"Fontos keresni a konszenzust, hiszen a nyugdíjrendszer a bizalomra épül. Mivel a munkavállalóknak bízniuk kell abban, érdemes nyugdíjjárulékot fizetniük, megtakarítaniuk, ezért szükséges, hogy az emberek többsége megértse és elfogadja a nyugdíjrendszer működését" - nyilatkozta a Napi Gazdaságnak Andor László, az Európai Unió munkaügyi biztosa.
Andor hozzátette, a gazdaságpolitikában a bizalom mellett az átláthatóság is fontos, hogy a gazdasági szereplők a változásokra fel tudjanak készülni, ne tartsák túl nagynak a szabályozási kockázatot. "A bizalomvesztésnek sokféle szövődménye lehet: megdrágíthatja az ország külső finanszírozását, emelkedhet a kamatszint, instabilabbá válhat a valuta, elmaradhatnak beruházások" - mondta Andor, aki szerint kár lenne kapkodni, a nyugdíjrendszer átalakítása olyan jelentőségű lépés, amelyre a válságban lévő Görögországban is fél évet szántak.
Egy hordó bor és a nyugdíj
"Ha az állam a nyugdíjcélra félrerakott megtakarításokat folyó kiadásokra költi, annak pillanatnyilag majdnem mindenki örülhet - mint amikor egy vidám társaság csapra ver egy üveg hordó évekig érlelt bort" - fogalmazott az uniós biztos, és hozzátette: csak aztán jön a kijózanodás, és kiderül, hogy az újonnan felvállalt nyugdíjfizetési kötelezettséggel az állam rejtett eladósodottsága jelentősen nőtt, mozgástere csökkent, és évekkel később szükség lehet a nyugdíjrendszer szigorítására" - mondta Andor.
Andor László szerint ha nincs krízishelyzet, akkor jobb nem megcsapolni a nyugdíjpénzeket, de legalábbis folyó kiadások helyett inkább strukturális kiadásokra kellene költeni. "Magyarországon a nyugdíjkiadások csökkentését lehet fokozni a foglakoztatás és a gyerekszám növelésével, a rokkantnyugdíjazási hányad felülvizsgálatával, az adómorál javításával, és a közterhek beszedési hatékonyságának növelésével" - mondta az uniós biztos.