Daniel Cohn-Bendit, az Európai Parlament zöldpárti képviselője nagyon egyensúlytalan helyzetben védhetőnek tartja a jól jövedelmező szektorokra kivetett adókat, ha azok valóban a köz érdekét szolgálják. A magánnyugdíjpénztárak vagyonának állami rendszerbe tereléséről viszont azt mondta, az a "jó öreg kommunista módszer" szerint történt. Villáminterjú a Magyarországra érkezett egykori '68-as diákvezérrel.

Várja már, hogy két hét múlva találkozzon Orbán Viktorral Brüsszelben, és megvitassák a magyar uniós elnökség prioritásait?
- Elég világos, hogy őt az ökológiai krízis nem érdekli, úgyhogy intenzív vitára számítok ezügyben. De semmi különöset nem várok, majd elmondja, mire számíthatunk a magyar elnökség alatt.

Mit gondol, Orbán Viktor és a magyar kormány mennyire lesz elkötelezett az unió zöld célkitűzései és az európai integráció iránt?
- Hát biztos nem a zöld célkitűzések megvalósítása lesz az első programja. Nyilvánvaló, hogy teljesen más az elképzelése a jelenlegi válság kezelésével kapcsolatban, mint az európai zöldeknek.

Jól kezeli a kormány a válságot itt Magyarországon?
- Nem. De nem a magyar kormány az egyetlen Európában.

Európai szinten sem értették meg igazán, miről is szól ez a válság?
- A probléma, hogy egyszerre állunk szemben pénzügyi, gazdasági és ökológiai válsággal. Nagyon nehéz egyszerre kezelni ezt a háromféle válságot mind európai, mind nemzetállami szinten.

Fotó: Hirling Bálint [origo]
"A magánnyugdíjpénztári üggyel az igazi probléma a módszer, ahogy ezt intézték"

Baloldali érzelmű emberként mit gondol a magyar válságkezelési modellről? Államosítják a magánnyugdíjpénztári vagyont, extraadókat vetnek ki a jól jövedelmező szektorokra ahelyett, hogy kiadást csökkentenének.
- Militáns antikommunistaként támadtam balról a kommunistákat. Nem tudom ilyen ennyire egyszerűen leírni magamat. Az egész magánnyugdíjpénztári üggyel az igazi probléma a módszer, ahogy ezt intézték. Lehet vitázni a magánpénztárak kontra állami nyugdíjpénztárról, de kényszeríteni és megzsarolni az embereket, hogy lépjenek át, az a jó öreg kommunista módszer. Ha ilyen szintű egyensúlytalanság van a gazdaságban, akkor a távközlési vagy az energetikai szektorokra kivetett adók létezése közérdekre hivatkozva abszolút védhető. A kérdés, hogyan és meddig vetik ki ezeket az adókat.

Daniel Cohn-Bendit

Daniel Marc Cohn-Bendit 1945-ben született francia-német politikus, aki a '68-as diáklázadások egyik vezetője volt Franciaországban. Akkoriban csak "Vörös Danny" néven emlegették politkai nézete és hajszíne miatt. Jelenleg az Európai Parlamentben a zöldfrakció társelnöke.

Családja a nácizmus elől menekült Franciaországba 1933-ban. Cohn-Bendit itt született és nevelkedett, majd 1958-ban Németországba költöztek.1966-ban visszatért Franciaországba, és a nanterre-i egyetemen kezdett szociológiai tanulmányokat. Több anarchista csoporthoz csatlakozott, majd 1968-ban a de Gaulle-kormány elleni diáktüntetések egyik vezéralakja lett.

1984-ben belépett a német zöld pártba. 1989-ben Frankfurt alpolgármestere lett. 1994-ben a párt színeiben az Európai Parlament tagjává választották. 1999-ben a francia zöldek listáját vezette. 2002-ben választották az európai zöldek frakciójának társelnökévé. Csütörtökön "A magyar EU-elnökség programja zöld szemmel - Mit adhat Magyarország az EU-nak? Mit adhat az EU Magyarországnak?" című vitafórumra érkezett Magyarországra.


A kormány folyamatosan a zöld gazdaságélénkítést emlegeti, amivel kétszázezer új munkahelyet akar létrehozni. Van realitása egy ilyen elképzelésnek
?
- Ez a munkahelyteremtés zöldberuházással egy mantra. Minden kormány kötelességének érzi, hogy ezt elmondja. A stratégia lényege nyilván az lenne, hogy a fosszilis energiahordozókról átálljunk a megújulókra. És igen, ez nyilván teremtene új munkahelyeket. De nem tudom, hogy ez a kétszázezer új magyar munkahely reális-e.

Korábbi interjúiban többször említette, hogy a kapitalizmust újjá kell építeni. Jól haladunk afelé, hogy a megfelelő módon építsük újjá?
- Nem gondolom, hogy az kell legyen az alapkoncepció, hogy a kapitalizmust építjük újjá. Sokkal inkább egy fenntartható gazdaságot kell újjáépíteni. És ha erről van szó, akkor valóban nem jó irányba haladunk. De a kapitalizmus csak egy szó. Én nem akarok kommunizmust és szocializmust sem. A neoliberalizmusra építő kapitalizmus alapján folyamatosan növekedni kell. Fenntartható ökológiai és szociális piacgazdaságra van szükség. Erre lehet mondani, hogy kapitalizmus, de ez egy teljesen más kapitalizmus lenne, mint a jelenlegi.

Fotó: Hirling Bálint [origo]
"Én nem akarok kommunizmust és szocializmust sem"

Mint egykori anarchista, mit gondol, a Wikileaks segíthet egy átláthatóbb és igazságosabb társadalmi és gazdasági rendszer kialakításában?
- Ez egy nagyon bonyolult kérdés. Egyrészt valóban segíti az átláthatóságot, másrészt az horror lenne, ha a világon minden párt minden politikusának levelezését publikálnák. Az egy egészen totalitárius átláthatóságot eredményező rendszert teremtene. Vagyis valóban nagy lépés egy átláthatóbb rendszer megteremtése felé, de muszáj lenne önkontrollt gyakorolni. A demokratikus nyitás egy újabb formája lehet a Wikileaks, de úgy gondolom, hogy a politikai intézményeknek is megvan a joguk ahhoz, hogy megvédjék magukat.