Kétszemélyes űrutazásért eladó a külföldön is megcsodált magyar cég

2010.11.19. 18:19

Ezt az ütemet biztosan nem tudjuk tartani - mondta az [origo]-nak Perger Péter, az idén egyedüli magyar cégként a leggyorsabban növekvő közép-európai technológiai vállalatok listáján az első tízbe bekerülő, a NetPincért is üzemeltető Viala Kft. tulajdonosa. Perger szerint az ételutalványok összevonása rosszat tehet a forgalomnak, de ezen nem idegeskedik, a cégtől pedig akkor válna meg, ha abból kijönne egy űrutazás a feleségével.

Ha azt mondom, hogy 1071, mi ugrik be?
-
Az, hogy öt év alatt 1071 százalékot növekedett a cég, vagyis tizenegyszeresére nőtt a forgalmunk.

Ez tiszta sztahanovista tempó, hogyan lehet ennyit nőni?
- Leginkább úgy, hogy tudatosan készültünk arra, hogy Magyarország tagja lesz az Európai Uniónak, s a 2004 előtti állapotokhoz képest valóban könnyebb lesz vállalkozást indítani a tagállamokban. Ennek eredménye, hogy már nyolc országban vagyunk jelen, s hogy a 2009-es 450 millió forintos árbevételnek már "csak" a fele származik itthonról.

A növekedési tempóból az szűrhető le, hogy a válság sem tépázta meg a működésüket. Hogyan sikerült megúszni a visszaesést?
- Úgy, hogy nálunk sok apró tranzakcióból jön össze az árbevétel. Nem úgy működünk, mint egy autószalon, hogy ha évente 200 kocsit eladunk, akkor jó, életben maradunk, de ha csak a felét, akkor már húzhatjuk is le a rolót. A nyolc országban összesen 1,7 millió internetes ételrendelést bonyolítottak a vállalkozásaink. Itt jött be, hogy nem egy piacra építettünk.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Perger Péter: Nem egy piacra építettünk, ezért vészeltük át a válságot

Amikor 1999-ben elindultak, akkor az internetes ételrendelés egy teljesen önálló ötlet volt vagy külföldről lesték?
- Abszolút úttörők voltunk, saját innováció volt a szolgáltatás beindítása, de nem csak itthon, hanem külföldön is. Ausztriában például - ahol piacvezetők vagyunk - az első majdnem három évet konkurencia nélkül töltöttük, de például Lengyelországban hat hónapja, Csehországban pedig négy hónapja lépett a piacra az első vetélytársunk. Van persze olyan ország is, ahol nem mi voltunk az elsők, Németországban és Franciaországban is másodikként jelentünk meg.

Itthon mi a helyzet? Mennyire jelentkeznek trónkövetelők?
- Majdnem minden évben van három új jelentkező, aki ezzel a szolgáltatással rukkol elő, de a tapasztalatok szerint rendre elvéreznek, mert nem bírják kivárni azt az időt, amikorra valóban rakétaszerű gyorsulást lehet elérni, ami általában öt év a jelenlegi modellben. Az exponenciális görbével leírható folyamat ugyanis nagyon sokáig laposan halad, aztán egy pontnál meredeken kezd felfelé ívelni, de a többség ezt képtelen kivárni.

Ha annyira tudatosan készültek az uniós piacra lépésre, és ráadásul teljesen újszerű szolgáltatást nyújtottak, akkor miért nem célozták meg az összes tagállamot vagy legalább többségüket? Miért csak nyolc országban vannak jelen a lehetséges huszonhétből?
- Alapvetően ennek pénzügyi okai vannak, magyarul nincs annyi forrásunk, hogy mindenhol elindítsunk egy vállalkozást. Hogy példát említsek, Nagy-Britanniában nemrég indult el egy konkurens vállalkozás, tudomásunk szerint 200 millió forintnak megfelelő fontot tudtak erre szánni. Jelenlegi stratégiánk az, hogy a meglévő vállalkozásainkat stabilizáljuk, most nem cél új piacok megszerzése. Amúgy sem egyformák a szokások az unió országaiban. Például a dél-európai térségben sokkal inkább szeretnek elmenni az éttermekbe az emberek, kevésbé rendelnek házhoz, mert mások a szokásaik, más az étkezési kultúra.

