Tovább nő a feszültség a kormány és az MNB között a kamatemeléssel

Hétfőn ismét kamatot emelt a Magyar Nemzeti Bank, és ezzel szembement a kormány törekvéseivel, amely szerint a gazdaság felpörgetéséhez épp alacsonyabb kamatszintre lenne szükség. A döntés után jelentősen gyengült a forint, Simor András jegybankelnök szerint a jegybanknak nem dolga kommentálni a rövid távú devizapiaci változatásokat. Simor szerint nekik nem szabad törődniük a kormányzati kritikákkal sem.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn 25 bázisponttal 5,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, a kamatszinten az inflációs nyomás növekedése miatt a legutóbbi ülésen is emelt a jegybank (erről itt olvashat részletesen). A kamatemelési ciklus folytatására lehetett számítani, legalábbis erre utalt Karvalits Ferenc, a jegybank alelnöke, aki bő két héttel ezelőtt azt mondta: újabb kamatemelésre lehet szükség a következő időszakban az inflációs kockázatok növekedése miatt.

Hétfőn a kamatemelés ellenére jelentősen gyengült a forint a bankközi devizapiacon: az euró a reggeli 273 forint alatti szintekről 276 forint fölé került, a svájci frank túllépte a 217, a dollár pedig 209 forintos szintet. Devizakereskedők meglepőnek minősítették a forint mozgását, mondván a nemzetközi befektetői hangulat kedvező, ráadásul a magyar jegybank megemelte a kamatot. Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a forintgyengülés okait firtató újságírói kérdésre válaszolva hétfőn délután azt mondta: a múlt hónapban is gyengült a kamatdöntés után a forint, utána pedig fokozatosan erősödött. "Nem lenne célszerű, ha a forint árfolyamával kapcsolatban egy-két órában gondolkodnánk" - mondta a jegybankelnök.

"Tovább éleződő jelentős feszültség"

A forintárfolyamra nehezedő nyomás egyik oka a kormány és a jegybank közötti ellentét lehet, az MNB kamatemelési politikája ugyanis már a legutóbbi emeléskor is komoly kritikát váltott ki a kormányzatból, illetve a kormánypárti politikusokból (a reakciókról itt olvashat).

"A magyar jegybank és a kormány közötti, máris jelentős feszültség további éleződését eredményezheti az MNB hétfői újabb kamatemelése, amelyet egyébként az inflációs kilátások nem indokolnak" - nyilatkozta az MTI kérdésére Neil Shearing, a Capital Economics közgazdásza. Szerinte az infláció jóval a 3 százalékos célszint felett jár ugyan, ennek fő hajtóereje azonban az élelmiszerárak emelkedése, és az ezt kiszűrve számolt alapszintű infláció sokkal enyhébb. "Mivel az infláció jövőre várhatóan a célszintre süllyed, az újabb kamatemelésről hozott döntés leginkább a kormány költségvetési politikájával szembeni megrovó lépésnek tűnik" - tette hozá Shearing.

"Nem jött új információ az inflációval kapcsolatban"

Simor hétfőn a nemzetgazdasági minisztérium kamatemelést bíráló közleményére utalva azt mondta: szerinte nincs kiélezett ellentét a jegybank és a kormány között. "Az az egészséges kapcsolat, ha a jegybank függetlenségét tiszteletben tartják, ez véleményem szerint segíti az ország kockázati megítélését, és csökkenti a kockázati felárat" - tette hozzá a jegybankelnök a nemzetgazdasági tárca bírálatára reagálva. Varga Mihály, a Miniszterelnökség államtitkára az [origo]-nak adott interjújában a jegybank és a kormány kapcsolatáról a múlt héten azt mondta: túlzás lenne azt állítani, hogy minden rendben megy. "Ez hosszú távon nem fenntartható, ezért harmonizálni kell a kapcsolatot a két szervezet között" - tette hozzá Varga. A kormány törekvéseit jelzi, hogy olyan új szabályokat vezet be, amelynek értelmében a kormánypárti többségű parlamenti gazdasági bizottság javasolhat tagokat.

