A minimálbértől féltik az adócsökkentés hatását a kisvállalkozók

Kivárás és óvatos bizakodás jellemzi az [origo]-nak nyilatkozó kisvállalkozókat a kormány gazdaságpolitikai csomagját illetően. A cafeteria-rendszer egyszerűsítését és a 10%-os társasági adót üdvözlik, miközben a 16%-os egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetését fenntartásokkal fogadják, a minimálbér várható növelésétől pedig a legális munkahelyeket féltik.

Összeállni látszik az a gazdaságpolitikai intézkedéscsomag, ami 2011-ben meghatározza majd, hogy milyen feltételek mellett működnek majd a magyar kisvállalkozók. Hogyan vélekednek a kisebb vállalkozások vezetői, tulajdonosai a változó szabályokról? Ennek járt utána az [origo].

Szja: lényegi változást nem hozhat

"Minden adócsökkentés csak pozitív lehet, s nincs ez másként az szja mérséklésével sem, bár az igaz, hogy a munkatársaim között nincs olyan magas keresetű, akit személy szerint érintene a 32%-os felső kulcs megszüntetése az évi 5 milliós kereset mellett, ahogy ez az idei szabályozásban van" - mondta az az [origo]-nak Géresi József szabolcsi vállalkozó

Hasonlóan látja a 10-15 főt foglalkoztató Baranya megyei építőipari és a festékkereskedéssel foglalkozó vállalkozó, Telegdi Attila, aki szerint nagyon fontos elem lenne a 16%-os, egykulcsos szja, mert a bérterhek csökkentése nagyobb lakossági fogyasztást, így több termelést, azon keresztül nagyobb foglalkoztatást generálna. "Az ugyanakkor kétségtelen, hogy a zömében kisjövedelműeknél a 17-ről 16 százalékra csökkenő adó lényegi változást nem hozhat, aligha növelik a költéseiket ennek következtében" - tette hozzá.

Kétségei vannak a közel 20 főt foglalkoztató üzleti tanácsadó cég irodavezetőjének is, aki neve elhallgatása mellett válaszolt kérdéseinkre: szerinte az szja-változás miatt nem fognak kompenzálni senkit automatikusan, ha esetleg rosszabbul járna az illető a 16%-os kulccsal. "Egyénenként azonban újratárgyalható a szerződés szerinti bér" - mondta.

Nyereség nélkül nehéz

Némileg hasonlóan látják az általunk megkérdezett vállalkozók a társasági nyereségadó 10%-ra mérséklését is: bármilyen elvonás, teher csökkenését üdvözlendőnek tartanak, de kétségeik is vannak. "Nagyon jó, hogy 10%-ra csökkent a társasági adó, s az is, hogy eltűnt a korábbi 4%-os különadó, ami azt jelenti, hogy több pénz marad a vállalkozásoknál. Hogy ez mégsem vagy csak igen csekély mértékben lesz érezhető, annak fő oka, hogy a mikro és kisvállalkozások 80-90%-a nem ér el nyereséget" - mondta Telegdi Attila, aki saját példáját hozta fel: 2009-ben nullszaldósak volt a vállalkozása, és idén még ezt is nehezen tudják majd hozni.

Az üzleti tanácsadó cég irodavezetője szerint a 10%ra mérsékelt társasági adó kedvezőbb helyzetbe hozza a vállalkozásukat, ugyanakkor szkepticizmussal fogadja azokat az érveket, miszerint ettől több lenne majd a bevallott nyereség. Szerinte a válság miatt a kivárnak a kkv-k, s ha lehetőségük van rá, tartalékolják forrásaikat.

Területileg van gond a minimálbérrel

"Ha törvényileg emelik a minimálbért, akkor nőnie kell a szakmunkások és a mesterek bérének is, ami így összeadva már komoly összeget is kitehet" - mondta az [origo]-nak egy budapesti fogtechnikus egyéni vállalkozó, aki fiával együtt dolgozik. Szerinte félő, hogy a minimálbér kényszerű emelése sok vállalkozásnál a foglalkoztatottak elküldését fogja eredményezni

Telegdi Attila úgy véli, hogy szükség van valamilyen szabályozásra, amivel azt szeretné biztosítani a mindenkori kormány, hogy a legalacsonyabb keresetből is meg lehessen élni. "Másfelől azt sem lehet elhallgatni, hogy Baranyában tömegesen tengődnek emberek 20-30 ezer forintból, ami arra utal, hogy a térségben nincs fizetőképes kereslet ahhoz, hogy a bevételekből a hivatalos minimálbért ki tudják fizetni a vállalkozók az alkalmazottaiknak. Így marad az alkalmi vagy a fekete foglalkoztatás" - mondja, hozzátéve, hogy szerinte Budapesten és az öt vagy hat nagyobb városon kívül nem életszerű a minimálbér alkalmazása. "Teljesen külön világ az Ormánság és a főváros" - jegyezte meg.

