Nyugdíj: a lengyelek még elronthatják Matolcsy örömét

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter beszél az országgyűlésben a Jobbik-frakció előtt, Hende Csaba, Vona Gábor
Vágólapra másolva!
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter ugyan kedden már tényként közölte, hogy az EU nem fogja Magyarországot megbüntetni a nyugdíjrendszer átalakítása miatt, de hivatalos döntés még nincs, a kérdésről ugyanis csak az uniós kormányfők döntenek majd egy bő hét múlva. Sok múlik majd a lengyeleken, akik jobb feltételekért lobbiznak a saját nyugdíjelszámolásukkal kapcsolatban.
Vágólapra másolva!

Az EU pénzügyminiszterei megállapodtak arról, hogy a visszalépést hátrányos szankcióval sújtó jogszabályról csak a jövő év augusztusában vagy szeptemberében döntenek, visszamenőleges hatály nélkül, így Magyarországnak nem kell büntetéssel számolni a nyugdíjrendszer átalakítása miatt - ezt jelenettte be kedden délután Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Brüsszelben. A miniszter szerint olyan megállapodás született, hogy a visszalépéshez fűződő hátrányokat csak a jövőre nézve fogják érvényesíteni, a hamarosan végrehajtandó magyar visszalépés esetére nem.

Az uniós gazdasági és pénzügyminiszterek keddi tanácskozásáról kiadott sajtóközlemény szerint azonban semmilyen döntés nem született. A nyugdíjkérdések valóban napirendre kerültek, a közlemény a "Nyugdíjreformok hatása a Stabilitási és Növekedési Paktumra" címszó alatt számol be az egyeztetésekről. "A pénzügyminiszterek tanácsa a december 7-i ülésén megtárgyalta, hogyan számolják el az egyes uniós tagállamokban végrehajtott nyugdíjreformot a Stabilitási és Növekedési Paktum irányelveinek alkalmazásakor. Erről a döntéséről a tanács elnöksége benyújtja jelentését az Európai Tanácsnak, amely december 16-17-én tartja az ülését" - áll a dokumentumban, amely szerint tehát a Matolcsy által megelőlegezett döntést legkorábban egy bő hét múlva hozhatja majd meg az uniós kormány- és államfők alkotta testület, a siker azonban természetesen nem automatikus.

Ez a reform nem az a reform

Matolcsy szerint ezért nem érinti majd Magyarországot az új uniós szabály, mert a magyar törvényhozók már decemberben elfogadják a hárompilléres nyugdíjrendszer kétpilléressé alakítását, januárban pedig végrehajtják a változtatásokat - azaz az egész folyamat lezajlik a brüsszeli döntésig. Az elszámolási döntésnek azért van jelentősége, mert ezen múlik, hogy Magyarország csökkentheti-e a deficitet a magánpénztárakból visszaáramló vagyonnal - amennyiben erre nem lenne lehetősége, akkor borulna a magyar büdzsé, és a kormány nem tudná teljesíteni az uniós hiánycélt sem.

Az Ecofin közleménye kitér arra, hogy az elmúlt években több tagállam is bevezette az állami nyugdíjpillér mellé a magánnyugdíjpénztári rendszert. "Ezek az intézkedések hosszú távon fenntarthatóvá teszik az egyes államok nyugdíjrendszereit, rövid távon azonban megnövelik a hiányt" - áll a közleményben, amely a magánpénztárakban tartott vagyon állami rendszerbe történő visszaterelését, azaz a magyar kormány által választott utat nem is említi.

A dokumentum a nyugdíjreformok alatt a magánkasszák létrehozását érti, vagyis azt, hogy a kelet-közép-európai országok közül több is magánnyugdíjpénztárakat hozott létre az állami pillér mellé. A magánkasszák minden államban a korábban az államnak fizetett járulékból részesültek, így a létrehozásuk automatikusan hiányt okozott a kölstégvetésekben - Magyarország 1998-ban hozta létre a kasszákat, ami jelenleg havi 30 milliárd forintos lyukat hagy a magyar büdzsében.

Minősített többség kell a Tanácsban

Az uniós eljárás szerint a nyugdíjreformot végrehajtó országok hiányelszámolásáról az Ecofin elnöksége nyújtja be az Európai Tanácsnak a döntést tartalmazó jelentést. "Az elnökség javaslatát a pénzügyminiszterek tanácsának többsége is támogatta, de nem volt egyhangú ez a támogatás" - mondta az [origo]-nak egy, a helyzetet jól ismerő brüsszeli forrás. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy pontosan milyen javaslatokat nyújtott be az Ecofin elnöksége, sőt, az Európai Tanács ezeket az elképzeléseket még jelentősen át is írhatja, miközben ez nem is jogszabály, hanem egy magatartási irányelv lesz, vagyis alkalmazni kell a tagállamokban.

Forrás: MTI
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter

A nyugdíjas csomagról minősített többséggel dönt majd az Európai Tanács. Minősített többséghez a tagállamok legalább felének (14) támogatása szükséges, és a 345 szavazati egységből legalább 255-nek kell a döntés mellett lennie. Ezenfelül a tagállamok bármelyike kérheti, hogy ellenőrizzék: a leadott igen szavazatok révén valóban támogatja-e a javaslatot az EU teljes népességének legalább 62 százaléka (körülbelül 310 millió fő). Amennyiben a lengyel ügy mellé állnak azok az országok, amelyek az eredeti levelet megfogalmazták, akkor az összesen 103 szavazatot jelent - ennyi vokssal már blokkolni lehet egyes döntéseket, így ugyanis csak 242 szavazat marad az ellenoldalnak, ami komoly lobbierőt jelent a nyugdíjelszámolás átírásáért lobbizóknak.

