Komoly rezsicsökkenéssel kecsegtetnek a kormány napelemes tervei

Napkollektorokat szereltetne a kormány egy minisztériumi tervezet szerint az új építésű társasházakra, a melegvízigény kielégítését segítő beruházásokat az elérhető megtakarításokkal és állami támogatással tenné vonzóvá. Az [origo]-nak nyilatkozó ingatlanszakértők szerint az utóbbi években alig volt olyan fejlesztés, amely állami pénz nélkül is belevágott volna a beruházásba, a magyarok pedig először amúgy is az ablakokat cserélik ki.

"A lakók általában elégedettek a felújítással. A korszerűsítés nemcsak a fűtésszámla csökkenését hozta, hanem a villanyszámlát is érinti, mivel a korszerűbb hőszigetelés miatt nem melegednek fel annyira a lakások, így nyáron kevesebbszer kell használni a légkondicionálót. A teljes felújításból származó éves megtakarítás lakásonként nagyjából 40-50 ezer forint, vagyis pont annyi, mint a lakásonként felvett 300-400 ezer forintos hitel éves törlesztése" - mondta az [origo]-nak Réti Gyula, az óbudai Faluház közös képviselője. A faluházra tavaly szereltek fel 150 darab napkollektort, összesen 1060,84 kW teljesítménnyel.

"A kormány az új építésű, többlakásos ingatlanok vonatkozásában vizsgálja a napkollektor kötelezővé tételének lehetőségét. A Bencsik János államtitkár által bejelentett intézkedéstervezet részleteinek kidolgozása jelenleg zajlik. A szabályozás életbe lépését részletes szakmai és társadalmi egyeztetés előzi majd meg" - válaszolta az [origo]-nak a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) sajtóosztálya azután, hogy Bencsik János, az NFM klíma- és energiaügyi államtitkára egy múlt heti konferencián bejelentette: valószínűleg kötelezővé teszik a társasházak számára a napkollektort a használati melegvízigény kielégítésére. Részleteket is szerettünk volna megtudni, de a konkrétumokat firtató kérdéseinkre nem kaptunk választ, az NFM annyit közölt, hogy jelenleg nem tudnak a részletkérdésekre válaszolni.

Kitermelheti a hitelt a megtakarítás

A szakminisztérium szerint "az új építésű többlakásos társasházak esetében nem jelent túlzott többletköltséget a napkollektorok használatának jogszabályokon keresztül történő ösztönzése", amelyet "hatékony támogatási struktúra" bevezetése segít majd. "A megtakarított energiamennyiség révén a beruházás hosszabb távon megtérül, mivel jelentősen csökkenti a közüzemi költségeket" - közölte az NFM.

Forrás: Budapesti Városüzemeltetési Központ

A faluház távhőfogyasztása az energiahatékonysági beruházás előtt és után

A napelemes megtakarításokra van példa. A Faluház energiakorszerűsítési beruházása például 1,2 milliárd forintba került, a felújítás a nyílászárók cseréjét, a napkollektorok felszerelését, a homlokzat, a tetőterasz és az első emeleti szerelőszint hőszigetelését jelentette. "Az 1,2 milliárd forintból egymillió eurót, azaz közel 280 millió forintot az Európai Unió állt, a költségek 40 százalékát az önkormányzat, 30 százalékát az állam, 27 százalékát pedig a lakók finanszírozták hitelből" - mondta Réti Gyula.

"884 tulajdonjog van a házban, és összesen 310 millió forint hitelt vettek fel. Persze nem minden lakás ugyanakkorát, ez attól fügött, hogy mennyire kellett korszerűsíteni az egyes lakásokat, mert volt olyan, ahol a nyílászárókat már kicserélték a közelmúltban. Átlagosan 300 és 400 ezer forint közötti hitelt vett fel minden egyes lakástulajdonos nyolc évre, a havi törlesztőrészletük 3500 és 5000 forint között van" - mondta Réti Gyula. A Faluház esetében a teljes melegvízigény nagyjából felét melegítik a napkollektorral, a borúsabb 2010-es évben 46 százalék volt az arány.

