"A költségvetési lyukak betömködése válságadókkal és a nyugdíjintézkedésekkel, nem jó megoldás, mert ezzel későbbre toljuk a problémát" - mondta az [origo]-nak Bojár Gábor, a Graphisoft és az AIT Budapest alapítója, aki szerint a nyugdíjpénzekből származó tőke felélése egyenes út a csőd felé. Az üzletember szerint a politika számára még mindig nem a gazdasági racionalitás, hanem a népszerűség a fontos. Bojár Gábor beszélt az általa alapított, februárban induló oktatási intézményről is, amely az eredeti tervekkel szemben nem egyetem, de a saját területén a világelső címre tör. 

Két évvel ezelőtt írták alá az ön és Rubik Ernő által alapított magánegyetem elindításáról szóló megállapodást, úgy tudom, hogy célegyenesben vannak, heteken belül indul a képzés az AIT Budapesten (Aquincum Institute of Technology).
- Tisztázni kell egy dolgot, nem egyetemről, hanem szakirányról van szó és valóban a nyári tesztkurzus után, februárban indul az éles képzés.

Miért szakirány és nem pedig egyetem? Ez nem visszalépés az eredeti tervekhez képest?
- Első látásra úgy tűnhet, hogy lejjebb adtam az ambícióimból, de másról van szó: ugyanazt szeretném, amit a Graphisoftnál elértünk, hogy a program (ArchiCAD) a világ legjobb terméke legyen egy bizonyos szegmensben. Hasonlóan az AIT is a szoftvermérnök-képzés egy jól körülhatárolt és viszonylag szűk területén akar a világ legjobbja lenni. Nem lett volna reális cél, hogy a világ legjobb egyetemét hozzuk létre, mint ahogy az sem, hogy a Graphisoft legyen a világ legjobb szoftvercége.

Ennek ellenére nehéz lesz a a legjobbnak lenni.
- Jelenleg a fő partnerünk az amerikai Princeton egyetem, onnan és további kilenc nagyon jó amerikai egyetemről jönnek, illetve jöttek már diákok, elvégeznek egy szemesztert, aztán mennek vissza és ott kapnak majd diplomát. A célunk, hogy pár év mulva a kétszáz legjobb egyetemből legalább ötven küldjön diákokat Budapestre.

Miben lehet világelső az AIT Budapest? Amerikában talán nem elég jók az intézmények?
- Furcsának tűnhet, de a szoftvermérnök-képzéssel a világon mindenhol gondok vannak - még Amerikában is. Az a baj, hogy okos diákok, szépen megírt szoftverekkel rukkolnak elő, de nem az általuk butának tartott felhasználó, hanem a hozzáértő szakma, tehát a kollégák elismerésére vágynak. Charles Simonyi magyar származású szoftverfejlesztő azt mondta, hogy a megírt, kész szoftvereknek mindössze 5 százalékát alkalmazzák a felhasználók, a fennmaradó részt nem.

Ez elég durván hangzik. Miért nem azt csinálják, amire van igény?

Azért, mert a szoftverfejlesztők és a felhasználók más nyelvet beszélnek. Tehát a mérnökképzésben nincs piaci szemlélet, ebben próbálunk meg újat alkotni. Az AIT igyekszik a piaci szemléletet a tudománnyal ötvözni, hogy utána jól használható termékeket gyártó, a felhasználót szerető mérnökök vehessék át később a diplomájukat.

Fotó: Hirling Bálint [origo]
"Nem egy nyelvet beszélnek a felhasználók és a mérnökök"

Ambiciózus célok, mennyibe fog kerülni egy szemeszter?
- 13 ezer dollár.

Az ár alapján magyar tanulók nem igazán jelentkeznek majd a képzésre.
- Nekik ingyen lesz, az amerikai diákok által befizetendő tandíjból oldjuk meg, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem villamosmérnöki karára járó, kiváló tanulmányi eredményekkel rendelkező diákok tandíjmentesen vehessenek részt az AIT tanfolyamain.

A tanárok között lesznek tengerentúliak? És más országokból diákok?
- Hiszem, hogy a magyar szürkeállományra lehet alapozni, ezért csak magyar tanárokat foglalkoztatunk. Az is cél, hogy a magyar tanárok oktatási módszereit Amerikában is elismerjék.
Ami a diákokat illeti, először csak amerikai egyetmekről várunk diákokat, hogy legyenek olyan referenciáink, amit az egész világon elismernek, később azonban kínai, indiai, esetleg közel-keleti diákok szaporíthatják a fizetős diákok körét.

Mikortól lesz jövedelmező az AIT Budapest?
- A terveink szerint 2013-tól, addig elég az a pénz, amit Rubik Ernővel beletettünk.
 
