Magyarország és az EU feszültségéről ír a Wall Street Journal

Vezető anyagában számol be a magyarországi válságadók miatt kirobbant konfliktus hátteréről az egyik legtekintélyesebb amerikai gazdasági újság, a Wall Street Journal internetes verziója. A cikkben szerepel a médiatörvény körüli vita is, a szerző szerint tágabb értelmezésben az a kérdés, meddig terjed az EU, és meddig a tagállamok hatásköre.

"Az uniós vizsgálat szítja a Magyarország körüli feszültséget" címmel közölt elemzést kedden a Wall Street Journal internetes kiadása. A vezető anayagként közölt írás azt boncolgatja, hogy miután a külföldi nagyvállalatok válságadók elleni fellépése nyomán az EU "tanulmányozza" az ügyet, mindez hátráltathatja a magyar elnökség sikereit.

Az amerikai lap cikke megemlíti a médiatörvényt is mint amelyet ugyancsak súlyos kritikák értek külföldön, a kormány azonban hallani sem akar a megváltoztatásáról, mondván, az tökéletesen összhangban van az EU-szerződések szellemével és betűjével.

A WSJ megjegyzi, hogy több magas rangú uniós politikus - köztük az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso - találkozik a héten, Budapesten Orbán Viktor miniszterelnökkel, a téma a féléves elnökség indulása lesz. A szerző, Gordon Fairclough idézi Olivier Baillyt, az EB egyik szóvivőjét, aki hétfőn azt mondta, a megbeszéléseknek nincs hivatalos napirendje, de "nagyon valószínű, hogy valaki felveti majd ezeket a kérdéseket".

Budapest és Brüsszel vitája lényegében a tagállamok és az EU központi intézményei közötti pontos hatalommegosztás dilemmájáról szól - állapítja meg a WSJ, idézve Kovács Zoltánt, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kormányzati kommunikációért felelős államtitkárát: "Az EU-nak alapvetően nincs joga beleszólni" ilyen dolgokba, a médiatörvény "helyi ügy". Nyilatkozott a lapnak Győri Enikő, a Külügyminisztérium államtitkára, aki szerint a kérdés az: mennyi gazdasági szabadsága van egy országnak az EU-ban.

A cikk szerint ugyanakkor a konfliktus korábbról ered. Visszavezethető arra, hogy az EU (és az IMF) tavaly nyár óta rosszallással figyeli a magyar kormány hosszú távú stabilizáció helyett bevetett rövid távú kiigazító intézkedéseit, illetve arra is, hogy az Európai Központi Bank helyteleníti a kormánynak szerinte az MNB függetlenségét korlátozó lépéseit.

FAZ: rosszabbul nem is kezdődhetett volna

Magyar szellem címmel közölt rövid kommentárt a válságadóról keddi számában a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A konzervatív német újság gazdasági rovatában közölt írás szerzője, Hendrik Kafsack szerint sokkal rosszabbul nem kezdődhetett volna Magyarország első EU-elnöksége: előbb a médiatörvény miatt került az ország bírálatok kereszttüzébe, most pedig a válságadó miatt állítják pellengérre.

A meghatározott időre szóló, csak néhány gazdasági ágazatot érintő adóval akarja Orbán Viktor miniszterelnök rendbe tenni az államháztartást. A válságadó nem kizárólag, de főleg német és EU-s állambeli vállalatokat sújt. Ezért tizenhárom konszern főnöke felszólította az Európai Bizottságot, hogy rendeljen el szankciókat Magyarország ellen, ami nem lesz könnyű dolog. Formailag ugyanis a törvény nem sérti azt az alapelvet, amely szerint a belső piacon nem érheti hátrány a külföldieket. Végül is a válságadó elméletben magyar cégekre is vonatkozik. Azt, hogy ellentmond a "belső piac szellemének", nem büntetheti a bizottság. Orbánnak azonban föl kell tennie magának a kérdést: vajon meg akarja-e terhelni hazája első EU-elnökségét azáltal, hogy aláássa a közösség értékeit és eszméit - zárul a FAZ kommentárja.