonságban a nyugdíjpénzek

Az állami nyugdíjrendszerbe átirányított magánnyugdíj-pénztári befizetések abban segítenek, hogy idén tartsuk a 3,8 százalékos hiányt, jövőre pedig a kormány strukturális áttöréseinek finanszírozásához járulnak hozzá ezek a pénzek - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter csütörtökön. A miniszter szerint a kormány csalódott a nyugdíjrendszerben, az állami és a magán rendszer közötti választás szabadságát azonban meg kell hagyni. Az elemzők szerint rossz üzenete van a lépéseknek, és könnyen fennakadhatnak az alkotmányossági rostán.

"A nyugdíjkasszáknak utalt pénzek állami rendszerbe irányítására - az első és második akcióterv egyéb lépései mellett - azért van szükség, hogy betömjük a költségvetésben keletkezett lyukat és tartsuk a 3,8 százalékos idei és 3 százalékos jövő évi hiánycélt" - jelentette ki Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Matolcsy szerint a jövő évi átirányítás a strukturális áttörések finanszírozását is szolgálja, és az államot tehermentesítik.

Orbán Viktor miniszterelnök szerda délutáni beszédében jelentette be, hogy idén novembertől 2011. december 31-ig "felfüggesztik a magán-nyugdíjpénztári kifizetéseket", ezzel havonta 30 milliárd forintot takarítva meg.

Nagyobb biztonságban az államnál

"Azért is szükség van erre a lépésre, mert szerintünk a jövő nyugdíjasainak pénze sokkal nagyobb biztonságban van az államnál, mint a kötelező kasszáknál. Válságok lesznek a jövőben is, és akkor az állam jobb gazdának fog bizonyulni" - mondta a miniszter.

A költségvetésnek a magán-nyugdíjpénztári rendszer miatt 370 milliárd forintos kiadása keletkezik, ezzel a rendszerrel mi nem vagyunk elégedettek - fogalmazott Matolcsy és hozzátette: a kötelező kasszák 4, az állami nyugdíjrendszer azonban csak 2 százalékos költségszinttel működik, miközben az utóbbi 12 évben 1 százalék alatt volt a pénztzárak infláció feletti hozama.

Matolcsy szerint a magyar vagyonkezelési költség négyszerese a Nyugat-Európában megszokottnak, ott ugyanis csak 0,2 százalék, míg Magyarországon 0,8 százalék.

"Senkit nem ér veszteség"

Matolcsy kijelentette: senkit nem fog veszteség érni amiatt, hogy 14 hónapig az államnál maradnak a befizetések.

"El fogjuk ismerni az összegeket, a pontos feltételeket a következő hónapokban fogjuk kidolgozni, ahogy a nyugdíjrendszerben tervezett változtatásokról is ebben az időszakban fogunk terveket kidolgozni. A nyugdíjpénzek állami rendszerben tartásával Észtországot követjük, az ottani kormány ugyanezt a lépést tette meg az euró bevezetése érdekében" - közölte a miniszter, aki szerint enélkül Észtország nem is tudná bevezetni jövőre az eurót.

Matolcsy elmondta: a kormány megvizsgálja annak lehetőségét, hogy vissza lehessen lépni a magánrendszerből az államiba. A tárcavezető utalt arra is, hogy a költségvetésben maradó befizetések megtérülését az állampapír-piaci hozamokhoz vagy az inflációhoz is lehet kötni, de konkrét javaslat egyelőre nincs.

A Stabilitás Pénztárszövetség már szerdán közölte, hogy "mély megdöbbenéssel fogadta" a magánpénztári rendszerben tervezett átalakításokat. A magánnyugdíjpénztárak 100 százalékát tömörítő szakmai szervezet szerint a tervezett intézkedés végeredményét tekintve a tagok több mint 2700 milliárdos vagyonának elvonását jelenti, ami ellen a pénztárak "minden lehetséges fórumon fel kívánnak lépni".

Megmarad a választás lehetősége

Matolcsy elmondta, hogy nem támogatja, hogy a kormány elvegye az emberektől a választás lehetőségét, azaz aki a magánrendszerben akar maradni, az megtehesse. A miniszter azt is egyértelművé tette, hogy a kormány szerint az állami rendszerben vannak biztonságban a nyugdíjpénzek.

