Gépkocsi-betétkönyvtől a unit-linked biztosításig - a spórolás húsz éve

Húsz évvel ezelőtt alig pár megtakarítási termék között válogathattak az emberek, azóta jelentősen bővült a paletta. A Nemzetközi Bankárképző alelnöke szerint az állampapírok és a jelzáloglevelek előtt van még fejlődési lehetőség, és elég havonta pár ezer forintot félretenni, a későbbiekben ez a pénz csodát tehet.

A Takarékossági Világnapról szóló cikkeinket itt találja!

Több jelentősebb szakaszra lehetne bontani a megtakarítások magyarországi alakulását a rendszerváltás óta - mondta az [origo]-nak Marsi Erika, a Nemzetközi Bankárképző alelnöke, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének korábbi főigazgatója.

Nem lehet egy pontot megszabni a rendszerváltás után, hogy akkor módosult volna a lakosság magatartása, ezen a téren folyamatokról lehet csak beszélni. A rendszerváltás előtt és az azt követő egy-két évben a mostani értelemben nem igazán létezett tudatos lakossági megtakarítás, aminek persze kínálati okai is voltak - fogalmazott a szakember.

Szinte csak az OTP és a takarékszövetkezetek kínáltak megtakarítási termékeket a rendszerváltás idején: az előbbinek volt az akkor még igen népszerű gépkocsi-takarékbetétkönyve, emellett mindkettőnek voltak nem kimagasló kamatot kínáló betétei. Bár akkor már volt néhány külföldi bank Magyarországon, ám ezek a lakossággal nem foglalkoztak. Egyszerűen nem nagyon volt hova rakni a pénzt, és nem volt ösztönzés, hogy a lakosság a megtakarított pénzét tudatosan fialtassa.

Kitágul a piac

A rendszerváltást követően kezdett megnyílni a piac, az emberek kezdték felismerni, hogy a folyószámlán megmaradó pénzt esetleg gyarapodhat, ha lekötik, miközben a tőzsde is kezdett életre kelni. A jelentősebb állami cégeket ugyan az esetek többségében stratégiai befektetőnek adta el az állam, de a kilencvenes évek elején számos vezető magyar társaság - a Mol, az OTP, a Matáv vagy a Richter Gedeon - magánosításában a tőzsde is jelentős szerepet játszott.

"Talán nem túlzás azt állítani, hogy 1995 és 1998 között tőzsdei boom volt Magyarországon, ám az orosz válság ennek véget vetett" - fogalmazott Marsi Erika és hozzátette: nagyon sok kisbefektető égette meg magát a kérdéses időszakban, ez pedig szerepet játszott abban, hogy később nem tértek vissza a tőzsdére.

Betéti kampányok, visszafogott verseny

Megtakarítási fronton a 2000-as évek komoly változásokat hoztak, egyre több bank kezdett nyitni a lakosság felé, bővült a megtakarítási és befektetési termékek palettája. "Azt nem lehet állítani, hogy őrült verseny indult volna meg a lakossági betétekért, elsősorban a hiteloldalon alakult ki verseny" - mondta Marsi Erika. Ezzel a véleménnyel nagy vonalakban egybevág az is, amit Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke július végén mondott az [origo]-nak: szerint a magyar piacon nem ügyfélközpontú árverseny, hanem kockázatalapú vetélkedés alakult ki, vagyis a verseny nem feltétlenül csökkentette az árakat.

A betétek esetében voltak kampányok, de az olcsó külföldi forrásszerzési lehetőségek miatt hosszú távú trendről nem volt szó. Ezt jelzi, hogy a 2008-ban Magyarországon is elmélyülő válságban a bankok nagyon magas kamatokkal igyekeztek forrást szerezni, de amint enyhült a likviditásszűke, megszűntek az igazán attraktív ajánlatok.

Ha a betétek területén nem is, a befektetési jegyek piacán azonban sikerről és jelentős növekedésről beszélhetünk évtizedes távlatban. Ez akkor is igaz, ha sokan megégették magukat, mert akkor adtak el, amikor a nettó eszközérték növekedése lassult és az árfolyamok is negatív irányba tartottak, az emelkedést pedig későn lovagolták meg. Tény, hogy az alapok és a befektetési jegyek között a legkönnyebben a visszamenőleges hozamok alapján lehet dönteni, ez pedig csalóka lehet a jövőre nézve.

Marsi Erika szerint bár a válság miatti árfolyamzuhanás megtépázta az úgynevezett unit-linked, vagyis az életbiztosításhoz kötött termékek piacát, ám ezek a konstrukciók még így is jó megtakarítási célpontnak mondhatóak. Hosszú távon vállalható hozamot produkálnak, igaz, akiknek pont akkor járt le a futamidő, amikor estek az árfolyamok, azok itt is rosszul járhattak.

Állampapírok, jelzáloglevelek lehetnének a favoritok

Problémát jelent Marsi Erika szerint, hogy a lakossági megtakarítások szempontjából, hogy a legbiztonságosabbnak mondott állampapírok, kötvények és diszkontkincstárjegyek megfelelő hozammal csak korlátozottan elérhetőek a kisbefektetők számára. A közvetítőknek, vagyis a bankoknak, brókercégeknek, takarékszövetkezeteknek úgy tűnik, nem nagyon éri meg ezekkel a termékekkel foglalkozni, ráadásul, ha éppen jó befektetésnek tűnnek ezek az instrumentumok, akkor a saját portfóliójukban és befektetési alapjaikban tartják őket, ahelyett, hogy eladnák az embereknek.

"Ugyanez a helyzet, a szintén rendkívül biztonságos jelzáloglevelekkel, minimális szinten érhetőek el a lakosság számára, pedig azt gondolom, lenne rájuk bőven kereslet, de a bankok ezen a téren nem léptek" - mondta Marsi Erika, aki szerint az 1994-ben induló önkéntes nyugdíjpénztárakban történő megtakarítást sokkal jobban kellene ösztönözni, akár szabályozási oldalról. Az indulás után évekig sikertörténet volt a piaci szereplésük, a munkáltató számára kényelmes és az adókedvezmény miatt olcsó juttatást jelentett, a dolgozók pedig, ha látták, hogy gyarapodik a pénzük, szívesen tettek hozzá a sajátjukból is, később azonban megtört a trend, azóta pedig vegetálnak az önkéntes kasszák.

Kérdésünkre, mit tanácsolna a kisebb-nagyobb megtakarítással rendelkező embereknek, Marsi Erika azt mondta, aki viszonylag alacsony összeget, néhány százezer forintot szeretne gyarapítani az kerülje el a kockázatos, kiugró hozamokat ígérő termékeket, inkább a relatív alacsony hozamú célpontokat, befektetési jegyeket keresse. Az, akinek több pénze van, bátrabban kombinálhatja a kockázatmentesnek mondott és rizikósabb termékeket, a pénz egy részét a tőzsdére is viheti.

Ha pedig valaki le tud mondani 3 vagy annál több évre is egy bizonyos összegről és várhatóan lesz a továbbiakban is spórolt pénze, az nyugodtan válassza a tartós befektetési számlát vagy a nyugdíj-előtakarékossági számlát, mindkét termék rendkívül jó feltételeket kínál, ennek ellenére sajnálatosan nem terjedtek el tömegesen.

"Bár ezt már sok szakember mondta és talán nevetségesen hangzik, de akkor is megfogadható tanács, hogy, aki fiatal és megteheti, tegyen félre havonta akár minimális összeget, mondjuk 1-2 ezer forintot és ehhez tartsa magát, a későbbiekben ez a pénz csodát tehet" - tette hozzá a Bankárképző alelnöke.