IMF: Magyarországnak szerkezeti reformokra van szüksége

Vágólapra másolva!
Hiányzik a jövő évi költségvetésből az erőfeszítés a szerkezeti reformokra, mondta a Nemzetközi Valutaalap magyarországi képviseletének vezetője. Iryna Ivaschenko szerint szerkezeti reformok nélkül hosszabb távon a magyar gazdaság növekedési képessége meglehetősen alacsony, 2,5 százalék lehet.
Vágólapra másolva!

"Üdvözlendő Magyarország elkötelezettsége a jövő évi 3 százalék alatti GDP-arányos államháztartási hiány mellett, de szükség van szerkezeti reformokra a deficit alacsony szinten tartása céljából" - jelentette ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) magyarországi képviseletének a vezetője szerdán a Corvinus Egyetemen.

Iryna Ivaschenko, az IMF magyarországi képviseletének a vezetőj azt mondta, hogy hiányzik a jövő évi költségvetésből az erőfeszítés a szerkezeti reformra. Szerinte olyan területeken van szükség a reformokra, mint például a tömegközlekedés, a szociális rendszer, és a közigazgatás.

Az IMF képviselője szerint a kormány által bevezetett ágazati adók jórészt a külföldi befektetőket érinti, miközben az országnak szüksége van a külföldi befektetésekre.

Irina Ivaschenko azt mondta, hogy Magyarország gazdasága jövőre 2,5-2,75 százalékkal nőhet. A Dow Jones ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a kormány 3 százalékos GDP-növekedést vár 2011-re.

Az IMF képviselője szerint szerkezeti reformok nélkül hosszabb távon a magyar gazdaság növekedési képessége meglehetősen alacsony, 2,5 százalék.

Kritizálta a 2011-es költségvetést az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács is, a két jelentés azonban leginkább csak a törvénytervezet átláthatatlanságában ért egyet. A tanács szerint a legnagyobb gondot az jelenti, hogy a magánpénztári tagok vagyonával foltozzák be a költségvetésen tátongó lyukat, a számvevők pedig a tervezett adóbevételek teljesülését nem látják biztosítottnak.

Simor András szintén a hosszú távú strukturális reformok hiánya miatt illette kritikával a 2011-es költségvetést múlt csütörtökön. A jegybank elnöke szerint az idei 2,5-ről jövőre 4,5 százalékra növekszik a struktúrális hiány.