Lyukakat tömköd a kormány a válságadó hosszabbításának bírálói szerint

Szijjártó Péter a miniszterelnök szóvívője sajtótájékoztatót tart, válságadó
Vágólapra másolva!
A jövő évi költségvetés melléklete szerint a kormány az eddig ismert határidő, 2012 után is különadóból származó bevételre számít a bankoktól, a távközési, energetikai és kereskedelmi cégektől. A kereskedelmi cégek és a vállalkozók szövetsége több elemzővel együtt rossz üzenetnek tartja a lépést, a kamara vezetője ugyanakkor helyesli a hosszabbítást. Az érintett cégek a konkrétumok hiányára hivatkozva egyelőre nem kommentálták a tervet, amelyről a kormány még tárgyalni akar.
Vágólapra másolva!

Bár a kormány korábban arról beszélt, hogy 2013-ban kivezetik az idén életbe léptetett úgynevezett válságadókat, a jövő évi költségvetés tervezetében szereplő, a további évekre vonatkozó számításokból az derült ki, hogy maradnak ezek a terhek - erről Kopits György, a költségvetési tanács elnöke beszélt egy szerda reggeli tévéműsorban. Erre reagálva Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője azt közölte, hogy 2012 után ugyan megszűnnek a válságadók, a válságadót fizető vállalatoknak azonban normál adóbefizetéseiken felül ezt követően is le kell róniuk a korábbi összeg felét. A 2012 utáni szabályozás részletei egyelőre nem ismertek, Szijjártó szerint tárgyalni fognak az érintett cégekkel.

Kopits György arra utalt, hogy a jövő évi költségvetési tervezetben egyik mellékletében szereplő kitekintés szerint 2011-ben a bankadóból és a távközlési, energetikai és kereskedelmi cégekre kivetett különadóból összesen 348, 2012-ben közel 260, egy évvel később további 179 milliárd forintra, 2014-ben pedig újabb 179 milliárd forintra számít a kormány. A kitekintésben 2014 az utolsó esztendő, amelyre prognózis készül, a későbbi időszakra nincs előrejelzés, de Szijjártó Péter szavai arra utalnak, hogy a későbbiekben is számíthat a vállalati különadókra a kormányzat.

A kormányzati adóterv az [origo]-nak nyilatkozó szakértők szerint elbizonytalaníthatja a reformokra váró befektetőket. Akár erre is utalhat, hogy a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) irányadó indexe, a BUX szerdán jelentősen gyengült, alulteljesítve a többi külföldi részvénypiacot. A tőzsdemutató délután 4 óra előtt nem sokkal 3,5 százalékos mínuszban volt, az érintett cégek közül az OTP ekkor 5,6, a Mol 3,4, a Magyar Telekom pedig közel 3 százalékos mínusznál járt.

A befektetők másra vártak

"Egyelőre kérdéses, hogy a szektoradókat időben azért hosszabbítják-e meg, mert nem számítanak a korábban beharangozott 5 százalékos GDP-növekedésre, ami befolyásolja a százalékban mért hiányadatott, vagy a folyó évi költségvetési bevételi és kiadási szerkezetekben lát kockázatokat a kormány" - kommentálta a kormány tervét Sörös Csaba, a Takarékbank elemzője.

Sörös szerint kockázatot jelenthet, ha a vártnál kevesebb ember lép át a magánnyugdíjrendszerből az államiba, vagy az egykulcsos szja és a kedvezőbb társasági adó nem fogja elegendő mértékben fehéríteni a gazdaságot és így megnövelni az adóbevételeket. "Mindenesetre az biztosan elmondható, hogy ezek az intézkedések növelik a magyarországi befektetések szabályozási kockázatait, nem mellesleg ronthatja az ország versenyképességét" - tette hozzá Sörös.

Németh Dávid, az ING makroelemzője úgy véli, a költségvetési pályára jó hatással lehet a kormány vállalati adókat meghosszabbító lépése, mert csökkenti a hiányt, az azonban kérdéses, hogy a lépésre hogyan regálnak majd az érintett vállalatok, különös tekintettel a beruházásaikra. Németh is úgy látja, hogy ezek az intézkedések kiszámíthatlanná teszik a gazdasági pályát, mert a jelek szerint egyszeri lépésekkel tömködi be a lyukakat a kormány, ahelyett, hogy nekilátna az átfogó reformoknak. "A befektetők arra várnak régóta, hogy a kormány ne csak a költségvetés számait tegye rendbe. Hosszú távon nem látszik, mi alapozza meg a fejlődést" - tette hozzá Németh.

Ezzel összhangban nyilatkozott az [origo]-nak Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője is, aki elmondta: úgy érzékeli, hogy a vállalati különadók meghosszabbítására vonatkozó kormányzati terv miatt a befektetők kezdhetik elveszíteni a magyar piacba vetett bizalmukat. Az elmúlt hónapkban a piaci szereplők vártak a jövő évi költségvetés számaira, illetve a makrogazdasági szempontból fontos kormányzati intézkedésekre, ám a kormány csak a lyukakat igyekszik betömni, ahelyett, hogy megkezedné a nagy ellátórendszerek reformját. "Ez nem tetszik a külföldi befektetőknek, amit jelez, hogy szerdán jelentősen gyengült a pesti tőzsde részvényindexe" - tette hozzá Kuti Ákos.

