Az MSZP szerint a 2011-es költségvetés alapjaiban elhibázott, így a párt képviselői ezermilliárd forintos módosítócsomaggal szabnák át a büdzsét. A Jobbik a roma programokon, az Állami Számvevőszék autóparkján, a 4-es metrón és baloldali civil szervezeteken sprórolna, az LMP pedig a  Rádió-C-nek, a Költségvetési Tanácsnak és a Nemzeti Civil Alapprogramnak adna több pénzt.

Csütörtökig kellett benyújtani a jövő évi költségvetéshez a módosító javaslatokat, a határidőig összesen 389 indítvány érkezett. A kormánypárti képviselők több mint 40 javaslatot adtak be, amelyek egyebek mellett a Moszkva tér felújítására különítenének el pénzt, illetve gyakorlatilag nullára csökkentenék a Költségvetési Tanács támogatását.

A több száz ellenzéki javaslatot jegyző képviselők közül az utóbbi évek több meghatározó politikusa is hiányzik: az MSZP soraiból nem adott be módosítót például Gyurcsány Ferenc és Lendvai Ildikó, a Jobbikból pedig a párt elnöke, Vona Gábor.

MSZP: ezermilliárdos módosítások

"A 2011-es költségvetés alapjaiban elhibázott és elfogadhatatlan" - ezzel a mondattal kezdődik a Mesterházy Attila MSZP-elnök és más szocialista politikusok- Hiller István, Lamperth Mónika, Kiss Péter, Varga Zoltán, Iváncsik Imre, Kovács László, Szabó Imre és Varjú László - által jegyzett módosító javaslat, amit a 2011-es költségvetéshez nyújtottak be.

Az indítvány egyebek mellett visszaállítaná a kétkulcsos személyi jövedelemadót (szja), illetve nem léptetné életbe a társaságiadó-csökkentést. A javaslat szerint így 769 milliárd forint többlet keletkezne a büdzsében, "így a magánnyugdíjpénztár-tagok eddigi megtakarításaiból indokolatlan 530 milliárd forintot államosítani és jövőre elkölteni", akárcsak a munkavállalók nyugdíjjárulékának 10 százalékra emelése. A képviselők ezzel szemben 3 százalékkal csökkentenék a vállalkozói járulékokat, a végül megmaradó közel 69 milliárd forint többletet pedig a költségvetés általános tartalékát növelnék.

A szocialista képviselők másik javaslata összesen 230,9 milliárd forint forrásátcsoportosítást hajtana végre a "legkritikusabb területekre" - a képviselők szerint ilyen a közfoglalkoztatás, az egészségügyi dolgozók helyzetének javítása, a családi pótlék. A módosító indítvány többek között a közfoglalkoztatásra szánt kiadások 21 milliárd forinttal történő megemelését, az egészségügyi dolgozók fizetésének emelésére az
Egészségbiztosítási Alap 30 milliárd forinttal történő emelését, a családi pótlék 10 százalékos emelését, a nyugdíjak 4,8 százalékos emelését, valamint a panelprogram folytatását javasolja.

Szekeres Imre, volt honvédelmi miniszter, aki az MSZP Jász-Nagykun-Szolnok megyei területi listájáról jutott be a parlamentbe az egyik módosítójával a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium dologi kiadásaiból 300 millió forintot faragna le, ezt pedig a jászberényi Szent Erzsébet Kórháznak adná. A szocialista politikus azt is indítványozza, hogy a Miniszterelnökség kiadásainak 100 millió forintos csökkentéséből keletkező forrás az Útpénztárba kerüljön, ezen keresztül pedig a 3231 .számú, Pusztamonostor és Jászárokszállás közötti út felújítását biztosítsa. Szekeres hasonló módon újítaná fel a 3227. számú, Jászapáti és Jászkisér közötti utat, az erre fordítandó 650 millió forintot pedig Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság támogatásának hasonló mértékű csökkentésével teremtené elő. Szekeres egy másik indítványa a Miniszterelnökség pénztárcájából 100 millió forintot venne ki, és a pénzt a jászberényi jégpálya befedésére költené.

