Csak egy évre mentik meg a kormány lépései a nyugdíjbüdzsét

Matolcsy György, 2012-es költségvetési lyuk
Vágólapra másolva!
A költségvetés jövőre csak ideiglenesen szabadul meg az állami nyugdíjkassza feltöltésének terhétől, 2012-ben újra jelentkezik az egyelőre fenntarthatatlan rendszer bő 500 milliárd forintos igénye. Megynyugtatóan a növekedés felpörgése oldhatná meg a helyzetet, de az [origo] által megkérdezett elemzők szerint kérdéses, hogy a magyar gazdaságban megvan-e ehhez a kellő potenciál, azt pedig aggasztónak tartják, hogy a kormánynak nincs B-terve.
Vágólapra másolva!

Elsősorban a gazdasági növekedés bevételnövelő hatásaitól, másodsorban a kamatterhek és a kockázati felár csökkenésétől reméli a kormány, hogy 2012-től is sikerül betömni a társadalombiztosítás nyugdíjkasszájának több mint 500 milliárd forintos hiányát - mondta az [origo]-nak Dancsó József fideszes képviselő, az országgyűlés költségvetési bizottságának és a Fidesz gazdasági kabinetjének tagja.

Matolcsy Görgy gazdasági miniszter a jövő évi költségvetés számainak ismertetésekor azt mondta, hogy a nyugdíjrendszer jövőre 900 milliárd forintra rúgó hiányának kisebb részét a 360 milliárdnyi pénztári tagdíj elvonásából, nagyobb hányadát - 540 milliárdot - pedig a tisztán állami rendszerbe visszalépők vagyonából fogja állni a kormány. A 2012-es nyugdíjbüdzsé finanszírozását az teheti problémássá, hogy ez utóbbi 540 milliárd forint akkor már nem fog rendelkezésre állni, mivel Matolcsy azt is bejelentette, hogy a visszalépők vagyonának fennmaradó része az államadósság csökkentését szolgálja majd.

A nyugdíjasok számához képest viszonylag kevés bejelentett munkavállaló miatt a nyugdíjkasszában lévő lyuk évek óta menetrendszerűen újratermelődik, amit a büdzséből évi százmilliárdokkal kell kipótolni. A jelenlegi demográfiai folyamatok mellett a nyugdíjrendszer még jó ideig nem is lehet egyensúlyban, a magyar lakosság ugyanis öregszik. A kérdés így az, hogy ha jövőre egy 500 milliárdnál is nagyobb egyszeri tétel bevetésével lehet leszorítani az államháztartás hiányát a kitűzött 3 százalékra, akkor vajon mi veszi át ennek a helyét 2012-től, hiszen a kormány vállalta, hogy a deficit akkor sem fog elszállni.

Fogyó bevételek

Ez különösen azért kényes kérdés, mert éppen 2012-től látszanak megcsappanni a költségvetés bevételei. A Költségvetési Tanácsnak az adóváltozások hatásait vizsgáló jelentése szerint 2012-ben 200 milliárd, egy év múlva pedig már 700 milliárd forinttal romlik a költségvetés egyenlege a kieső adóbevételek miatt, és több külföldi nagybank is ezzel egyező előrejelzést tett közzé. 2013-ban ráadásul a korábbi évekhez képest megnő az ország adósságtörlesztési kötelezettsége - az Unicredit elemzőinek becslése szerint a jövő évi 8 milliárd euróról 12,4 milliárdra -, ekkor kell ugyanis elkezdeni az IMF-hitel visszafizetését.

A korábbi nyilatkozatokból is kitűnt már, hogy a kormány nagyon bízik a gazdaság felpörgésében: jövőre három-, 2013-ra pedig már ötszázalékos GDP-növekedést vár. Ez azonban optimista forgatókönyv, különösen annak fényében, hogy több elemzés azzal számol, hogy az ágazati különadók kedvezőtlenül hatnak majd. A független előrejelzések többsége még a világgazdaság újbóli lelassulásának lehetőségét elvetve sem prognosztizál 2011-re 2,6 százalékosnál nagyobb magyar növekedést.

Az újabb visszaesés kockázata viszont egyáltalán nem szűnt még meg. Egyebek mellett az eurózóna deflációba süllyedése, a meg nem szűnt görög adósságválság (és a hasonló spanyol, portugál, ír esetek), a tartós amerikai munkanélküliség, illetve a kínai ingatlanlufi jelentenek veszélyt a világgazdaságra, és így a magyar növekedésre, illetve áttételesen a költségvetés hiánycéljának teljesülésére.

"Úgy tűnik, nincs B-terv"

"Nehéz megbecsülni, hogy ha tényleg lesz jövőre 3 százalékos növekedés, az mire lehet elég. Nem mindegy ugyanis, hogy azt néhány nagy, mondjuk a győri Audihoz hasonló cég termelésének felfutása szinte egyedül hozza vagy a kisvállalkozások teszik bele a magukét. Az viszont mindenképpen aggasztó, hogy a jelek szerint a kormánynak nincs B-terve arra, hogy hogyan kezelné a költségvetés feszültségeit abban az esetben, ha a növekedés nem indulna el" - mondta kérdésünkre Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója.

Hozzátette, az, hogy a válság előtt is csak 1 százalék körüli volt a GDP-bővülés, azt mutatja, hogy a magyar gazdaság növekedési potenciálja alacsony, ami megnehezíti az ambiciózus célok elérését. "A fogyasztástól nem lehet várni a növekedés felpörgetését, csak az exporttól, de itt teljesen ki vagyunk szolgáltatva a külföldi konjunktúrának. A beruházások élénkülése is lehetne a növekedés motorja, csakhogy a kkv-k beruházási kedve nagyon alacsony, a külföldi cégeket meg elriaszthatják a különadók" - foglalta össze a helyzetet a szakértő.

Túlbecsült kamatteher-csökkenés?

Dancsó József szerint az államadósság csökkentése miatt a kamatterhek mérséklődéséből 150 milliárdos megtakarításra számít a kormány. A csaknem 3 millió pénztártag számláin 2700 milliárd forint van, azaz, ha bejön Marolcsy György becslése a 90 százalékos visszalépési arányról, a nyugdíjkassza hiányának jövő évi betömése után is majdnem 2000 milliárd forint áll majd a kormány rendelkezésére a jelenleg a GDP 80 százalékánál valamivel nagyobb államadósság leszorítására.

"Ekkora összegből 7-8 százalékpontos államadósság-csökentést lehet elérni. Ha ezzel számolunk, akkor a most 1100 milliárdos éves kamatkiadás 100 milliárd alatti összeggel, valószínűleg 70-80 milliárd forinttal faragható csak le" - mondta érdeklődésünkre Németh Dávid, az ING elemzője. "De ez azt is feltételezi, hogy el kell adni a pénztári portfólióból áthozandó részvényeket" - jegyezte meg.

Dancsó azt is mondta, hogy az országkockázati kamatfelár süllyedése 200 milliárdos tehertől szabadíthatja meg a költségvetést. Németh Dávid erről úgy vélekedett, hogy indokolatlan derűlátásnak tűnik, hiszen a kockázati felár nem annyira az adósságszinttől függ, mint az adósság szerkezetétől (azaz, a külföldi és belföldi hitelezők arányától) és attól, hogy milyen az adósságpálya, illetve általában az ország megítélése, versenyképessége. "Nem véletlen, hogy Japán 180-200 százalékos GDP-arányos államadóssága ellenére is képes 2 százalékos kamat mellett finanszírozni magát" - magyarázta az ING szakértője.

Egyéb variációk

Ha a növekedés nem lesz elegendő, a problémának nincsen túl sok egyéb megoldása. Az egyik a direkt megszorítás lehetne, de a kormány gazdasági stratégiája és annak kommunikációja ennek elkerülésére épül, vagyis a hitelesség elveszítése nélkül nehezen kivitelezhető. Gyakorlatilag kizárható a hiány elengedése is, az Európai Unió ugyanis eddig semmiféle hajlandóságot nem mutatott arra, hogy tolerálja a magasabb hiánycélt, a kormány pedig többször megerősítette már, hogy tartja magát a hosszú távon alacsonyan tartandó hiányhoz.

Betömhetné a lyukat a nyugdíjjárulékokból származó bevétel növekedése is. Ehhez azonban a járulékalap olyan mértékű - 17-18 százalékos - bővítésére lenne szükség, amely az esetleges magasabb foglalkoztatottság, gazdaságfehéredés és reálbér-emelkedés együttes hatásával számolva is irreális - mondta az [origo]-nak egy neve elhallgatását kérő nyugdíjszakértő. Ez különösen annak fényében tűnik nehéznek, hogy Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára épp kedden ígért a parlamentben járulékcsökkentést erre a ciklusra.

A külföldi szakértők a kiadácsökkentést hiányolják

A nemzetközi szakértők jobbára szkeptikusak a kormány intézkedéseivel kapcsolatban - legtöbbször azzal kritizálják azokat, hogy a rövid távú hiánycsökkentésre ugyan alkalmasak, de az állam fenntartható működésének feltételeit nem teremtik meg.

A Goldman Sachs befektetési bank szakértői például, egyik közelmúltbeli elemzésükben azt írták: a kormány most nem tesz mást, mint hogy elhalasztja a kötelezettségek egy jelentős részének teljesítését. Azt is hangsúlyozták, hogy Magyarország hosszú távú finanszírozási kockázatai romlottak, mivel továbbra sem látni a kiadáscsökkentést megalapozó kiigazító lépéseket. Ezek az elemzések rendre kiemelik, hogy 2013 környékén érdemi kiadáscsökkentés nélkül súlyos egyensúlyi problémákkal szembesül majd Magyarország (erről itt olvashat részletesen).