Tiltakozó szövetségek

Az érintett ágazati szövetségek is kritizálták a kormány tervét. Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára az [origo]-nak a Coop szerdai születésnapi konferenciáján azt mondta: úgy vették tudomásul a 2010-12 közötti különadók bevezetését, hogy azok ideiglenes jelleggel és véges határidővel léteznek. Dávid szerint azért kell minél hamarabb kivezetni a válságadókat, mert azok nem felelnek meg a mindenkire érvényes, normatív szabályozás elvének. Az adók eghosszabbítása és kiterjesztésa azt üzeni a főtitkár szerint, hogy a kormány nem akarja átalakítani a nagy elosztórendszereket, mint amilyen például az egészségügy vagy a nyugdíj, márpedig a hiány nagy részéért ezek a felelősek. "A VOSZ annak tudatában fogadta el a válságadókat, hogy azok teremtenek forrást ezen rendszerek reformjához" - tette hozzá.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára a kereskedelmi láncok álláspontját ismertetve az [origo]-nak elmondta: nagyon rossz üzenete van annak, hogy a kormány 2013 után is számít többletbevételre a vállalatoktól, köztük a kereskedelmi cégektől. "A kereskedelmi cégek elfogadták, hogy a kormány három évre válságadót vezessen be, mert ezt jó befektetésnek tartották. Abból indultak ki, hogy a befizetéseik segítik a gazdaság fellendülését, ez pedig hozzájárul a belföldi fogyasztás élénküléséhez, ami kedvezően hat a kereskedelmi cégek forgalmára, nyereségére" - fogalmazott Vámos, aki szerint az, hogy 2014-ben is maradnak a különadók azt jelzi, hogy abban az évben még szüksége lesz a gazdaságnak ezekre a befizetésekre, azaz lassabb növekedésre lehet számítani.

Vámos hozzátette: a különadó meghosszabbítása közvetve az egész gazdaságot érinti, az érintett cégek ugyanis visszafogják majd a beruházásikat, ez pedig kedvezőtlen lesz egyebek melett a munkaerőpiac szempontjából is. Ha nem indul be a növekedés, ezzel párhuzamosan nem bővül a fogyasztás, akkor elképzelhető, hogy a kereskedelmi cégek árat fognak emelni, "Közös az érdekünk a kormánnyal, tehát a kereskedelmi cégek is azt szeretnék, hogy egy, a gazdasági növekedést megalapozó adórendszer és költségvetés jöjjön létre, ám a 2014-es tervek azt jelzik, hogy nem fog jelentősen csökkenni az adóterhelés. Vámos György - Szijjártó Péter kijelentésére, miszerint a 2012 után a válságadók helyébe lépő terhelésről tárgyalni fognak az érintett szektorok képviselőivel - azt mondta: valóban lesz egyeztetés a kereskedelmi cégek és a kormány képviselői között a válságadóról, ám arról nem tudnak, hogy a 2014-es befizetési kötelezettség napirenden lenne ezen a tárgyaláson.

Parraghnak tetszik az ötlet

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az [origo]-nak azt mondta, hogy bár nem ismeri a hosszabbítás részleteit, de támogatja az ötletet. Azzal érvelt, hogy vannak olyan iparágak Magyarországon, amelyek nagy jövedelmeket visznek ki az országból, ilyen szerinte az energetika és a telekommunikáció.

Parragh szerint a kivitt jövedelem a GDP 7 százalékára rúg, a cégek pedig egészségtelen előnyre tettek szert, ami miatt egyes privatizációs szerződéseket felül kell vizsgálni. "Még akkor is, ha ebből viták, sőt akár nemzetközi tiltakozás lesz" - mondta, majd hozzátette: Európában számos országában létezik ágazati különadó. Példának hozta fel, hogy Franciaországban a nagyáruházak bevételeit mérséklik adóztatással, az adók beruházás-visszafogó hatásától pedig nem tart az MKIK elnöke.

Cégek a kormány terveiről

Az E.On Hungária nem kívánta kommentálni a válságadót követő új szabályozás tervét, arra hivatkozva, hogy még nem véglegesek a tervek, és sok tényező ismeretlen - például, hogy meddig tart az ármoratórium. Kutas István szóvivő hozzátette ugyanakkor, hogy a jelenlegi válságadóban az "azonnali hatály a vészes".

Boross Norbert, az Elmű-Émász szóvivője kérdésünkre azt mondta: amíg a szabályozás a Magyar Közlönyben meg nem jelenik, nem kívánnak terveket kommentálni, mert minden, amit mondanak, megtévesztheti a részvényeseiket.

"Nem kommentáljuk" - válaszolta az [origo]-nak Bacsúr György, a Mol szóvivője arra a kérdésünkre, hogy mit szól a cég ahhoz, hogy az adó megmarad 2013 és 2014-ben is.