Londoni elemzők Orbán akciótervéről: "A cél dicséretes, a módszer kérdéses"

2010.10.18. 14:16

Dicséretet érdemel a magyar kormány törekvése az államháztartási hiánycélok tartására, az ennek érdekében bejelentett adótervek azonban "már kevésbé biztatók" - így vélekedtek hétfői értékeléseikben londoni felzárkózó piaci elemzők.

A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési és elemző központjának hétfői kommentárja szerint "a Fidesz a kör négyszögesítésével" próbálkozik, amikor egyszeri jellegű adóztatással kívánja kordában tartani a deficitet. A vállalatokra kirótt adóterhekkel és a háztartások megkímélésével Orbán Viktor miniszterelnök valószínűleg a választóknak és a kötvénypiacnak egyaránt kedvezni akar, ám a bejelentett intézkedések ideiglenesek, és nem strukturális jellegűek. Ezért úgy tűnik, hogy a cselekvési terv alapvető költségvetési problémákat hagy kezeletlenül, bár az előző kormány e problémák kezelésében már jelentős haladást ért el és  jobb állapotba hozta Magyarországot - állapítják meg a Morgan Stanley londoni elemzői.

A magánnyugdíj-pénztári átutalások felfüggesztésével kapcsolatban a cég szakértői kiemelik, hogy az állam a jelek szerint a kormánykötvények vásárlóinak számító nyugdíjalapoktól von el pénzt, éppen azért, hogy csökkenteni lehessen a kötvénykibocsátásokat. Mindazonáltal ez a lépés "a nyugdíjreform felszámolásával" ér fel, és "néhány évvel visszaforgatja az órákat, igaz, hogy csak időlegesen" - fogalmaznak a Morgan Stanley elemzői.

"Növekedésgátló és ideiglenes"

A Morgan Stanley összességében úgy vélekedik, hogy ha a jövő évi, 2,8 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánycél tartása és a költségvetésen tátongó, 300-400 milliárd forintos "lyuk" betapasztása a cél, akkor a most bejelentett új adóintézkedések - a már korábban ismertetett bankadóztatási tervekkel együtt - ennek teljesülését nagyon komoly mértékben elősegítik. "Jóval kevésbé biztató" azonban, hogy a tervezett lépések "növekedésgátló és ideiglenes" jellegűek, és ettől jó eséllyel sem az MNB, sem a hitelminősítők "nem lesznek elragadtatva" - áll a Morgan Stanley helyzetértékelésében.

Hétfői kommentárjukban a Bank of America-Merrill Lynch (BoA-ML) bankcsoport londoni felzárkózó piaci elemzői is annak a véleményüknek adtak hangot, hogy jóllehet a bejelentett korrekciós lépések valószínűleg elérhetővé teszik a 2010-2011-es államháztartási célokat, az intézkedések ideiglenes "és bizonyos mértékig növekedésgátló" jellege azonban kockázatot jelent a középtávú költségvetési kilátásokra.

Gond lehet 2012-ben

A ház "nemkívánatosnak" minősítette a magánnyugdíj-pénztári átutalások felfüggesztését. A BoA-ML adatai szerint ezeknek a pénztáraknak a vagyona hozzávetőleg 10 milliárd euró, és ennek 53 százaléka adósságpapírokban - főleg államkötvényekben - fekszik. A Bank of America-Merrill Lynch szerint az intézkedések ideiglenes és adóztatásra alapozott jellege nem erősíti a bizalmat a külföldi befektetők körében sem.

Az adótervek időleges mivoltából eredő, később jelentkező esetleges másodlagos negatív hatások kockázataira már más nagy londoni házak is felhívták a figyelmet. A Capital Economics, az egyik legnagyobb londoni befektetési tanácsadó csoport a minap közölte, hogy saját becslése szerint 350 milliárd forint értékű költségvetési intézkedés szükséges a jövő évi GDP-arányos államháztartási hiány 3 százalékra csökkentéséhez, és a ház felzárkózó piaci elemzői szerint a magyarországi adótervekkel ez "kényelmesen túl is teljesíthető". Az intézkedések időleges jellege azonban azt jelenti, hogy "2012-vel kapcsolatban már nagyobb kérdőjelek merülnek fel", és ha nem lesz meredek gazdasági fellendülés - ami szinte biztos -, akkor abban az évben jó eséllyel további költségvetési intézkedések válnak szükségessé a hiány újbóli növekedésének elkerülésére - állt a Capital Economics kommentárjában.

Múlt héten jelentette be Orbán a terveket

Orbán Viktor miniszterelnök múlt szerdán jelentette be, hogy több mint 160 milliárd forintot fog beszedni a kormány a következő három évben a távközlési és enerigacégektől, valamint a kereskedelmi láncoktól. A kormányfő ekkor jelentette be, hogy felfüggesztik, illetve felülvizsgálják a PPP-szerződéseket, és novembertől havi 30 milliárdot spórolnának a nyugdíjrendszeren is. A válságadókról szóló törvényjavaslat a költségvetési egyensúly megtartásával, az érintett vállalkozások tevékenységének társadalmi-környezeti hatásával, illetve teherviselő képességükkel indokolja az új adók bevezetését.

A Magyar Telekom és a Mol fizeti be a legtöbb adót a kormányfő szerdai bejelentése és két fideszes képviselő pénteken benyújtott törvényjavaslata alapján, míg a kereskedelmi láncokat arányaiban érinti súlyosan a különadó - ez utóbbi szektor adóterhelése ugyanis többszörösére ugrik. A cégek közül többen is kritikusan nyilatkoztak az új adókról, Demján Sándor vállalkozó, Magyarország leggazdagabb embere pedig azt mondta, hogy "ha ezt nem vállalta volna be a kormány, akkor 350-400 forintos euróárfolyam következett volna be, amit nem bírt volna el az ország". Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója szerint a rossz makrogazdasági helyzet károsabb lehet a részvényesek szempontjából az átmeneti különadónál.

A válságadókról szóló cikkeinket itt találja meg.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK