Kételkedik az adócsökkentés erejében a költségvetési tanács

Nyilvánosságra hozta a 2011-es költségvetési tervre vonatkozó hivatalos véleményét a költségvetési tanács. Az írás szerint az adóváltozások 15 ezer fővel javítja csak a foglalkoztatottságot 4 év alatt, illetve az szja-csökkentés miatt a lakosságnál maradó összeg nem áramlik automatikusan a fogyasztásba, hanem azt hiteltörlesztésre és megtakarításra is használják majd.

A tanács közleménye szerint az államnak szüksége van a magán-nyugdíjpénztári tagok vagyonának átemelésére, mivel ezek nélkül az adósságra vonatkozó szabálytól 290 milliárd forinttal térne el. Ugyanakkor a tanács megjegyezte, hogy "amennyiben nem valósul meg a kormánynak az az elképzelése, hogy kellően nagyszámú magán-nyugdíjpénztári tag átlép az állami nyugdíjrendszerbe, illetve ha az államra ily módon átruházott pénzügyi vagyon nem lesz költségvetési bevételnek tekinthető, akkor a belső tételek egyenlegkövetelménye nem teljesül."

A gazdasági növekedésről a tanács a kormánynál némileg pesszimistábban gondolkodik megjegyezve, hogy a külső konjunktúra törékeny, vagyis vannak kockázatok. A tanács 2,8 százalékos GDP-növekedéssel, a kormány 3 százalékossal kalkulál. A személyi jövedelemadó változásai a tanács szerint ugyan növeli a lakosság rendelkezésére álló reáljövedelmet, viszont ez nem fog teljesen a fogyasztásba átmenni, hanem részben megtakarításba, részben hiteltörlesztésre is fordítják majd.

A tanács szerint önmagában az adóváltozás 4 év alatt 15 ezer fővel bővíti a foglalkoztatottságot. Igaz, ez csak az adóváltozás hatására vonatkozik, a tanács ugyanis úgy számol, hogy a munkanélküliségi ráta 2014-re 8,1 százalékra csökken, vagyis a 15 ezer főnél sokkal nagyobb foglalkoztatás-bővüléssel számol mindent beszámítva.

Kritikát fogalmazott meg a tanács a költségvetési törvény átláthatóságáról, szerintük a javaslat nem mutatja be kellő részletességgel, hogy a kormány makrogazdasági feltételezéseiből hogyan vezethetők le a költségvetési tervszámok. Példaként hozzák fel, hogy a makrogazdasági pályából nem következik a központi alrendszer közszféra vonatkozó bérköltségének csökkenési mértéke.

A költségvetési tanács szerint jövőre 2,8 százalékkal növekedhet a gazdaság, az infláció 3,7 százalék lehet, a munkanélküliségi ráta pedig átlagosan 10,5 százalék. A tanács közleményében az úgynevezett maastrichti egyenlegre 2,4 százalékot jelölnek meg várható hiányként, ami jóval alacsonyabb a szükséges mértéknél. A konvergenciaprogramban 2,8 százalékot vállalt Magyarország, míg Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 2,94 százalékról beszélt.

A költségvetési tanács finom kritikát fogalmazott meg arról az eljárásról, amivel az országgyűlés - nem csak a kormánypárti többség - elfogadta, hogy az egészségbiztosítási alap 2007-es és 2008-as többletét idén bevételként kezeljék. A tanács írásában a kritika úgy jelenik meg, hogy "az egészségbiztosítással kapcsolatos fiktív bevételnek" nevezi a 27 milliárd forint sorsát a makrogazdasági mutatószámoknál. Korábban a tanács azt közölte, hogy mivel ezt az összeget az akkori költségvetésekben elszámolták, ezért idén nem lehet bevételként kezelni. Dancsó József fideszes képviselő szerint pedig pont, hogy nem számolták el akkor, ezért találhatták meg idén ezt a "dugipénzt".