Gátszakadást vagy megváltást is hozhat 2011-ben a forint

Az euró 10 forinttal lett drágább, a devizahitelesek számára kulcsfontosságú svájci frank pedig jóval nagyobb mértékben, 40 forinttal drágult 2010-ben. Jövőre a svájci deviza szereplése és a magyar kormány által februárra ígért reformok határozhatják meg a forint frankkal szembeni erejét, ami azt jelenti, hogy az árfolyam akkor is elszállhat, ha a kormány a befektetők kedvének megfelelő gazdaságpolitikát követ.

Bár az év második felében átmenetileg jól szerepelt a forint, az év során valamennyi fontos devizával szemben gyengült. A magyar háztartásokra nézve az a legfájóbb, hogy a forint a svájci frankkal szemben veszített a legtöbbet az értékéből, mert az elmúlt években a lakosság elsősorban ebben a devizában adósodott el.

Az év első munkanapján, január 4-én az euró középárfolyama a Magyar Nemzeti Bank hivatalos adatai szerint 269,50, december 30-án pedig 279,89 forint volt. A dollár 183,23 forinton kezdett, 211,37 forinton végzett, a svájci frank pedig a január elején feljegyzett 181,16 forintról 225,10 forintra drágult (a legfrissebb árfolyamokról itt olvashat).

Az euró tehát tíz, a másik két külföldi kulcsdeviza árfolyama azonban 28, illetve 44 forinttal emelkedett az év során. A forint a cseh koronával közel 10, a lengyel zlotyval szemben pedig 8 százalékkal gyengült, ami azt jelenti, hogy a befektetők jobban bíznak a cseh és lengyel gazdaságban, mint a magyarban.

Európai gondok

A múlt év második felében és 2010 első hónapjaiban viszonylag nyugodt volt a forint, a választások után azonban felpörögtek az események. A magyar devizahitelesek számára fontos svájci frank jelentős erősödése a forinttal szemben két okkal magyarázható.

Az egyik, hogy 2010-ben az eurózónához tartozó országok közül több is komoly pénzügyi bajba került, emiatt az euró megítélése romlott a nemzetközi piacon, a befektetők pedig a biztonságos, más néven menekülő devizának tekintett frankba tették a pénzüket - ez pedig felhajtotta a frank euróhoz mért árfolyamát. Elsőként Görögország került bajba, majd Írországnak kellett mentőcsomagot adni, de a befektetők az utóbbi hónapokban komolyan kezdtek aggódni amiatt, hogy Portugália, Spanyolország, esetleg Belgium vagy Olaszország is sorra kerül.

Elemzők szerint tehetetlen a svájci jegybank

A svájci jegybank ugyan próbálta megakadályozni, hogy az eurózóna gondjai miatt szárnyaló frank túlerősödjön, ám ezek a próbálkozások mérsékelt sikerrel jártak. Hétfőn a Bloombergnek külföldi devizapiaci szakértők azt nyilatkozták, hogy Philipp Hildebrand, a svájci jegybank elnöke könnyen gyengének bizonyulhat a svájci frank erősödésével szembeni harcban. A szakértők szerint a frank erősödése összes világdevizáét felülmúlja majd a következő hónapokban, kivételt talán csak a japán jen jelent majd. A megkérdezett devizakereskedők szerint Hildebrand valószínűleg nem fog újra megpróbálkozni a piaci beavatkozással a frank gyengítése érdekében, az idei év közepén ugyanis egy 15 hónapos, hatástalannak bizonyult intervenciónak vetett véget a svájci jegybank. A piaci beavatkozás ezen felül drága mulatság is: az előző intervenciós időszak összköltsége 22 milliárd dollár volt.

Magyar gondok

Az euró nemzetközi piacon látott vesszőfutására és a frankerősödésre rátett egy lapáttal, hogy ezzel párhuzamosan az év első hónapjaiban még nyugodt forint gyengült a nyár folyamán. A választások után a befektetők ugyan bizalmat szavaztak a kormánynak, ami átmeneti forinterősödést okozott, de később néhány szerencsétlen politikai nyilatkozat után jelentősen leértékelődött a forint.

Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke, Debrecen polgármestere június elején egy konferencián államcsődöt és Görögországhoz hasonló helyzetet emlegetett, alig több mint egy óra múlva pedig már a nemzetközi sajtó is idézte a debreceni polgármestert, a forint pedig meredek lejtőre került. Egy nappal később Szijjártó Péter sajtótájékoztatója után újból drasztikusan gyengült a forint, a miniszterelnöki szóvivő azt mondta: nem túlzás Magyarország vonatkozásában államcsődközeli helyzetről beszélni. A jelentős forintgyengülés után június 5-én szombaton Varga Mihály igyekezett megnyugtatni a piacokat, amikor közölte: a kormány rendkívüli ülést kezd a kormány egy olyan akcióterv kidolgozására, amelynek a célja, hogy tartani tudják az eredetileg megszabott költségvetési hiánycélt.

Őszi felfutás

A befektetők újabb pofont adtak a forintnak azután, hogy a kormány nem tudott megállapodni a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió küldöttségével a Magyarországnak szánt hitelkeretről, és a külföldi szervezetek képviselői július 17-én - szombaton - hazautaztak. (A fiaskó részleteiről itt olvashat részletesen.) Két nappal később a tárgyalások megszakadása miatt a forint éves mélypontjára zuhant, az eurót 292 forinton is jegyezték.