Mit gondol, további öt év múlva, hol fog tartani a vállalkozás?
- Ha arra gondol, hogy a következő öt évben számíthatunk-e arra, hogy újból megtízszerezzük a forgalmunkat, akkor a válaszom egyértelmű nem. Ezt az ütemet biztosan nem tudjuk tartani.

Számos adó- és egyéb szabályozási változás lesz jövő évtől. Mit várnak például az egykulcsos személyi jövedelemadótól vagy attól, hogy újra változnak a cafeteria, a béren kívüli juttatások szabályai?
- Nem gondolom, hogy a 16 százalékos személyi jövedelemadó miatt látványosan többet kezdenének költeni az emberek ételrendelésre. A cafeteria változása már sokkal húsbavágóbb lehet. Amikor az előző kormány emelt adót vetett ki a hidegétel-utalványokra, s emiatt a cégek - ha megtették - inkább melegutalványokat adtak az alkalmazottaiknak, az nyílván kedvezett nekünk is, hiszen az lecsapódhatott abban, hogy többen rendeltek az éttermektől.
Ha jövőre - ahogy tervezik - megszűnik a hideg- és melegétel-utalvány közötti megkülönböztetés, és a fogyasztókra lesz bízva, hogy hol költik el az utalványokat, akkor az sanszos, hogy azt inkább az élelmiszerüzletekben teszik meg. Ez számunkra tehát kedvezőtlen fordulat lesz. De mi úgy tesszük fel a kérdést, hogy tudunk-e ellene tenni? A válasz, nem, de pontosan ezért nem is idegesítjük magunkat. És ahogy korábban is utaltam rá, Magyarország egy a nyolc piacunk közül, így ezt is túléljük.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Űrutazásról álmodik a Viala tulajdonosa

Az, hogy bekerültek a tíz leggyorsabban fejlődő közép-európai technológiai vállalkozás közé, mit jelent a cég, a brand számára?
- Azt biztosan, hogy felkerülünk azoknak a kockázatitőke-társaságoknak a listáira, melyeken a lehetséges befektetési célpontokat tartják számon. Ez növeli a cég értékét.

Ha ezt említette, van annyi pénz amennyiért megválna a vállalkozásától?
- Ha reálisan nézem a cég jelenlegi értékét, akkor most biztosan nem adnám el. Megvannak azok az anyagi javaim, lakás, autó, aminek megszerzéséért nem kell küzdenem. Szeretem, amit csinálok, izgatnak az előttünk álló feladatok. Persze van olyan álom, aminek megvalósításáért megválnék a cég tulajdonától. Ez egy űrutazás, amire a feleségemet is elvinném. Ez potom 40 millió dollárba kerül mostani árakon, vagyis nagyjából 8 milliárd forintba. Tehát ennyi lenne az a pénz. De ettől még messze vagyunk, legalább van min dolgozni.

A Viala az élen

Idén a Viala Kft. a leggyorsabban növekvő magyar technológiai cég Közép-Európa 50-es toplistáján - tette közzé a Deloitte. A Deloitte tizenegyedik alkalommal hirdette meg "Technology Fast 50" versenyét - amely minden évben Közép-Európa ötven leggyorsabban fejlődő technológiai vállalatát rangsorolja. Ebben az évben a Technology Fast 50 ranglistán szereplő vállalatok átlagos növekedési üteme 967 százalék volt. Ez javulást jelent a múlt évi értékhez - a 933 százalékhoz - képest. A rangsorban tíz ország képviselteti magát, az ötvenes listára idén 10 magyar vállalkozás került fel. A helyezettek között továbbra is a szoftveripari cégek vannak jelen a legnagyobb számban.

KAPCSOLÓDÓ CIKK