Állami támogatásra  nem számít?
- Meggyőződésem, hogy attól lesz jó egy termék, ha igényes a vevő. A vevő pedig akkor igényes, ha ő fizeti meg a terméket. Ezért szeretek inkább a vevők pénzéből, mint az államéból élni. A Graphisoftnál ez működött.

Akkor a vállalkozások támogatásával sem ért egyet?
- A magyarországi kkv-k fejlődésének a legnagyobb akadálya a sok állami támogatás, vagy annak ígérete. Egy rakás vállalkozás azzal foglalkozik, hogyan igényeljen támogatást és nem pedig azzal, hogyan fejlessze a céget a piaci igényeknek megfelelően. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy az államnak nincs dolga a kkv-k fellendítésében. Rengeteg feladata van, például kiszámítható, transzparens jogi környezet kell, jó versenyszabályzással megakadályozni a nagyok túlhatalmát, a kintlevőségek behajtásában és a körbetartozások megszüntetésében hatékony törvényi segítség, kiszámítható, stabil és egyszerű adórendszer, és még sokáig sorolhatnám mi minden, amit csak az állam teremthetne meg. Persze mindez sokkal nehezebb, mint pénzt osztogatni.

Az állam feladatainál maradva, éles gazdaságpolitikai fordulatot hozott az új kormány ebben az évben, mint üzletember mi a véleménye a változásokról, különös tekintettel az adórendszer átalakítására?
-
Könnyen lehet, hogy megköveznek, de nem gondolom, hogy a magas jövedelemmel rendelkezőknek ugyanolyan kulccsal kellene adózniuk, mint az alacsonyabb bérből élőknek. Nem a kulcsok száma, hanem a kedvezmények száma teszi elvislehetetlenül bonyolulttá és drágává az adórendszert. A magam részéről fontosabbnak éreztem az egyszerűsítést, mint a radikális csökkentést. Az egyszerűsítés mind az adózóknak, mind a költségvetésnek megtakarítást jelent, de úgy látszik a söralátéten elférő adóbevallás még várat magára.
Nem éreztem szükségét a társasági adó csökkentésének sem, azt ki lehetett termelni. Ami az igazi teher, a munkáltató által fizetett járulék, ez teszi drágábbá a magyar munkaérőt, emiatt nem vonzó sok befektető számára az ország. Ismertem például egy amerikai szoftverfejlesztő  céget, amely Magyarországra akart jönni, mondván a nettó béreket nézve a harmadáért lehet itthon jól képzett munkaerőt találni. Amikor látta, hogy az összes munkabérterhet nézve az előny 30-40 százalékra csökkent, úgy döntött, hogy ezért már nem érdemes Magyarországot választani, mert a megtakarított összeg elmegy a menedzsmentre.

Bojár Gábor életrajza

Bojár Gábor az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett fizikusként 1973-ban. 1973 és 1981 között az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet matematikai csoportvezetője volt, 1982-ben társával megalapította a Graphisoftot, amely a magyar szoftveripar legnagyobb exportőre, világpiaci részesedésével a világ első három építészeti tervezőszoftvert fejlesztő vállalata között szerepel. A Graphisoft termékeit több mint 100 ezer építész, illetve építőipari szakember használja a világ 80 országában.



Egy jó lépés sem volt az adórendszer átalakításában?
-
De igen. A munkáltató által fizetendő járulékra szabott plafon jó lépés lett volna, de ettől pont visszaléptek, mert ezt támadva az ellenzék esetleg népszerűségi pontokat szerez. A gazdasági racionalitással szemben a népszerűségi mutató még mindig fontosabb. Az előző kormányok alatt is ez volt, most is ez van, pedig reméltük, hogy a bebetonozott kétharmad esetleg lehetőséget nyújt az ésszerű, de nem olyan népszerű lépések megtételére is.
Nagyon sajnálom azt is, hogy a szuperbruttósítástól visszalép a kormány. Az előző kormány sem érte el a célt, az az üzenet jött át, hogy x százalék az szja, de a szuperbruttó miatt mégis több, azaz, az emberek számára úgy tűnt, hogy ez trükközés. Nem az jött ki belőle, hogy a cél a transzparencia, hogy mindeki lássa pontosan mennyibe kerül a munkáltatónak a dolgozó.

