Sántít a kormány észt nyugdíjpéldája

észt nyugdíjas
Vágólapra másolva!
Észt példára vonná el a magyar kormány a magán-nyugdíjpénztári járulékokat az elkövetkező több mint egy évben, a magyar és az észt modell között azonban sok az eltérés. Észtországban nem volt cél a magánkasszák kivéreztetése, a kompenzációs rendszer a munkavállalói befizetéseket ösztönözte, és nincs lehetőség a magánpénztári rendszer elhagyására sem.
Vágólapra másolva!

A nyugdíjpénzek állami rendszerben tartásával Észtországot követjük, az ottani kormány ugyanezt a lépést tette meg az euró bevezetése érdekében - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azután, hogy Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette: idén novembertől 2011. december 31-ig "felfüggesztik a magán-nyugdíjpénztári kifizetéseket", ezzel havonta 30 milliárd forintot takarítva meg a büdzsének. Matolcsy szerint a nyugdíjpénzek elterelése nélkül Észtország nem is tudná bevezetni jövőre az eurót.

A magyar megoldás és a példaként emlegetett "észt modell" között azonban jelentős különbségek mutatkoznak - legyen szó a kompenzációról vagy az intézkedések végcéljáról. Észtországban ugyanis lehet tudni, hogy miképp kaphatják vissza a pénzüket a pénztártagok, és valóban átmeneti intézkedésről van szó, míg Magyarországon a kompenzációról nem tudni semmit, a kormányzat több tisztségviselője pedig egyértelművé tette: a rendelkezéshez szorosan kapcsolódik, hogy mire a 14 hónap véget ér, a magánpénztárak meg is szűnhetnek.

Tehermentesített költségvetések

Ez utóbbihoz csak annyi kell, hogy elegen lépjenek át az addigra kellően vonzóvá tett, tisztán állami nyugdíjrendszerbe. A kormányfő az RTL Klubnak adott interjújában már azt is mondta, hogy a magyar állam soha többet nem utal majd a magánpénztáraknak - ez pedig többek között akkor lehetséges, ha megszűnnek ezek a kasszák.

Ha ez valóban így történne, akkor a társadalombiztosítás nem kényszerülne újra lemondani - a jelenlegi törvény szerint a fizetések 8 százalékára rúgó - tagdíjakról, vagyis a költségvetésnek sem kellene többé kipótolni az állami nyugdíjkasszából emiatt hiányzó, havi 30 milliárd forintot. Vagyis nemcsak, hogy a 14 hónap alatt felgyülemlő 400 milliárd forint segítene stabilizálni büdzsé helyzetét, hanem később sem kellene lemondani erről a forrásról.

A válság miatt nagy nyomás alá kerülő költségvetés tehermentesítésének szempontja vezérelte az észt kormányt is, amikor úgy döntött, 2009 júniusától 2010 végéig felfüggeszti a helyi pénztáraknak járó pénz utalását. Ezt akkoriban az Európai Unió sem kifogásolta, országjelentésében is csak azt állapította meg, hogy a lépésnek korlátozott negatív hatása volt a gazdasági teljesítményre.

Aki egyszer belépett, ott is marad

Az észt rendszerben a munkavállaló a bruttó bér 2 százalékát fizeti a pénztárának, ezt pedig az állam a munkáltató által lerótt 33 százalékos tb-járulékból 4 százalékponttal kipótolja. Ez utóbbit függesztette fel az észt kormány másfél évre, befagyasztva a munkavállalók befizetéseit is, egyúttal megígérte, hogy 2011-ben 2, 2012-től pedig már ismét 4 százalékot utal minden pénztártag számlájára.

Fél év elteltével lehetővé vált, hogy az a munkavállaló, aki akarja, ismét átutalja a maga részét a magánpénztárnak, az állami kiegészítés nélkül. Azzal, hogy nekik 2014-től három évre 6 százalékos állami kompenzációt ígért a kormány, a takarékoskodás folytatására ösztönzött minden érintettet - írta érdeklődésünkre egy, az észt pénzügyi szektorban dolgozó szakember, Enn Riisalu. A munkavállalók majdnem 90 százalékát kitevő 590 ezer tagnak csupán alig több mint harmada vállalta a fizetést 2010-ben, ami arra utal, hogy az önkéntes befizetések az állami kompenzáció ellenére sem voltak elég vonzóak.

Mindettől függetlenül Észtországban fennmaradt az a szabály, hogy aki egyszer belépett a vegyes nyugdíjrendszerbe, az többé nem léphet ki onnan, és ennek módosítása nem is vetődött föl komoly formában. Marek Tiits, a BUI regionális gazdasági-társadalmi kutatóintézet vezetője e-mailben feltett kérdéseinkre azt írta, ott a rendszer stabilitása fontos érték, a legtöbben elképzelhetetlennek tartották, hogy ilyen egyszerűen fel lehet rúgni az eddig érvényes szabályokat - ezért is rázta meg szerinte annak idején a közvéleményt a kormány átutalásokat felfüggesztő döntése.