Ficsor Ádám, Gyurcsány Ferenc egykori kabinetfőnöke és Gőgös Zoltán, az előző kormány mezőgazdasági államtitkára egyik módosító javaslata a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal kiadásait csökkentené 10 milliárd forinttal, a pénzt pedig a kárenyhítési alapba tenné. A felvetést azzal indokolják a képviselők, hogy az idei károk a tavalyinak az ötszörösére rúgnak. Ficsor és Gőgös Harangozó Gáborral is benyújtott egy előterjesztést, amely szintén a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától vonna el 7,5 milliárd forintot, ezt az összeget pedig az agrártárcának adná, hogy biztosítható legyen a 2010-es év után a gazdáknak járó nemzeti kiegészítő támogatások (top-up) kifizetése.

A szocialista Gúr Nándor, a parlament foglalkoztatási bizottságának korábbi alelnöke és jelenlegi elnöke Varga László képviselőtársával jegyzi azt a javaslatot, amely a Miniszterelnökség Rendkívüli kormányzati intézkedésekre elkülönített 90 milliárdjából 300 millió forintot a Nemzetgazdasági Minisztérium Lakóépületek és környezetük felújításának támogatását biztosító célelőirányzatának adna.

Jobbik: ÁSZ-autópark, romák, Trianon Múzeum

Nyikos László, a költségvetési bizottság jobbikos elnöke, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) egykori alelnöke a jövő évi EU-elnökség miatt 50 millió forinttal növelné a parlamenti képviselők "kiküldetési és reprezentációs elfoglaltságaira" plusz 50 millió forintot adna, akárcsak a határon túli média hírellátásának javítására. Egykori munkaadójánál az ÁSZ-nál is lát megtakarítási lehetőséget Nyikos, aki szerint a szervezetnél üzemeltetett 24 gépkocsi "nemzetközi viszonylatban szokatlanul sok". A képviselő szerint az ÁSZ-nak a gépkocsiparkját fokozatosan az EU-ban jellemző szintre kell csökkentenie, ezért a saját bevételeit a megfelelő számú gépkocsi eladásából származó 20 millió forintos bevétellel indokolt megemelni.

Nyikos szerint az ÁSZ nélkülözhető szolgáltatásokért fizet közpénzeket és az ország legdrágább pontján (a budapesti Vörösmarty téren) bérel irodákat - így indokolt a drága bérlemény gazdaságosabbra cserélése. Nyikos ezen felül törölné a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium "különféle kifizetéseinek" 12 milliárd forintos tételét, a Honvédelmi Minisztérium logisztikai ügynökségétől pedig szerinte el kell vonni 20 milliárd forintot, mivel a szervezet tavalyi pénzügyi beszámolóját az Állami Számvevőszék elutasító záradékkal látta el.

Gaudi Nagy Tamás több javaslatot is jegyez, és mindegyik forrását a Miniszterelnökség rendkívüli kormányzati intézkedések soráról vonná el. A képviselő szerint ebből a pénzből 10 milliárd forint erejéig az állami jogvédelem szerepét kell növelni - ez eszközfejlesztést és az állampolgári jogtudatot erősítő kommunikációt jelenthet. Az egykori jogvédő képviselő megemelné a bírók bérét, a bíróságoknak személyi kiadásokra és felújításokra 4,5 milliárd forintot adna, a büntetés végrehajtási intézményekben dolgozók bérfejlesztésére pedig 6 milliárd forintot szánna.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Gaudi Nagy Tamás és Dúró Dóra is több módosító javaslatot adott be

A Jobbik szóvivője, Dúró Dóra számos előterjesztést jegyez, nagy részét Farkas Gergellyel együtt, a forr5ás pedig szinte mindenhol a rendkívüli kormányzati intézkedések sora. A határon túli felsőoktatás 70 millió forintot, a fiatal kutatók pedig 40 millió forintot kapnának, Dúró Dóra pedig 20 millió forinttal csökkentené a roma oktatási programokra szánt keretet, a pénzt pedig a sajátos nevelési igényű gyerekek, tanulók közoktatási ellátásának támogatására fordítaná - az indoklás szerint azért, hogy "az oktatási támogatásokat ne kizárólagosan cigány származású magyar gyerekekre költsük". A képviselő a Miniszterelnökség kontójára 300 millió forinttal megemelné a hallgatói juttatásokat, adna 50 millió forintot a Népességtudományi Kutató Intézetnek, a Nemzeti Tehetség Programnak 188 milliót, a várpalotai Trianon Múzeumnak 50 millió forintot, a kisiskolák újraindítására pedig 46 millió forintot csoportosítana át a "közoktatás hatékonyságát javító mérés, értékelés" sorról.