Ezt követően lassan kezdtek megnyugodni a kedélyek, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szeptemberben közölte: a kormány mindenképpen tartani fogja a 2010-re és 2011-re kitűzött hiánycélt, ez pedig javított Magyarország megítélésén. A bejelentés után a forint jelentősen erősödött: a hiány tartásáról szóló bejelentés előtt - az eurót még 287 forinton jegyezték a devizapiacon, a svájci frank és a dollár pedig 220 forint felett járt. Október első napjaiban pedig már májusi szinteken mozgott a forint: az euró ekkor 270 forint alatt is megfordult, a svájci frank 206, a dollár pedig 200 forint felett mozgott. A Bloomberg hírügynökség több cikkében is megemlítette, hogy a forint szeptember eleje és október vége közötti erősödésével a legjobban szereplő feltörekvő piaci deviza volt.

Az év utolsó két hónapjában nem folytatódott az erősödés, sőt, gyengült is a forint a kulcsdevizákkal szemben a nemzetközi piaci hangulat, másfelől pedig a magyar kormányzati intézkedések miatt. A befektetők szerint ugyanis a hiánycélt ugyan tartja a kormányt, de ezt extra bevételekkel, különböző szektorokra kivetett válságadókkal és a magán-nyugdíjpénztári rendszerből történő pénzkivonással oldja meg, ahelyett, hogy strukturális reformokkal csökkentené a kiadásokat. Erre hivatkozva rontotta le Magyarország adósosztályzatát a Moody's és a Fitch hitelminősítő decemberben.

Kockázatos jövő

Csajbók Róbert, az ING devizakereskedője elmondta: a forint gyengülése versenyképességi szempontból ugyan kedvező folyamat, mert nagyobb exportbevételhez juttatja az érintett cégeket, az viszont problémát jelent, hogy a kamatok is felfelé kúsztak ezzel párhuzamosan, ami fékezi a gazdaságot. A másik, jóval nagyobb gond, hogy az egyre erősebb svájci frank miatt a devizában eladósodott háztartások kevesebbet tudnak költeni fogyasztásra, ami szintén visszafogja a gazdaságot, nem beszélve arról, hogy a bedőlő hitelek rontják a bankrendszer teljesítményét. "Az említett folyamatok, elsősorban a svájci frank megugársa miatt ez nem volt egy nyerő év" - fogalmazott az ING szakembere, aki hozzátette: valós kockázatot jelent a svájci frank további erősödése. "Az idén megváltoztak az irányok a nemzetközi devizapiacon, ezért, ha az eurózónában újabb országok kerülnek bajba és emiatt felerősödnek az aggodalmak, akkor a frank folytathatja az erősödést" - tette hozzá Csajbók.

A karácsony előtti napokban a Commerzbank devizakereskedői közölték: a piaci helyzet alapján valószínűsíthető, hogy a frank jövőre újabb csúcsokat dönt majd meg az euróval szemben. A folyamatot azzal lehetne megállítani, ha az Európai Unió rendet tesz a tagállamokban és stabilizálja az euró árfolyamát. Kolba Miklós, az ING devizaüzletág-vezetője pedig azt mondta: önmagában a svájci frank euróval szembeni erősödése nem fog 240 forintos svájci frankot eredményezni, ehhez mindenképpen szükség lesz a forint gyengülésére is. Az Equilor brókercég elemzői szerint az év végi árfolyamváltozásokon látszik, hogy a frankhitelezésnek mi a valódi kockázata, ugyanis a frank árfolyamára olyan erő hat, amely teljesen kívül esik a magyar jegybank hatáskörén. "Rövid távon nincs esély a stabilizációra, az árfolyam könnyen átlépheti a mindenkori csúcsát: 226 forintos szintet, 2011 elején pedig érintheti 230 forintot" - derül ki az Equilor piaci előrejelzéséből.

Reformlépésekre várva

Kolba szerint a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által november végén 2011. februárra ígért reformlépések bejelentése lesz az első negyedév "csúcspontja". Az elemző szerint ha a kormány csalódást okoz a befektetőknek, akkor rövid távon akár 290 forintig is eltolhatják az eurót. Ha a reformlépések nem győzik meg a piaci szereplőket, és a frank tovább erősödik az euróval szemben, akkor nem irreális felvetés a 240 forintos frankárfolyam, bár ez a szint várhatóan nem lesz tartós - mondták az elemzők.

Az Equilornál úgy vélik, a nemzetgazdasági tárca februárra ígért reformlépéseinek komoly hatása lehet a magyar befektetési eszközökre, állampapírokra, tőzsdére és a forintra. "Ha kozmetikázást látnak a befektetők az intézkedések mögött, akkor fel lehet készülni a gátszakadásra" - figyelmeztetnek az Equilor elemzői, akik hozzátették: mindhárom nemzetközi hitelminősítőnél éppen hogy befektetésre ajánlott kategóriában van a magyar szuverén adósságosztályzat, negatív kilátás mellett, vagyis a minősítők is a strukturális változtatástól teszik függővé a további lépéseket. Ami ebből Magyarország számára fontos: ha két hitelminősítőnél befektetésre már nem ajánlott kategóriába kerülnénk, úgy több intézményi szereplőnek - befektetési politikájuk miatt - ki kellene szállnia a hazai piacról, ennek pedig érezhető következményei lennének az árfolyamra nézve is.