Túlzott lenne a szigor?

A jegybankelnök a kamatemelés után közölte: két javaslatról, a kamat tartásáról és a 25 bázispontos emelésről tárgyalt a tanács, végül a jegybankárok majdnem egyhangúan döntöttek a kamat emeléséről. "A novemberi kamatemelés óta eltelt időszakban nem érkezett olyan információ, amely megváltoztatta volna az infláció alakulására vonatkozó előrejelzésünket, ezért volt szükség a kamatemelésre" - tette hozzá Simor. A monetáris tanács novemberben az inflációs kockázatokkal indokolta a monetáris szigorítást, a jegybank inflációs előrejelzése szerint pedig a következő két évben a gazdaságot érő jelentős költségsokkok miatt a következő negyedévekben az infláció érdemben meghaladhatja a 3 százalékos célt.

A kormánynak nem tetszik a kamatemelés

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményben érvelt az MNB kamatemelése ellen. A kormány álláspontjának alátámasztására hét pontot hoztak fel:

- 2010-ben 3,8 százalék alatt lesz a költségvetési hiány,
- 0,9 százalékos visszaesés helyett 1 százalékos növekedés várható,
- 4 év után növekedni kezdett a háztartások fogyasztása,
- nem bizonyítható, hogy megjelentek volna az ágazati különadók az árakban,
- 2010-ben 4,5, 2011-ben 3,5 százalékos infláció várható, vagyis csökkenő a trend,
- 2011-ben 3 százalék alatt lesz a hiány és csökken az államadósság,
- 2011 és 2013 között "biztonságosan beállítható" a 3 százalék alatti deficit.

Barcza György, a K&H vezető elemzője szerint, ha a jegybank novemberben belekezdett a kamatemelésbe, akkor most jobb volt folytatni, mert a piacon továbbra is érzékelhetőek a kamatemelési várakozások. "Csak az inflációs kockázatokkal indokolni a kamatemelést azonban túlzott szigorúságra vall, inkább az állhat a háttérben, hogy az eurózónát sújtó adósságválság miatt a befektetők hozamelvárásai megemelkedtek, ezért volt szükséges a kamatemelés" - mondta Barcza, és hozzátette: eleve furcsa, hogy a régióban a legnagyobb válságot átélő ország kezdi először emelni a kamatot, ami hátráltatja a gazdasági növekedést.

"Az inflációs kockázatok szerintem nem annyira erősek, mert a belföldi kereslet gyenge, várhatóan az adólépések miatt a magánszektorban növekedni fog a fogyasztás, ám a közszférában dolgozók esetében erre még várni kell, mivel a kormány az ősszel közölte, hogy elbocsátások lesznek" - fogalmazott a szakember.

Megelőző lépést tett a jegybank

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere szerint vigyázni kell a monetáris tanács átalakításával, ha a kormány terveinek megfelelően a jövő tavasszal megválasztandó jegybankárok erőteljes kamatcsökkentésbe kezdenek, akkor elszállhat a forint árfolyama. Bebesy szerint a novemberi kamatemelés jelezte, hogy nem egyszeri emelésről, hanem szigorítási ciklusról van szó, ám az elmúlt hetek fejleményeinek tükrében indokolható lett volna az alapkamat szinten tartása.

Neil Shearing: A kamatemelés fokozhatja a feszültséget

"Az országkockázati felárak az elmúlt időszakban kisebb mérséklődést mutattak, a hosszabb lejáratú állampapír hozamok lejjebb kerültek, az Államadósság-kezelő Központ sikeres aukciókat tartott a hónap során, és a forint is jelentőset erősödött az euróval szemben" - derül ki Bebesy kommentárjából.

