Uniós csúcs: újra meg kell nézni, mit bírnak ki az európai bankok

Csak nagyon szigorú feltételek mellett vehetik majd igénybe a bajba jutott országok az EU állandó válságkezelési mechanizmusát - erről állapodtak meg a tagállamok kormány- és államfői a csütörtök-pénteki uniós csúcs első napján. Újabb stresszteszteknek vetik alá az Unió bankjait, és ösztönözni fogják, hogy a tagállamok szigorú költségvetési politikát folytassanak, a jelenlegi átmeneti válságalap összegét viszont nem emelik meg.

"Mindent meg fogunk tenni az eurózóna stabilitásának fenntartása érdekében" - hangsúlyozta Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, valamint Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke az uniós csúcs első napja után tartott közös hivatalos sajtótájékoztatóján csütörtökön késő este Brüsszelben. A válasz egy olyan újságírói felvetésre érkezett, amely megkérdőjelezte, hogy a bejelentett intézkedések mennyire elegendőek ahhoz, hogy a befektetőket meggyőzze arról, hogy az EU hatékonyan tudja kezelni az eurozóna adósságválságát.

Viszonylag rövid ülés után állapodtak meg az Európai Unió állam- és kormányfői az állandó Európai Stabilitási Mechanizmus létrehozásáról csütörtökön este az Európai Tanács idei utolsó ülésének első napján Brüsszelben. A csúcson a lisszaboni szerződés ehhez szükséges módosítását is elfogadták, és egyetértés alakult ki az uniós gazgasági stratégia fő irányvonalairól is - jelentette be este fél tizenkettő előtt Brüsszelben a két elnök.

Újabb bank stressztesztek jönnek

Ez utóbbi értelmében ösztönözni fogják a nemzetállamokat a szigorú költségvetési politikára, és újabb banki stresszteszteknek vetik alá az uniós bankokat az átláthatóság érdekében. (A korábbi banki stressztesztek eredményeit szkeptikusan fogadták a piacok - erről szóló cikkünket itt olvashatja.)

Az állandó Európai Stabilitási Mechanizmus egy hitelkeret lesz, amely 2013 júniusától jönne létre az eurót használó tagországok részvételével, és váltaná fel a jelenlegi átmeneti, 750 milliárdos mentőalapot, amelyből Írországot is megmentették. Eseti alapon azonban nem eurót használó tagországok is csatlakozhatnának hozzá. Hogy a magánbefektetőknek milyen mértékben kellene kivenni a részüket a fizetésképtelenné váló adós ország adósságátrendezésében, arról szintén eseti alapon döntenének. A jelenlegi átemeneti mentőalap keretösszegét azonban nem emelik meg. Mindkét uniós vezető hangsúlyozta, hogy mindent megtesznek a monetáris unió stabilitásának védelmében.

Erre lehetett számítani

A csúcs csütörtöki napja nem hozott meglepetést, az előzetes várakozások alapján minderre számítani lehetett annak érdekében, hogy a meglehetősen ideges piacok felé azt kommunikálja az Unió, hogy hatékonyan képes kezelni az eurózóna válságait.

Ezt sugallták a csúcs előtti nyilatkozatok is: Orbán Viktor is az erős euró szükségességéről beszélt; a csúcs kezdete után nem sokkal először sajtótájékoztatót tartó Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke pedig szintén azt hangsúlyozta, hogy "nagyon fontos csúcs lesz, az eredményei évekre megszabják az Unió előtt álló fő csapásirányt. Az eurózóna stabilitása pedig kulcskérdés minden tagállam számára."

Dominique-Strauss Kahn, az IMF vezetője is arról beszélt csütörtökön Washingtonban egy, a Reutersnek adott interjújában, hogy Európának nagyon gyorsan ki kell dolgoznia egy egységes és összehangolt stratégiát az eurózóna perifériás országaiban végigsöprő adósságválságok kezelésének érdekében.

A németeknek igazuk lett

A megegyezés szerint a lisszaboni szerződés szövegébe beszúrnak két mondatot, miszerint az eurót használó országok létrehoznak egy állandó stabilitási mechanimust; az egyes országok pedig csak a legvégső esetben - és nagyon szigorú feltételek teljesítése esetén - fordulhatnak a mentőalaphoz. Mindezek a szigorú feltételek azt az előzetes német törekvést tükrözik, hogy nem lesz automatikus az alaphoz való hozzáférés.

Mivel a módosítás nem jár a nemzetállamok fölötti uniós hatáskör szélesítésével, ezért az egyes országoknak nem kell külön szavazást tartaniuk a szerződésmódosításról, hanem márciustól egyszerűsített eljárás keretében már ratifikálhatják is.

A még hatékonyabb válságkezelés érdekében a vezetők meghatározták az uniós gazdasági stratégia fő irányait is, amelynek keretében a szigorú fiskális politikát és a növekedés beindulásának érdekében a szerkezeti reformokat ösztönzik majd nemzetállami szinten. Ezen túl pedig új banki stresszteszteknek vetik alá az európai bankokat a nagyobb átláthatóság érdekében.