Matolcsy szerint a pontos feltételeket a következő hónapokban dolgozza ki a kormány

Arra már a miniszterelnök is utalt szerdán, hogy 2011 végéig kidolgozzák a törvényi feltételeit annak, hogy miként lehet visszalépni a magánpénztárakból az állami nyugdíjrendszerbe. Ezt az 52 évesnél idősebbek számára már lehetővé tette a Bajnai-kormány, és az érintett több mint 122 ezer tag több mint fele élt is a lehetőséggel, majdnem 90 milliárd forintos pluszbevételhez juttatva a büdzsét. A magánpénztáraknak jelenleg közel 3 millió tagja van.

"Megoldható, hogy nyomon követhetők legyenek az összegek"

A kormány tervezett intézkedésével kapcsolatban felvetődő, minden pénztári tagot érintő kérdés, hogy miként biztosítható, hogy senkinek ne vesszen el a megtakarított pénze. "Ha a magánnyugdíjpénztárak megmaradnak, legegyszerűbben egy tőkejuttatáson keresztül képzelhető el a 14 hónap alatt elvonandó pénz utólagos visszapótlása a pénztárakhoz" - mondta kérdésünkre egy, a Nyugdíj és Időskor Kerekasztal munkáját éveken át segítő, névtelenséget kérő közgazdász.

Amennyiben a magánpénztári rendszer végül megszűnik - ami az állami rendszerbe való visszalépés lehetővé és vonzóvá tétele esetén könnyen megtörténhet -, akkor sem kell feltétlenül a megtakarítás elveszítésétől tartani. A pénztári nyilvántartásban ugyanis megoldható, hogy pontosan nyomon követhetők legyenek az összegek - tette hozzá a szakértő.

Egy névtelenséget kérő kormányzati forrás az [origo]-nak már szerda este azt mondta, hogy "direkt államosításra nem kell számítani, de nem lesz nehéz olyan feltételeket teremteni a visszalépéshez, hogy gyakorlatilag mindenkinek megérje, így a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer magától is megszűnhet".

"Rossz üzenet" és "békekölcsön"

"A jelenlegi rendszerrel az a legnagyobb baj, hogy hiába kap az ember évvégén egy kimutatást a magánnyugdíj-pénztárától, hogy mennyi pénzt fizetett be, illetve, hogy azt a nyugdíjalap mekkora hozammal kezelte, az teljesen átláthatatlan, hogy nyugdíjas korunkban ezekből a befizetésekből mennyit kapunk vissza. Nem gondolom, hogy az lenne a jó irány, hogy teljesen visszatérünk a felosztó-kirovó rendszerhez. Ez sehol Európában nem működik jól, erre uniós tanulmányok is rámutattak már. A legátláthatóbb valószínűleg az egyéni számlás rendszer lenne, de a jelenlegi rendszert is lehetne átláthatóan működtetni" - mondta Török Zoltán, a Raiffeisen vezető közgazdásza, aki szerint nagyon rossz üzenete van a lépésnek, hiszen nem piackonform módon nyúltak bele egy amúgy valóban nem túl jól működő, átláthatatlan és alaktalan rendszerbe.

A GKI Gazdaságkutató szerint a kötelező magánnyugdíj-pénztárakba, hosszú távra rögzített keretek között történő tagdíjbefizetés elterelése ellentétes a jogbiztonság elvével, így könnyen elképzelhető, hogy az Alkotmánybíróság visszamenőlegesen hatályon kívül helyezi az intézkedéseket. "Ha a kompenzáció például a 2012-ben újrainduló magánpénztári befizetések kiegészítésével, amolyan békekölcsön törlesztésként történik, akkor a most átirányítandó befizetéseket aligha engedi majd az Eurostat kormányzati bevételként elszámolni" - figyelmeztet a GKI, amely szerint emiatt a jövő évi költségvetést a végrehajtás során súlyos, "kiigazító intézkedéseket követelő csapások" érhetik.

Kalocsai Zsolt, az RSM DTM adótanácsadó vezérigazgatója szerint a bizonytalanságot az okozza, hogy a jövőbeni befizetések tekintetében nem világos, hogy az eddigi egyéni számlás nyilvántartással és vagyontömeggel mi történik majd. "Jelentős a veszélye annak, hogy a járulékfizetési fegyelem ismételten súlyosan sérül, hiszen a társadalom elöregedési trendeket ismerve, továbbá transzparenciát nélkülöző nyugdíjrendszert vélelmezve nehéz lesz elmagyarázni azt, hogy miért szükséges a minimálbér feletti összegnél magasabb összegre járulékot fizetni, nem beszélve arról, hogy az osztalékjövedelem adóterhelése jelentősen csökkeni fog a tervek szerint" - vélekedett a szakértő.