Bajban a szegények bankja, válságban az indiai mikrohitelezés

2010.11.17. 16:40

Válságba jutott a Nobel-békedíjas Muhammad Junusz kezdeményezésére indult mikrohitelezés Indiában, az ágazatnak 10 milliárd rúpiára van szüksége a túléléshez.

Tízmilliárd rúpiát (közel 45 milliárd forintot) kitevő összeg kellene egy sürgősségi likviditási alap felállításához a mikrohitelezési ágazatot képviselő szervezet (Microfinance Institutions Network) helyi idő szerint kedden közzétett felhívása szerint.

A mikrohitelezéssel foglalkozó pénzintézetek azt követően kerültek szorult helyzetbe, hogy a legnagyobb piacon, Andhra Pradesh szövetségi államban leállt a hitelek törlesztése. A válság hatására az első számú szereplő, a Soros György támogatásával működő SKS Microfinance nevű társaság részvényárfolyama kedden az augusztusi tőzsdei bevezetés óta a legalacsonyabb szintre süllyedt - írta a Bloomberg hírügynökség.

 A mikrohitelek kamatai 60 százalék közelébe ugrottak fel Andhra Pradesh államban, és miután ellehetetlenült adósok tucatjai követtek el öngyilkosságot, a hatóságok közbeléptek; az új szabályok szerint a kamatteher nem haladhatja meg a hitel összegét, mértéke legfeljebb 27 százalék lehet, a behajtás pedig tilos. A hitelező társaságoknak regisztráltatniuk kell magukat, és az adósoknak nem közvetlenül a hitelezőnek, hanem a hatóságoknak kell eljuttatniuk a törlesztő részleteket.

 Beszámolók szerint a közhangulat a hitelezők ellen fordult, helyi politikusok kizsákmányolással vádolják a cégeket, számos hitelközvetítő ügynököt letartóztattak, és több millió adós leállt a törlesztéssel.

 Az ágazat képviselői szerint a hiteleseknek valójában volna pénze a heti részletek kifizetésére, és 95 százalékuk törlesztett is rendesen, mielőtt a kormány beavatkozott az üzletmenetbe. Ha pedig a helyzet nem rendeződik hamarosan, országszerte mehetnek csődbe mikrohitelező vállalkozások, mert az ágazat teljes bevételének bő 30 százaléka éppen Andhra Pradesh-ből származik.

 A szegények bankárjaként is ismert Muhammad Junusz bírálta az SKS Microfinance tőzsdei bevezetését: "Azt üzenik ezzel a befektetőknek, hogy a szegénységből akarnak üzletet csinálni" - nyilatkozott a Nobel-békedíjas bangaldesi közgazdász az augusztusi tőzsdei bevezetéskor a német Handelsblatt beszámolója szerint.

 Korábban Junusz több alakalommal figyelmeztetett, hogy végzetes lehet a mikrohitelezés átalakítása puszta üzleti vállalkozássá, amely minél nagyobb profitra tör és a lehető leggyorsabb növekedésre koncentrál. "Elszomorít, hogy visszaélnek a mikrohitelezés eszméjével. Manapság bármely hagyományos hitelintézet állíthatja magáról, hogy a mikrohitelezés elvei alapján működik. A pénzügyek tengerében vadászó cápák elleni fegyvert ma már maguk a cápák használják" - idézte a DowJones hírügynökség az 1976-ban indult Grameen Bank alapítóját.

 Junusz eredeti elképzelése szerint a mikrohitelezéssel foglalkozó bank célja a szegénységből való kiemelkedés támogatása kis összegű hitelekkel, amelyeket vállalkozás beindítására vagy ingatlanvásárlásra lehet felhasználni. A bangladesi Grameen úgynevezett közösségi bank, kezdetben 94 százalékban az ügyfelek tulajdonában, 6 százalékban állami tulajdonban volt. 1995 óta már nincs szükség állami támogatásra. A hiteleket a betétekből finanszírozták. Az éves kamat legfeljebb 10 százalék. Törleszteni hetente kell, úgynevezett degresszív rendszerben, vagyis a törlesztő részlet hétről-hétre kisebb.

A Grameen Bank 2008 végéig 7,6 milliárd dollár hitelt helyezett ki a mélyszegénységben élőknek. A világon több mint negyven országban létezik már hasonló projekt, és már a Világbank is finanszíroz ilyen kezdeményezéseket.

 1976 óta hatalmas iparág épült ki Junusz ötlete alapján a fejlődő országokban. Az átalakulás egyik jele az SKS Microfinance bevezetése a mumbai tőzsdére, a feszültség Andhra Pradeshben pedig az ágazat válságának a jele - áll a Handelsblatt online kiadásában szerdán megjelent összefoglalóban.