Tíz kisebb adót megszüntetett a kormány, január 1-étől a társasági nyereségek után 500 millió forintig már csak 10%-os adót kell majd fizetni, miközben a jelenlegi 17, illetve 32% helyett egységesen 16%-os személyi jövedelemadó terheli majd az alkalmazottak munkajövedelmeit. Átalakul a cafeteria-szabályozás is, a béren kívüli kedvezményezett juttatások szintén 16%-kal adóznak majd, mégpedig járulékfizetés nélkül.

A fideszes többségű költségvetési bizottság a múlt hét végén adott be egy olyan módosító indítványt a nyugdíjtörvényhez, amelynek értemében az eddigi 9,5% helyett a bruttó bérek 10%-át kell majd átutalni munkaadói járulékként. A hétfőn megszavazott módosítás csökkenti majd a nettó jövedelmeket, de a kormány szerint az összhatás így is pozitív lesz.

A céges költségek közül kiemelkednek a bérek, itt pedig még sok a bizonytalanság - egyelőre nem lehet tudni, hogy miképp alakulnak a törvényileg szabályozott bérek. A kormány javaslata szerint a minimálbérek legalább 4,5, a szakmunkás bérminimum legalább 3,4 %-kal nőnének. A szakszervezetek és a munkaadók még egyeztetnek a mértékekről, de a munkaadói oldal képviselőinek az [origo]-nak mondott szavaiból az derül ki, hogy legalább ekkora emelésre van esély, azaz legalább ennyivel nőnek majd a cégek bérkiadásai.

"Hogyan tudnának cipészre, fodrászra költeni?"

Egy Vas megyei nyugdíjas cipészmester szerint annyira leült a magyar gazdaság, hogy még évek kellenek az érzékelhető változásokhoz. "Tudja milyen érzés azt hallani, hogy drága mester, nem tud iskolába menni a gyerek, ha nem javítja meg a cipőt" - érvel. "Ha a villanyt, gázt, vizet sem tudják rendesen kifizetni, akkor hogyan tudnának cipészre, fodrászra költeni" - kérdezi. Ezért gondolja, hogy számára és egyetlen foglalkoztatottjára nem lesz különösebb hatása sem az szja, sem a minimálbér szabályozásának.

Más helyzetben van Géresi József, akinek az alkalmazottai között nincs olyan, aki a legkisebb hivatalos bért keresné. "Emelők, targoncák, mezőgazdasági, építőipari gépek hidraulikáját szerelik, illetve javítják, sok munkatársának nem is egy, hanem két-három képesítése is van, akiknek nyilván nem adhatok minimálbért" - mondta, hozzátéve, hogy szerinte így az ő cégére nem lesz hatása az esetleges emelésnek sem.

A cafeteria változásánál nincsenek aggályok

Az [origo]-nak nyilatkozó vállalkozók a béren kívüli juttatások átalakítását egyöntetűen helyeselték. Géresi József elképzelhetőnek tartja, hogy a korábbi megvonás után visszatérnek a béren kívüli juttatásokhoz, mert azt kedvelik a munkatársai. "Amúgy sem vagyok önző vállalkozó, ha megtehetem, élni fogok a lehetőséggel" - mondta a szabolcsi vállalkozó.

Telegdi Attila úgy vélte, az már önmagában jó lépés, hogy a tervek szerint megszüntetik a hideg és meleg utalványok megkülönböztetését, és a munkavállalókra bízzák, hogy étkezési jegyeiket boltban vagy étteremben használják fel (a vendéglátóipari cégek helyzete ebből a szempontból speciális, ezek a vállalkozók már tiltakoztak is a nemzetgazdasági miniszternél az egységes ltelutalvány miatt - a szerk.). "Míg korábban a terhek miatt nem is gondoltam arra, hogy utazásra, tankönyvhöz, üdülésre adjak támogatást, addig most már megfontolom azt" - mondta a budapesti fogtechnikus.