Egy másik, a brüsszeli tárgyalásokat jól ismerő forrásunk szerint az Ecofinben valóban egyhangúlag támogatták azt a pontot, amely szerint Magyarországot nem lehet majd büntetni a nyugdíjrendszer visszarendezése miatt. A döntés azonban csak politikai értelemben született meg, jogi értelemben még vehető biztosra, mivel az EU hivatalosan még nem döntött. Ennek az volt az akadálya, hogy a nyugdíjkérdést csomagban tárgyalja az EU, s ebben a csomagban szerepel az a lengyel felvetés is, hogy a költségvetés elszámolásába ne számítsák bele azt a hiányt, amelyet a nyugdíjreform miatt kell egyes tagállamoknak kifizetnie. Az ügy kezdeményezője, Lengyelország terjesztette az Európai Tanács csúcsértekezlete, az állam- és kormányfők jövő heti ülése elé a kérdést, vagyis a legmagasabb szinten születhet meg a döntés. "Jelentős előrelépést tettünk, de nem elegendőt" - így foglalta össze a tárgyalások eredményét Jacek Rostowski lengyel pénzügyminiszter, aki szerint a tagállamok részéről nagy fogadókészséget tapasztalt, de Varsó még lobbizik.

Ősszel még másért lobbizott Orbán Viktor

Ősszel még Magyarországot is ez a kérdés érdekelte, akkor ugyanis a magyar kormány még nem döntött a magánnyugdíjpénztárak megszünésével fenyegető nyugdíjlépésekről. Szeptemberben Orbán Viktor miniszterelnök diszkriminációnak minősítette azt a jelenlegi uniós gyakorlatot, hogy az egyes országok államháztartási hiányának kiszámításakor nem veszik figyelembe a magánnyugdíjpénztárakat előíró tagállamok pótlólagos pénzügyi áldozatvállalását. "Az unió minden ügyben az azonos kiindulópont elve mellett érvel, ami helyes, de éppen ehhez az azonos kiindulóponthoz lenne szükség arra, hogy megértsék, miről van szó" - mondta ekkor Orbán Viktor, aki már ekkor sem kívánt találgatásokba bocsátkozni azt illetően, hogy az unió részéről mennyire fogják méltányolni a keleti tagállamok érveit.

A magánnyugdíj-pénztári befizetésekkel kapcsolatos sajátos helyzet figyelembe vételét kilenc uniós tagország nevében Lengyelország még augusztusban kérte Brüsszeltől, az EU-nak pedig azóta nincs hivatalosan kialakított álláspontja. Először Lengyelország vetette fel, hogy nem méltányos, hogy míg a nyugat-európai költségvetéseknek nem kell jelentős összegekkel kipótolniuk a nyugdíjkasszát, addig keleten ez komoly terhet jelent. Magyarországon az idei költségvetésben 372 milliárd forintot utal az állam a nyugdíjkasszába, ami beleszámít a magyar államháztartás hiányába is. A kelet-európai országok szeretnék, ha a 3 százalékos uniós deficitcél eléréséhez ne kelljen az összeget figyelembe venni. Az ötletet ellenzők azzal érvelnek, hogy a költségvetési mozgástér ilyen módon történő növelése ellentétes a szigorú gazdálkodásra való törekvéssel - Finnország már jelezte is, hogy nem támogatja a kezdeményezést.

Októberben változott a magyar álláspont

A magyar álláspont azután változott meg, hogy Olli Rehn, az Európai Unió gazdasági és pénzügyekért felelős biztosa október 22-én olyan levelet küldött a magyar kormánynak, miszerint bár "jogos a tagállamok kezdeményezése, hogy a magánnyugdíjpénztári reform miatt keletkező többletkiadásaikat elszámolhassák, ám a jelenlegi elszámolási rendszer nem teszi lehetővé annak kezelését". A biztos állásfoglalása azonban nem a végleges döntés, az Ecofin, illetve az Európai Tanács ugyanis épp erről a kérdésről tárgyalt kedden, illetve dönt egy hét múlva.

Orbán Viktor október 29-én tartott sajtótájékoztatót Brüsszelben, ahol a nyugdíjrendszer átalakításával kapcsolatban azt mondta: "nincs semmi kétségem affelől, hogy tömeges visszalépések lesznek". Orbán úgy fogalmazott, hogy szerinte rövid idő alatt kikerülnek a nyugdíjrendszerből a magán-nyugdíjpénztárak, a magyar nyugdíjrendszer pedig két pilléres lesz, azaz "olyan, mint azokban az országokban, ahol nem voltak kommunisták". Egy héttel ezelőtt már volt egy olyan mondata a kormányfőnek, ami arra utalt, hogy eltünhetnek a magánpénztárak, Orbán ugyanis az RTL Klubnak adott interjújában már azt mondta, hogy a "magyar állam soha többet nem utal majd a magánpénztáraknak".

Orbán Viktor két héttel ezelőtt azt már bejelentette, hogy felül kell vizsgálni a nyugdíjrendszer kiadási oldalát, mert nem lehet fenntartani, hogy az állam havonta 30 milliárdot költ a kettős (tehát egyszerre állami és magán) nyugdíjrendszer miatt. A miniszterelnök elmondta, hogy idén novembertől 2011. december 31-ig felfüggesztik ezeket a kifizetéseket, addig pedig kidolgozzák a törvényi feltételeit annak, hogyan lehet visszalépni a magánpénztárakból az állami nyugdíjrendszerbe - de az ekkor még nem volt egyértelmű, hogy a kormány olyan módosításokat kezdeményez, amelyek a magánkasszák létének végét jelenthetik.