MNB: Tovább nőhet a nem teljesítő hitelek aránya a háztartásoknál és a vállalatoknál

Vágólapra másolva!
Akár 15 százalék fölé is emelkedhet a 90 napon túli törlesztési késedelemmel rendelkező hitelek aránya a háztartásoknál és a vállalatoknál jövőre, derül ki az MNB pénzügyi stabilitásról szerdán kiadott jelentéséből. A forint a svájci frankkal szemben egész nyáron gyengének mutatkozott, ennek hatása a 90 napon túli "késettségben" elképzelhető, hogy csak decemberben jelentkezik majd. Ugyanebben az irányban hathat az is, hogy az átstrukturált jelzáloghitelek közel felénél a következő félévben lejár a könnyített törlesztési teherrel járó időszak.
Vágólapra másolva!

A 90 napon túli törlesztési késedelemmel rendelkező hiteleknek - az úgynevezett nem teljesítő hiteleknek - az aránya a teljes hitelállományhoz képest a vállalatoknál 12,6 százalék, míg a háztartásoknál 10,3 százalék volt idén szeptember végén, jövőre arányuk mindkét "adóscsoportnál" akár 15 százalék fölé is emelkedhet, derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi stabilitásról szerdán kiadott jelentéséből.

A jegybank a pénzügyi stabilitásról szóló jelentését félévente publikálja, a jelentés a magyarországi pénzügyi szektor aktuális folyamatait mutatja be, érzékelteti a piac szereplőinek kockázatait, piaci teljesítményét, a lakosság és vállalatok "viselkedését" a pénzpiacon.

A jegybank aktuális, novemberi stabilitási jelentése szerint a vállalati hiteleknél folytatódott a 90 napon túli fizetési késedelemmel rendelkező hitelek arányának növekedése. A gazdaság lassú növekedése, a forintárfolyam gyengélkedése, illetve a banki hitelezés folytatódó visszaesése negatívan befolyásolta a vállalati portfólió minőségét. A 90 napon túli törlesztési késedelembe esett hitelek aránya az idei első 9 hónap folyamán 10 százalék körüli értékről 12,6 százalék fölé nőtt - olvasható a MNB összegzésében. Az MNB szakértői szerint pozitív jel lehet ugyanakkor, hogy a 30-90 napos késedelemben levő hitelek állománya érezhetően csökkent.

A hitelezési veszteségek a vállalati portfólió esetében megugrottak, amit a projekthitelek (az egyes nagyberuházásoknak adott nagyhitelek) rendkívül rossz "teljesítménye" okozott. A teljes vállalati hitelportfóliónál a hitelezési veszteségeknek az egyes állományokhoz mért értéke közel 0,5 százalékponttal átlagosan 3 százalékra emelkedett ez év június végére, és szeptember végéig ezen a szinten maradt. Ezen belül a projekthiteleknél 1,7 százalékponttal 4 százalékra nőtt az arány az első félévben, és még szeptember végén is 3,6 százalék volt.

A háztartási hiteleknél ugyancsak tovább romlott a hitelállomány minősége. A forint svájci frankkal szembeni gyengülése, illetve a tartósan magas munkanélküliség jelentősen rontotta a háztartások hiteltörlesztési képességét - állapítja meg a jelentés.

Az MNB szakértői szerint a feltételeiket tekintve újratárgyalt hitelek visszaesésének növekedése ugyancsak a nem teljesítő hitelek növekedését idézte elő.

Az idei harmadik negyedévben az átstrukturált jelzáloghitel-állomány már közel 25-30 százalékát 30 napon túli fizetési késéssel törlesztették, míg 2009 végén a fele akkora átstrukturált jelzálog-hitelállománynak még csak közel 10 százaléka volt késedelemben.

A jegybanki összegzésből kiderül: a 90 napon túli késedelmek aránya így szeptember végére 10,3 százalékra emelkedett, közel 3 százalékponttal meghaladva a 2009. végi értéket.

A jegybanki szakértők szerint fontos kiemelni, hogy a forint a svájci frankkal szemben egész nyáron gyengének mutatkozott, ennek hatása a 90 napon túli "késettségben" elképzelhető, hogy csak decemberben jelentkezik majd. Ugyanebben az irányban hathat az is, hogy az átstrukturált jelzáloghitelek közel felénél a következő félévben lejár a könnyített törlesztési teherrel járó időszak.

A háztartások által felvett forint- és devizahitelek portfólió-minősége nem összehasonlítható, mivel a két kör kockázati profilja, termékszerkezete alapvetően eltér egymástól. Az állományon belül a forinthiteleknél magasabb a nem teljesítő hitelek aránya, mint a devizahiteleknél. Ezt a különböző fedezett és fedezetlen hiteltermékek közötti jelentős eltérés magyarázza. A legjobb "késettségi mutatóval" a lakáshitelek rendelkeznek, azon belül pedig a forintban nyújtott kölcsönök - olvasható a jegybanki stabilitási jelentésben.