A szakember úgy véli, hogy az inflációs kilátások sem indokolták a kamatemelést. "Az MNB vélhetően úgy gondolta, hogy a bizonytalan költségvetési pálya és az inflációs várakozások emelkedése miatt jobb erőteljesebb jelzést küldeni, és a korábbi lépésekkel talán elkerülhetőbb a későbbi nagyobb emelés" - mondja Bebesy.

Az erőltetett kamatcsökkentés forintgyengülést hozhat

A Budapest Alapkezelő szakértője hozzátette: kamatkilátások szempontjából a jövő év eleje nagyon fontos lesz, a kormány adó- és más gazdaságpolitikai döntéseinek hatását az árakban, bérekben és a kereslet alakulásában 2011 első hónapjai során látjuk majd tisztábban. "A gazdasági pályával kapcsolatos bizonytalanságok továbbra sem enyhültek. 2011 eleje azért is kritikus lehet, mert a hazai kilátásokkal kapcsolatban nem túl optimista külföldi befektetők ekkor hozzák majd meg befektetési döntéseiket, és a hazai nyugdíjpénztárak kiesésével a külföldi szerepvállalás különösen fontos lesz."

"Szintén kockázati tényezőt jelent majd a kamatról döntő monetáris tanács új tagjainak kiválasztása, erőltetett monetáris enyhítés jelentős turbulenciát és forintgyengülést hozhat" - véli Bebesy, aki hozzáfűzte: az MNB könnyen az alapkamat további emelésére kényszerülhet. "A külső környezet szempontjából fontos lesz az eurózóna perifériás országai adósságproblémáinak alakulása, a karácsonyi szünet után ez a téma várhatóan ismét felpörög majd. A mozgásteret a feltörekvő piaci országok jegybankjainak magatartása is befolyásolja majd, a piac Lengyelország és Oroszország esetében az új év első hónapjaiban várja a szigorítás kezdetét, Törökországban viszont váratlanul újra indult a kamatcsökkentés" - derül ki a szakember kommentárjából.

Konfliktusos viszony

A kormány és a jegybank vezetőségének viszonya a szakmai természetű vitáktól eltekintve is kezdettől fogva fagyos volt. A Fidesz, illetve a kabinet vezetői személy szerint Simor András MNB-elnököt is többször támadták off-shore érdekeltségei miatt, Orbán Viktor a választási győzelem után azt mondta, hogy a jegybank szerinte "nem az offshore-lovagok szálláshelye", egyértelműen utalva Simorra.

A szeptember 1-jétől a közszférában bevezetett bérplafon miatt is összecsapott a kormány a jegybankkal. A kétmilliós határ drasztikusan csökkentette Simor 8 milliós, valamint a két alelnök, Király Júlia és Karvalits Ferenc 6 milliós fizetését. Az MNB álláspontja szerint - amely egyezik az Európai Központi Bankéval - a fizetésnek az elnöki ciklus közbeni módosítása sérti a jegybank függetlenségét. Ráadásul a jegybankelnök szeptember 1-jétől csökkentett fizetését még az első Orbán-kormány - és Járai Zsigmond elnöksége - idején rögzítették. A konfliktusok ellenére Simor András több ízben jelezte, hogy ki akarja tölteni 2013-ig szóló mandátumát.

A jegybank a Rogán Antal és Kósa Lajos által felvetett 8 pontos, a hitelesek védelmére hivatott javaslatcsomagot is bírálta, azt állítva, hogy az az ügyfél és a bank viszonyába nem a megfelelő ponton avatkozik be, így a problémát valójában nem kezeli, sőt nem kívánt következményekkel járhat: szűkítheti a bankok hitelezési aktivitását. Legutóbb pedig Simor András jegybankelnök egy sajtótájékoztatón személyesen, az MNB monetáris tanácsa pedig hivatalos állásfoglalásában védte meg a magán-nyugdíjpénztári modellt.