A versenyszféra egyes szegmenseinek nagy pofont adott a kormány a válságadókkal, ez pedig a piac fejlődését korlátozza. A válságadók kivetése milyen hatásokkal járhat?
-
Több szempontból tartom rossznak a válságadók kivetését. Ahhoz, hogy a gazdaság fellendüljön, beruházásokra van szükség, márpedig egy nem kiszámítható környezetben a cégek nem fognak beruházni. A minden előzmény nélkül hirtelen bevezetett válságadók miatt a cégek elvesztik a bizalmukat és nem mernek beruházni.
A másik gond, hogy ez csak ideiglenes megoldás lehet, tehát így a költségvetési hiányt csak későbbre toljuk. Mint egy tőzsdei cég alapítója és vezetője megtapasztaltam, hogy a veszteség késöbbre tolása a lehető legrosszabb stratégia. Ha veszteség van, azt minél hamarabb be kell vallani, következményeit elvállalni, és nem görgetni magunk előtt, bízva a majdani jobb üzletmenetben. Azzal, hogy elodázzuk a probléma megoldását, az sokkal drágább lesz később.
A harmadik hiba pedig az, hogy egy szektor kimagasló profitját költségvetési forrásnak és nem a versenyszabályozás defektjének tekintjük. Az államnak az a feladata, hogy okos szabályozással egészséges versenyt hozzon létre a különböző piaci szegmensekben. Ha valamelyik szektornak a profitja kiugró, akkor ott nem működik jól a verseny. A társadalomnak sokkal több haszna lenne abból, ha a jól szabályzott és transzparens verseny leszorítja az árakat, mint abból, hogy az állam extra adóval megszabadítja az extra profittól a szektort.

Fotó: Hirling Bálint [origo]
"A tőke nem fordítható folyó kiadásokra, ez egyenes út a csőd felé"

Az, hogy baj van a költségvetéssel a kormány többször is mondta, ezzel az indokkal mindent megtesz azért, hogy felszámolja a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszert. Mi a véleménye a kötelező nyugdíjpénztári rendszerről és a kormány intézkedéséről?
- A felosztó-kirovó rendszernek két nagy hibája van. Az egyik, amiről sokat  beszélnek, hogy ketyeg a demográfiai bomba, vagyis egyre több nyugdíjast tart el, egyre kevesebb munkavállaló. Ezt nem látom óriási problémának, világszerte trend a nyugdíjkorhatár emelése, ezzel megoldható ez a kérdés.
Sokkal komolyabb problémája a rendszernek, hogy a jövedelem eltitkolására ösztönöz, hiszen a befizetett járuléktól nem az én nyugdíjam függ. Ki tudja, hogy húsz-harminc év mulva milyen formulával fogják számolni a nyugdjíat? Egy transzparens tőkefedezeti rendszer segíthetett volna a gazdaság fehérítésében is.

Tehát összeségében hibának tartja a kötelező magaánnyugdj-pénztári rendszer felszámolását?
- Sajnos nem. Meg tudom érteni, hogy az átállás óriási költségeit csak akkor tudta volna vállalni az ország, ha a költségvetési hiányszám ezzel még nagyon hosszú ideig korrigálható lett volna. Egészen addig, amíg a nyugdíjpénztári befizetésekből elkezd csordogálni a nyugdíj, csökkentve ezzel az állam terheit. Ez nem sikerült, így bár nagyon sajnálom, de meg lehet érteni, hogy az ország most nem bírja el az átállást és visszalépünk ettől. A legnagyobb veszély azonban a nyugdíjpénztárakból visszaterelt pénz felhasználásából származhat.

Pontosabban?
- A járulék-befizetésekből a folyó kiadások finanszírozása érthető, a felosztó-kiróvó rendszer így működik, de a tőkéhez nem szabad hozzányúlni! Az egyik legalapvetőbb vállalatirányítási elv, hogy a tőke nem fordítható folyó kiadásokra, ez egyenes út a csőd felé. A tőkejellegű bevételeket kizárólag adósságcsökkentésre szabad költeni.

Friss hír, hogy a lengyel javaslat zöld jelzést kap az Európai Uniótól a magán-nyugdíjpénztári rendszerek bevezetése miatti költségek elszámolására, ami jelentősen csökkentheti a hiányszámot. Lehetséges, hogy a lengyelek után ez ránk is érvényesíthető, és akkor a kormány talán visszalép ?
- Csodálatos lenne és ha így történne, akkor volt egy óriási haszna a vitának. Az emberekben végre tudatosult, hogy mennyi pénzük van a kasszákban. Eddig többségüknek fogalma sem volt róla, enélkül pedig tényleg nem jelenkezik a tőkefedezeti rendszer igazi előnye és a pénztárak közötti verseny sem működik úgy, ahogy kellene. Ha mindez direkt színjáték volt, és az igazi cél az Európai Unió meggyőzése volt, akkor le a kalappal.