A Magyar Gyáriparosok és Munkaadók Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke, Rolek Ferenc szerint a nemzetközi hálózattal rendelkező call-centerek akár el is költözhetnek az országból, ha megtiltják a vasárnapi munkavégzést. Az MGYOSZ alelnöke szerint bizonyos szektorokban a jelenlegi munkaerő hetede feleslegessé válhat. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének számításai szerint az államháztartásnak közvetlenül évi 250 milliárd forint bevételkiesést jelentene a lépés.

Ellenzi a vasárnapi munkavégzés egységes betiltását a Magyar Gyáriparosok és Munkaadók Országos Szövetsége (MGYOSZ), de kész tárgyalni a törvényt érintő egyes részletek módosításáról - mondta Rolek Ferenc, a szervezet alelnöke az MTI-nek. Hozzátette ugyanakkor, hogy  az egyeztetés idáig nem történt meg.

Rolek szerint a vasárnapi munkavégzés komoly társadalmi, gazdasági kérdés, ezért csak az érdekeltekkel való alapos vita és egyeztetés után szabad törvényt módosítani. Az alelnök úgy véli, hogy a társadalmi vitában bizonyára felvetődik az a jogos érv, hogy a család a hét egyik napján, vasárnap együtt legyen. "Ugyanakkor lehet érvelni azzal is, hogy sok, sőt egyre több ember igényli a vasárnapi családi bevásárlást, az ezzel egybekapcsolható szórakozást" - tette hozzá.

Az MGYOSZ-alelnök szerint az Európai Unióban nem kizárt a vasárnapi munkavégzés, az unión kívül pedig szinte fel sem vetődik a kérdés, így ha Magyarországon bevezetik annak tilalmát, akkor bizonyos gazdasági szereplők versenyképességi hátrányba kerülnek.

Rolek Ferenc szerint ez nemcsak a kereskedelmet érinti, hiszen például a nemzetközi hálózattal rendelkező, betelepült szolgáltatók által működtetett központok (call-centerek) akár el is költözhetnek az országból, ha a vasárnapi munkavégzés lehetetlenné válik. "Márpedig ezek a cégek magas szaktudású, jól fizetett álláshelyeket hoztak létre" - mondta.

A vasárnapi munkavégzés eltörlése nem utolsósorban munkahelyek, akár több tízezer munkahely megszűnéséhez vezet - érvelt Rolek Ferenc, hozzátéve, hogy ha a vasárnapi munkavégzést eltörlik, akkor bizonyos szektorokban a jelenlegi munkaerőállomány hetede akár feleslegessé is válhat. Az MGYOSZ álláspontja szerint a vasárnapi munkavégzés jelenlegi szabályozása  - amely megengedi a kivételeket - megfelelő, a változtatás komoly problémákat okozhat - fogalmazott Rolek Ferenc.

VOSZ: Legalább 250 milliárd forint esne ki a büdzséből

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) számításai szerint az államháztartásnak direkt módon 250 milliárd forint bevételkiesést jelentene évente, és 20-25 000 fő elbocsátásával járna a kereskedelmi szektorban, ha megszüntetnék a kiskereskedelmi üzletek vasárnapi nyitva tartását - mondta Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára, hozzátéve, hogy ez csak a legóvatosabb becslés, ennél nagyobb bevétel-csökkenés is valószínűsíthető.

Dávid Ferenc hangsúlyozta: a kiskereskedelmi forgalom csökkent az utóbbi négy évben, így most, amikor még különadóval is sújtották a kereskedők jelentős részét, akkor "nehezen magyarázható meg az, hogy válsághelyzetben, belső fogyasztást élénkítő politika mellett bezárjanak élelmiszer-, műszaki és ruházati áruházakat, amelyek egyébként áfát, ágazati különadót, iparűzési adót, társadalom biztosítási járulékot fizetnek és legfőképpen munkahelyeket biztosítanak". Dávid Ferenc elmondta, hogy a kormánynak közvetlenül is jelezték ezzel kapcsolatos aggodalmaikat.


Harrach: A vásárlók érdekét nem sérti a szabad vasárnap

A multinacionális kereskedőláncok érdekeit lehet, a vásárlók érdekét azonban nem sérti a szabad vasárnap bevezetése - mondta Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője a MGYOSZ alelnökének szavaira reagálva.

Elmondása szerint a törvénymódosítás célja, hogy a vasárnap ismét valódi általános pihenőnap legyen, és csak azok dolgozzanak ezen a napon, akiknek a munkájára ténylegesen alapvető társadalmi szükséglet van. "Tehát szó sincs általános munkavégzési tilalomról" - mondta.

Az MGYOSZ-alelnök várható elbocsátásokra vonatkozó szavait Harrach Péter méltánytalannak nevezte, majd megjegyezte: "köztudomású, hogy a kereskedelmi dolgozók jelentős részét a törvényben megengedettnél többet dolgoztatják".

Harrach felmérésre hivatkozva azt is elmondta, hogy a heti kiskereskedelmi forgalom mindössze négy százaléka zajlik vasárnaponként, a kis- és közepes vállalkozások esetében ez a forgalom mindössze 1- 2 százalékos, az ő számukra a vasárnapi nyitva tartás egyértelműen veszteséges a jelenlegi szabályozás mellett. Amennyiben a vasárnapi bevásárlási igényeket a kis üzletek elégíthetik ki, az növeli a kisbolt tulajdonosok versenyképességét a multinacionális üzletláncokkal szemben - tette hozzá.

2012-től élne a KDNP-s vasárnapi boltzár

December közepén nyújtotta be újból az országgyűlésnek azt a tavalyi törvényjavaslatát a KDNP, amelynek alapján vasárnapi munkavégzést csak "kivételesen, indokolt mértékben és esetekben, szűken értelmezve" lehetne elrendelni. A javaslat újdonsága a tavaly benyújtotthoz képest, hogy a törvény csak 2012. január 1-jétől lépne hatályba. A szabad vasárnapról szóló javaslatot korábban a Jobbik is készített, a kormány és a Fidesz-frakció még nem döntötte el, hogy támogatja-e a kereszténydemokrata javaslatot.

Rogán Antal, a parlament gazdasági és informatikai bizottságának fideszes elnöke úgy nyilatkozott, hogy inkább egy gazdaságilag felívelő időszakban látna lehetőséget a vasárnapi zárva tartás bevezetésére, de akkor is csak úgy, ha erre a gazdaság szereplői legalább kétéves felkészülési időszakot kapnának. Az áruházláncok tavasszal közölték, hogy elbocsátásokat hozhat a vasárnapi nyitva tartás korlátozása.