Kérszer annyit nyúltak le csalással a tagállamok a támogatásokból, mint tavaly

Tavaly kétszer annyi pénzt használtak fel szabálytalanul vagy csalással az uniós tagállamok az Európai Unió kohéziós alapjából , mint 2008-ban, derül ki az Európai Bizottság legfrisebb "Fight Against Fraud" című jelentéséből. Vettek fel támogatásokat nem létező citromültetvényekre és szarvasmarha telepre is, a legkorrupptabb országok között Bulgária, Románia, Görögország, Olaszország, Lengyelország és Spanyolország.

Tavaly csaknem duplájára nőtt az az összeg, amit az érintett tagországok szabálytalanul, vagy "simán" csalással használtak fel az Európai Unió kohéziós alapjából. Brüsszeli források szerint minden öt euró támogatásból egyet korrupt hivatalnokok "nyelnek le".

Az Európai Bizottság "Fight Against Fraud" című jelentéséből kiderül, hogy tavaly 1,2 milliárd eurót vettek igénybe az unió legszegényebb régióinak felzárkóztatását célzó alapból csalárd módon. Ez 109 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

Az Európai Parlament honlapján közzétett dokumentum szerint a közös agrárpolitika céljait megvalósítani hivatott alapot - amely az unió költségvetésének nagyjából felét teszi ki - 1,2 milliárd euróval károsították meg az ügyeskedők. Ez az összeg 23 százalékkal több, mint 2008-ban.

A jelentés példákat is sorol: előfordult, hogy támogatást vettek igénybe egy nem létező citrom-és narancs ültetvényre Szicíliában, vagy ugyancsak egy nem létező szarvasmarha telepre folyósítottak támogatást Szlovéniában. A jelentés szerint az ügyek kétharmadában hat ország - Bulgária, Románia, Görögország, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország - érintett.