A Faluház-projekt

Az egész épület távfűtési energiamennyisége évente 1128,4 MWh-val fog csökkenni a kvitelező Öko-Planet Kft. szoftveres szimulációja szerint. A használati melegvízmennyiségnek pedig nagyjából a felét, 51,6 százalékát fedezik a napkollektorok, napi 80 köbméter melegvíz-használattal számolva az egész házra - mondta az [origo]-nak Urbancsok Attila, az Öko-Planet Kft műszaki igazgatója. Az Energiaklub számításai szerint a ház energiafogyasztása 2006-ban még a D kategóriába esett, 2008-ban már a C kategóriába a radiátorszelepek kicserélése miatt, 2009-ben pedig már B kategóriás lett a ház energiafelhasználás szempontjából. A ház CO₂-károsanyag-kibocsátása évente 243 739,12 kg-mal fog csökkenni a szoftveres szimuláció szerint. Szén-dioxid-kibocsátás szempontjából a ház jelenlegi besorolása C, míg 2008-ban D volt.

Támogatás nélkül nincs igény

Görög Áron, az Otthon Centrum Project Consulting operatív vezetője szerint abban az esetben, ha az ilyen beruházásokhoz nincsen támogatás, akkor általában elvetik ezt a lehetőséget a beruházók. "Az elmúlt években még a nagyobb, több ezer lakásos beruházásoknál is elvetették a megújuló energia felhasználásának lehetőségét, mert annyira megnövelné a négyzetméterenkénti árat, hogy nem lenne rá kereslet. Nem tudok olyan piaci szereplőről, aki végül ne vetette volna el ezt az opciót. Nagyobb fejlesztéseknél egy-két eset van talán, az egyik a Dunakeszin felépült több tíz lakásos társasház, amelyet geotermikus energiával fűtenek, de az speciális eset, ott a Duna-part miatt kedvezőek az adottságok, nem kell olyan mélyre fúrni" - mondta a beruházási projektekben dolgozó szakértő.

A rezsihatás azon is múlik, hogy milyen energiaforrást váltunk ki

Király Zsuzsanna, az Energiaklub lakossági energiagazdálkodásért felelős projektmenedzsere szerint is nehéz arra számadatot mondani, hogy körülbelül menyibe kerül egy ilyen beruházás, és mennyi idő alatt térül meg, de az biztos, hogy már egy családi ház esetében is milliós nagyságrendű beruházásról, azaz egyszeri kiadásról van szó.

Az Energiaklub szakértője szerint a napkollektor családi és társasházaknál is csak akkor ajánlható a fűtés kiegészítőjeként, ha a ház jól szigetelt, viszonylag alacsony a fűtési energiaigénye, és a fűtési rendszer alkalmas erre. Tehát elvben lehetséges, de rengeteg gyakorlati műszaki, méretezési kérdést vet fel. Szakértők véleménye szerint a legtöbb épületnél a melegvíz előállításban van gazdasági realitása. Ahol mindenképpen ajánlható a napkollektor, az a kerti medencék fűtése, hiszen ezeket nyáron használják.

Fontos az alacsony rezsi

Görög Áron szerint nincs nagy kereslet a megújuló energia iránt a lakásvásárlóknál, mert a magyar fogyasztóknak fontos ugyan, hogy minél kevesebb rezsit fizessenek, de ha energiahatékonyságról van szó, akkor először inkább az ablakokat cserélik ki. "A jelenlegi tervezet mellett kormányzati oldalról az energiahatékonyság iránti igény kialakítása lenne az egyik legfontosabb feladat, ahogyan ez megtörtént az elmúlt évtizedekben, illetve zajlik folyamatosan Európa északi és nyugati részén" - mondta Görög.