Dúró Dóra több más jobbikos képviselővel együtt jegyzi azt a javaslatot, amely egy új költségvetési sort hozna létre: a szegény telepeken élők lakhatási és szociális integrációs programjára 250 millió forintot adnának, a forrást pedig a romatelepeken élők lakhatási és szociális integrációs programjához rendelt 500 millió forintos keret felének elvonása adná.

Bödecs Barna és Hegedűs Lórántné a magánnyugdíjpénztárakból az állami rendszerbe visszalépők vagyonához nyúlna hozzá, a képviselők szerint az 70 milliárd forintos többletet az önkormányzatoknak, az Országos Mentőszolgálatnak például mentőgépkocsi beszerzésre és az egészségügyi szakellátásnak kellene odaadni. A két fenti képviselő és Apáti István indítványa a 4-es metró építésének teljes támogatását elvonná, az így felszabaduló 27,68 milliárd forintot pedig a helyi autóbusz-és trolibusz-közlekedésre és járműrekonstrukcióra, illetve a regionális vasutak járműrekonstrukciójára fordítaná. Bödecs több társadalmi szervezettől is elvenné az állami pénzeket, többek között a "kriptokommunista, a jelenlegi kormányt és kormánypártokat fasisztaként gyalázó Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének 0,5 millió forintos támogatási előirányzatának elvonását javasolja". A jobbikos javaslat minden állami támogatást elvenne az Emberi Jogok Magyar Központja Közalapítványtól, a felszabaduló 10 milliárd forintot pedig a Hajléktalanokért Közalapítványnak adná, és az Egyenlő Bánásmód Hatóság támogatása is 50 millió forinttal csökkenne.

LMP: Civilek, Rádió-C, Költségvetési Tanács

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője módosító javaslatában a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) támogatását növelné meg 1,4 milliárd forinttal, az összeget pedig a kormányzati informatikai fejlesztésektől vonná el, szerinte ugyanis utóbbi túlzottan nagy támogatást kapna jövőre.

Schiffer szerint érthetetlen, hogy a Kormányzati Személyügyi, Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ kiadásait háromszorosára növelné a kormány. Ezért egy másik módosítóval a központ dologi kiadásait 300 millió forinttal csökkentené, a pénzt pedig a Nemzeti Civil Alapprogramnak adná. A frakcióvezető által jegyzett harmadik javaslat szintén az NCA büdzséjét növelné, 861 millió forinttal, a támogatást pedig az oktatási és kulturális civil és nonprofit szervezetek támogatására fordítandó forrásból finanszírozná. Indoklása szerint ugyanis "nem szerencsés, ha az egyes szaktárcák szabadon felhasználható, címkézetlen forrásból támogathatnak belátásuk szerint civil szervezeteket".

Schiffer András és Scheiring Gábor - Varga József fideszes képviselővel ellentétben - növelnék a Költségvetési Tanács büdzséjét. A képviselők a szervezet támogatását 200 millió forinttal emelnék, a forrást pedig a nemzetgazdasági programokra fordítandó 536 millió forintos keret 200 millió forintos megkurtításával teremtené elő. A képviselők szerint Költségvetési Tanácsnak a kötelezően elemeznie kellene az ellenzék adó- és költségvetési törvényhez benyújtott indítványait. A javaslatban szereplő 200 millió többlet az így adódó többletmunka finanszírozása mellett és a Költségvetési Tanács támogatásának reálértéken tartását biztosítaná.

Jávor Benedek, az LMP politikusa, a parlament fenntarthatósági bizottságának elnöke azt javasolja, hogy a kormány emelje meg a környezetterhelési díjból tervezett 9,5 milliárd forintos bevételt 1,8 milliárd forinttal. A többletből pedig növelje többek között a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal; a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek támogatását.

Karácsony Gergely, az LMP frakcióvezető-helyettese által benyújtott javaslat szerint az időközi és kisebbségi választások lebonyolítására szükségtelen 300 millió forintot félretenni, mivel 2009-ben és 2010-ben erre a célra csak 90 millió forintot szánt a költségvetés. A 300 milliós keretet 35 millióval csökkentené az LMP-s politikus, a pénzt pedig a Rádió C-nek, Magyarország egyetlen roma rádiójának adná.