Magyarországon nem látni a kompenzációt

Fontos különbség a magyar és az észt példa között az is, hogy míg a balti országban a kormány meghatározta, hogy mikortól, milyen feltételekkel vállalja a kompenzációt, esetünkben a pénteken benyújtott törvényjavaslat egy szót sem szól erről a munkavállalókat bizonyára érdeklő kérdésről. A javaslat bizottsági vitájában az ellenzéki képviselők a garanciákat hiányolták, a kormányoldal szerint azonban az állami rendszer jogszabályok szerinti működése elegendő garanciát nyújt.

Orbán Viktor a múlt héten csak annyit mondott, hogy "akik maradnak a mostani, nyugdíjtőzsdés rendszerben, amit ők oda bevittek, az az övék, azzal saját belátásuk szerint rendelkeznek, ha pedig visszalépnek az állami rendszerbe, akkor őket kompenzálni fogja az állam". "A magánnyugdíj-pénztári rendszer egy fiaskó, a bölcsek és okosak be sem vezették" - mondta hétfőn Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a parlamentben. A miniszter azt ígérte, jóvá fogják írni az egyéni nyugdíjszámlákon azt az összeget, amit novembertől 14 hónapig eltérítenek.

A konkrét részletek hiányát kifogásolja a Költségvetési Tanács is. A testület elnöke, Kopits György az illetékes parlamenti bizottság előtt a múlt héten tartott beszédében azt mondta, "a kormány eddigi nyilatkozatai alapján ugyan számítani lehet az intézkedés hatásainak kompenzálására, de aggályos, hogy ennek módjáról és mértékéről még nem született döntés". Kopits György emlékeztetett arra, hogy a kompenzáció módja alapvetően befolyásolja az érintettek reakcióját és ezáltal az intézkedéscsomag makrogazdasági és költségvetési hatásait is. Szerinte a pénztártagok ma nem tudhatják, hogy egy adóval, járulékkal, vagy az államnak kötelezően nyújtandó kölcsönnel állnak-e szemben.

Szlovákiában is próbálkoztak

A magánpénztárak elsorvasztásának, vagy legalábbis a tagok egy része visszacsábításának kísérlete azonban nem példa nélküli a régióban. Szlovákiában a Fico-kormány kétszer is megpróbálkozott ezzel, és bizonyos korosztályokat kimondottan érdekeltté is igyekezett tenni a tisztán állami rendszerbe való átlépésben azzal, hogy a kötelező nyugdíjbiztosítás idejét 15 évre emelte. Ennek ellenére a vártnál jóval kevesebben hagyták ott a pénztárakat, arányuk 10 százalék alatt maradt.

Robert Fico kabinetje más intézkedésekkel a pénztárak működését nehezítette meg: előírta, hogy a válság alatt keletkező veszteségeiket saját vagyonukból finanszírozzák, a félévenkénti hozamvizsgálat kötelezettségével pedig arra szorította őket, hogy az alacsony kockázatú és ezért keveset jövedelmező állampapírokat vásárolják. Korlátozta az eurózónán kívüli befektetéseket is, így végül az Európai Bizottság és az OECD is figyelmeztette Szlovákiát. Robert Fico állítólag az államosítás gondolatával is foglalkozott, de erre már nem került sor.

Romániában eddig csak befagyasztotta a tagdíjakat a kormány, elhalasztva a törvény szerint előírt éves 0,5 százalékpontos emelkedést, miközben az állami alapba fizetendő járulékot fölemelte. Szó volt ugyanakkor a tagdíjak jelentős csökkentéséről is, emiatt a pénztárak "álcázott államosítást" kiáltottak, és a több mint ötmillió pénztártag sem lelkesedett az ötletért, mert a már most működőképessége határán lévő állami rendszer részéről előreláthatóan nagyon szerény juttatásra számíthatnak nyugdíjaskorukban.

Ön átlépne?

Az [origo] nem reprezentatív szavazásán azt kérdezte olvasóitól, hogy ha a kormány lehetővé tenné az átlépést a tisztán állami nyugdíjrendszerbe, így tennének-e. "Dehogyis, nem azért takarékoskodtam, hogy beöntsem a közösbe!" - több mint 12 ezer szavazat beérkezése után, a hétfő kora délutáni állás szerint a legtöbben (42,6 százalék) ezt választották a felkínált válaszok közül. 35 százaléknyian voksoltak arra, hogy "Mindenképpen, az állami a biztos", míg a többiek feltételekhez kötnék az átlépést: 3,7 százaléknyian ahhoz, hogy "ha megígérik, hogy így majd jobban járok", 18,6 százaléknyian pedig ahhoz, hogy "ha garantálják, hogy a befizetett pénzt nem veszítem el".

Hétfőn egyébként két országos napilap is reprezentatív felmérést ismertetett a témában. A Népszabadságban közölt - melynél nem tüntették fel, hogy ki készítette - azt mutatja, hogy a többség ellenzi a befizetések átutalásának felfüggesztését. A Magyar Nemzet a Századvég kutatására hivatkozik, mely szerint többen tartják biztonságosnak az állami rendszert, mint a magánpénztárit.