"Az új beruházásoknál egyelőre nem fontos a megújuló energiaforrások használata, de a használt lakásoknál egyre tudatosabbak a felhasználók" - véli Valkó Dávid, az Otthon Centrum elemzési részlegének vezetője. Szerinte már egy átlagos panelvásárlónak is fontos az energiahatékonyság, nemhiába keresettebbek a panelfelújításon átesett épületben lévő lakások. "A legfrissebb felméréseink azt mutatják, hogy például a 60-as években épült sátortetős családi házak közül akár 30-40 százalékkal magasabb áron lehet eladni azokat, ahol kicserélték a nyílászárókat, pluszszigetelést kapott a tető és a külső falazat, illetve fűtéskorszerűsítést is végeztek, vagyis energetikailag jóval hatékonyabb lett az épület. Az ilyen ingatlanok iránt nagyobb a kereslet, általában gyorsabban el lehet adni őket" - mondta Valkó Dávid.

Valkó szerint egyébként az energiahatékonyság már a válság előtt is marketingelem volt, csak miután beütött a krízis, és mivel épp ezt a szektort érintette a legjobban, ezért visszaesett a korszerűbb lakások építése is. Az elemzési vezető szerint azért is egyre fontosabb az energiahatékonyság a vásárlók számára, mert visszaszorulóban van a befektetési, azaz kiadási célú lakásvásárlás, és inkább mindenki saját használatra, hosszabb távra vesz lakást - így akár döntő tényező is lehet a látványosan alacsonyabb rezsiköltség.

A melegvízigény fele fedezhető napkollektorral a társasházaknál

Király Zsuzsanna szerint az a tapasztalat, hogy társasházaknál jellemzően a melegvíz-igény negyven-ötven százaléka fedezhető napkollektorral. "Minden ház egyedi energetikai számítást és tervezést igényel, amelyet egyébként a pályázatok esetében már tavaly is el kellett készíteni. Hogy egy ilyen beruházás mennyivel tudja csökkenteni a rezsiköltségeket az mindig attól függ, hogy milyen fosszilis energiaforrást helyettesítünk" - mondta el a szakértő, aki szerint minél drágább energiaforrást pótol a napkollektor, annál gyorsabb a megtérülés. "Például ha valahol elektromos árammal állítják elő a meleg vizet, ami inkább családi házakra jellemző, akkor már öt-hét éven belül megtérülhet a beruházás, gáz esetén ez hosszabb, tíz éven felüli időt jelenthet"- mondta Király Zsuzsanna.

Az energiafelhasználás csökkenése is a ház minőségének függvényében változhat. Régebbi építésű házaknál a fűtésienergia-igény magas a meleg víz energiaigényéhez képest, itt nyilván kisebb a napkollektor által elérhető megtakarítás aránya. Jól szigetelt, kisebb fűtésienergia-igényű épületeknél már jelentősebb megtakarítást hozhat százalékban, mivel az összenergiában a meleg víz nagyobb arányt képvisel. És persze a lakók egyedi szokásai is befolyásolják, hogy mennyi lesz az energiamegtakarítás - mondta a szakértő.

Az energiatanúsítvány

Az Európai Unió egy 2002-es direktívában írta elő új, magasabb követelmények bevezetését, új számítási módszerek kidolgozását, így az energiafogyasztás és környezetszennyezés csökkentését. Két magyar jogszabály született ennek alapján : az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) rendeletet, amely a számítási módszereket egységesítette, illetve az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) kormányrendeletet, amely az energetikai tanúsítás módszereit egységesítette. Így jött létre 2009 január elsejétől az energiatanúsítvány nevű új közokirat, amely megmutatja az épület energiafelhasználásának hatékonyságát. Vagyis minden új épület építésekor - legkésőbb a használatbavételi engedély benyújtásáig - el kell készíttetni az épület energetikai tanúsítványát. Kötelező az energiatanúsítvány elkészítése meglévő épület tulajdonjogának átruházása, illetőleg egy évet meghaladó időtartamú bérbeadása esetén is.