Külföldön kell helyzetbe hozni a magyar cégeket - interjú a TriGránit alelnökével

2010.11.29. 10:00

A magyar vállalkozások exportképességének javítása jelentheti a kiutat Magyarország foglalkoztatási csődhelyzetéből, és ötmilliárd forintos ráfordítással komoly lökést lehetne adni a kkv-k helyzetbe hozásához - véli Lőrincze Péter, a TriGránit alelnöke, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnöki főtanácsadója, aki az [origo]-nak arról is beszélt, hogy a kormány kétharmados választási támogatását miért kellene dunai vízerőmű felépítésére felhasználni.

Egy konferencián néhány napja azt mondta, hogy a kivételes választói felhatalmazást a kormánynak arra is fel kellene használnia, hogy végre megoldjon régóta problémás ügyeket. Mire gondolt?
- Két dolgot említenék. A kétharmados felhatalmazást fel lehetne használni arra, hogy például szemétégető-műveket lehessen építeni ebben az országban, mert az nonszensz, hogy a kommunális szemetünk nagy részét egyszerűen elássuk a földbe. Amikor ezt elmeséltük az Unió dán származású biztosasszonyának, nem akarta elhinni, hogy ezt lehet Magyarországon. Azt mondta, hogy náluk az emberek épp ez ellen tiltakoznának. Nálunk viszont pont ellenkezőleg, egy település mellé sem lehet égetőművet építeni. A másik, a vízerőmű kérdése a Dunán. A Magyar Tudományos Akadémia tanulmánya világosan megmondta, hogy szükség van erre a megoldásra. Ezekben léphetne tehát a kormány a kivételes felhatalmazással.

Gondolja, hogy egy település ellenkezését egy szemétégetővel szemben a kétharmaddal lehetne lenyomni?
- Miért ne? Amennyiben az alkotmányt lehet ilyen felhatalmazással módosítani, akkor ezekben a kérdésekben is lehet lépni, mivel a nemzetgazdaság stratégiai érdekeiről van szó.

Tegyük fel, hogy ezek valóban gazdaságilag racionális lépések lennének, s politikailag is felvállalná őket a kormány. De, ki fektetne be, ki építene erőműveket, amikor éppen most kapott az energetika különadókat a nyakába?
- A különadóknak senki sem örül, de kényszerben lépte meg a kormány, miután a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió nem engedett magasabb hiányt Magyarországnak, miközben másoknak a deficit többszörösét is elfogadta. A különadók átmenetiek, s megítélésem szerint nem is ez a kulcstényező egy befektető számára, sokkal inkább az, hogy átveszik-e tőle hosszútávon az égetőműben vagy a vízlépcsővel megtermelt áramot. A másik, igen lényeges, sőt bátorító szempont egy befektető számára, hogy látható módon megindult az adóterhek mérséklése.

A személyi jövedelemadóra gondol? Elemzők szerint kétséges, hogy az szja mérséklése érezhető hatással van a gazdasági növekedésre.
- A személyi jövedelemadóra is gondolok, amit még a Bajnai-kormány is fontosnak tartott, hiszen 17 százalékra még ők vitték volna le az alsó kulcsot, a felsőt pedig 15 millió forintos éves jövedelem fölött alkalmazták volna jövőre. Az Orbán-kormány gazdaságpolitikai döntése volt, hogy akkor már inkább legyen egykulcsos 16 százalékos. A másik hasonlóan fontos döntés a társasági adó csökkentése volt.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Lőrincze : A vállalkozások exportképességét kellene növelni

De Magyarországon nem ezek a legfontosabb tényezők egy vállalkozás számára, hiszen a terheikben elenyésző mértékűek.
- Abban valóban igaza van, hogy a magyar vállalkozások legfőbb gondja más, nevezetesen a tőkehiány. A hazai kis- és középvállalkozásoknak nagyjából húsz évük volt, hogy kinőjék magukat és életképesek legyenek. A hollandoknak vagy angoloknak erre volt háromszáz évük. Hiányoznak az erős, magyar tulajdonban lévő, s a termelésben működő kkv-k. Ezen az adócsökkenés mindenképpen segít.

Miért gondolja, hogy ez pénzkérdés, ha adunk nekik, akkor minden megoldott. Ez nem döntően a piac kérdése, hogy van-e kereslet a termékek, szolgáltatások iránt?
- Természetesen, a kormány gazdaságpolitikájának erre is rá kellene segíteni. A napokban találkoztam a VOSZ könnyűipari szekciójának képviselőjével, aki azt mondta, hogy némi támogatással vissza tudnának kerülni az orosz piacra, ami azt jelentené, hogy a jelenleg az ágazatban foglalkoztatott ötvenezres létszámot kapásból megduplázhatnák. De ott van a konzervipar, vagy Nógrád megyében a bogyós gyümölcsök termesztése és feldolgozása, melyek felélesztésével éppen a nagyszámú képzetlen és jelenleg munka nélkül tengődök foglalkoztatását lehetne megoldani. Sokszor elismételt példa, hogy a hasonló népességű Csehországban egymillióval magasabb a foglalkoztatottak száma.

De a cseh példánál elfelejtik említeni, hogy náluk messze nincsenek olyan történelmi hagyományai a fekete foglalkoztatásnak, mint nálunk.
- Az lehet. De tegyük fel, hogy nálunk háromszázezres a feketén foglalkoztatottak száma, még akkor is hétszázezer ember alkalmazásával adósak maradunk a csehekkel összevetve.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
"A magyar vállalkozások legfőbb gondja a tőkehiány"

Ezt a hétszázezer embert kellene felszívnia a kis- és középvállalkozásoknak, legalább is a kormány várakozásai szerint. A kkv-k lassan fétisként tisztelt fogalommá válnak itthon. De mi akadályozta, akadályozza őket abban, hogy valóban beteljesítsék a hozzájuk fűzött reményeket?
- A fejlett nyugati országokban a kis- és közepes vállalkozások huszonöt százaléka exportál, nálunk a ténylegesen működő hatszázezer vállalkozásból háromezer. Ha az exportőröknek beszállító plusz háromezret is idevesszük, akkor összesen hatezerről beszélhetünk, vagyis a vállalkozások egy százalékáról. Ha ezt az arányt akár csak tíz százalékra is sikerülne feltornászni, az óriási előrelépés lenne.

Van rá ötletük, hogyan lehetne?
- Több is. Részben állami tulajdonban lévő kereskedőházakat kellene alapítani, amelyek segítenének a magyar termékek, szolgáltatások külföldi elhelyezésében. Maguknak a vállalkozásoknak is össze kell fogniuk, hogy közösen juttassák el áruikat a piacokra. A kistérségekbe külkereskedelmi szakértőket kell telepíteni, akik a kapcsolatot tartanák az ötven-hatvan exportképes termelővel, vállalkozóval. Számítások szerint ez nem kerülne többe évente ötmilliárd forintnál.

Mennyi az esélye az ötlet megvalósításának?
- Ez az elfogadott jövő évi költségvetéstől függ. Majd figyeljük, hogy így lesz-e.