Horribilis végrehajtói díjakra panaszkodnak a bajba jutott hitelesek

kilakoltatás, költözés, végrehajtó, végrehajtás
Vágólapra másolva!
Indokolatlanul drága és hosszú a végrehajtási eljárás, a végrehajtók által követett gyakorlat miatt pedig minimális tartozásoknál is veszélybe kerülhet az adós lakása - állítják a bajba jutott lakáshiteleseket képviselő szervezetek. A kormány egyelőre csak az eljárások egyszerűsítésében gondolkodik, a végrehajtói kamara szerint hamisak a vádak, milliós bevételekről pedig szó sincs.
Vágólapra másolva!

"Szervezetünk 2004 óta létezik, már akkor azt követeltük, hogy módosítsák a végrehajtási törvényt. Azóta eltelt 6-7 év, és nem történt semmi" - mondta az [origo]-nak Lénárd Mariann, a Banki Hitelkárosultak Egyesületének vezetője, akinek elsősorban a végrehajtók "horribilis" munkadíjával van baja. "Rengetegen fordulnak hozzánk, egy végrehajtási ügy akár két évig is elhúzódhat, ezalatt pedig halmozódik a munkadíj. Ez a tapasztalataink szerint jellemzően a végrehajtandó összeg 10 százaléka, ehhez jönnek a járulékos költségek, például a kiszállási díj, amelyet 10 ezer forintjával számolnak. Volt olyan panaszosunk, aki azt mondta, hogy hozzá mindennap kimegy a végrehajtó, és ezt ki is számlázza" - tette hozzá.

"A végrehajtás profithajhász díjazása jó erkölcsbe ütközik, ezért más civil szervezetekkel együtt indítványozni fogjuk az igazságügyi tárcánál a jogszabály módosítását" - mondta az [origo]-nak az utóbbi hónapok panaszai alapján Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség vezetője, aki hozzátette, hogy volt olyan panaszuk, amely szerint egy 10 millió forintos hitellel megterhelt, 20 millió forint értékű lakás esetében a végrehajtási díj több mint 1 millió forintra rúgott.

A hosszas és drága végrehajtás nemcsak az adósokat képviselő szervezeteket zavarja, hanem a követelést beadók szerint is gondot okoz - legalábbis erre utal, hogy az [origo] által megkérdezett, társasházkezeléssel foglalkozó szakemberek kivétel nélkül azt mondták, hogy az tudná igazán meggyorsítani a társasházak pénzhez jutását, ha a végrehajtási eljárás dinamikusabb lenne, azaz ha a végrehajtási szakasz nem húzódna el hónapokig, sőt akár évekig is, mint jelenleg. Ehhez a végrehajtási törvény módosítására volna szükség, de az eddig nem történt meg. "A törvény szerint a végrehajtás végén először ezt a munkadíjat kell kifizetni, ezt követik a kamatok és járulékok, és csak az után jön a követelés, ami azzal jár, hogy sok esetben nem éri meg a hivatalos végrehajtási utat választani" - mondta Lénárd. Szerinte az is problematikus, hogy a végrehajtás kezdetekor a követelést beadó félnek le kell rónia egy 6 százalékos eljárási illetéket, amely egy pénzszűkében levő társasháznak, de a nagy ügyszám miatt akár egy banknak is komoly érvágást jelenthet.

Tévhitekről beszél a végrehajtói kamara elnöke

"A végrehajtási joganyag felülvizsgálata, korszerűsítése időről időre napirenden van annak érdekében, hogy egyensúlyt teremtsen a követelések behajthatósága és az adósok méltányolható érdekeinek érvényesülése között. A szabályozásnak azonban minden körülmények között biztosítania kell alkotmányos rendeltetését: a követelések behajthatóságát, a körbetartozásokból eredő káros gazdasági-társadalmi hatások enyhítését" - közölte az [origo] kérdésére a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumon (KIM) belül működő Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság.

Kilakoltatás: 300 ezer potenciális érintett?

A végrehajtási törvény szerint december és március között nincs lehetőség végrehajtásra, a kormány január eleji döntése értelmében pedig április közepéig mind az árverések, mind pedig a kilakoltatás tilos. "Meg kell hosszabbítani a moratóriumot, áprilisban akár 300 ezer embert is érinthetnek majd a kilakoltatások. Már tavaly ősszel 100 ezer felmondott, és mintegy 105 ezer késedelmes hitelt tartott nyilván a pénzügyi felügyelet" - mondta Lénárd Mariann. A kamara adatai szerint 2009-ben 350 ezer végrehajtási üggyel foglalkoztak a végrehajtók, amelyek nyomán 2560 ingatlanárverést tartottak. Ebből 1500 volt a lakóingatlan, a többi erdők, szántók, mezők értékesítése volt. Az 1500 lakóingatlan árverezése után 300 tényleges kilakoltatás volt.


A tárca válasza szerint a kormány egyelőre nem tervezi a törvény módosítását, de "törekedik" a költséghatékony eljárási módok bevezetésére, például az idő- és költségigényes papíralapú iratforgalom csökkentésére, az eljárások automatizálására. "Alapvetően az eljárások egyszerűsítése, racionalizálása ad lehetőséget arra, hogy az eljárások költségei is csökkenthetők legyenek, hiszen mindeközben az eljárások egyéb járulékos költségei folyamatosan emelkednek" - áll a válaszlevélben.

"Sok tévhit él a közvéleményben a végrehajtásról, a végrehajtókról" - mondta az [origo]-nak Kreiniker Miklós, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnöke, aki igaztalannak tartja azokat a felvetéseket, hogy milliós bevételeik származnának az ingatlanok végrehajtása után. "Ingóságokat, műszaki cikkeket vagy bútorokat igen nehéz ma értékesíteni Magyarországon, és az így befolyt összegek is inkább ezer forintokban mérhetők. De hasonló a helyzet az ingatlanokkal is, amikor ezeket említik, általában mindenki Budapestre gondol, de többségében nem rózsadombi, hanem borsodi, vagy szabolcsi ingatlanokról van szó, amelyek legfeljebb néhány milliós értéket képviselnek, értékesítésük pedig szintén szinte lehetetlen" - mondta. A törvény ugyan kimondja, hogy a lefoglalt ingatlan csak akkor értékesíthető, ha a követelés az adós egyéb vagyonából nem fedezhető, de a végrehajtónak lehetősége van annak eldöntésére, hogy a behajtás nem lenne-e "aránytalanul hosszú" - ez utóbbi esetben ugyanis szintén eladható a lakás.

Forrás: MTI
Kilakoltatásra áprilisig nem kell számítani, a végrehajtások azonban folynak

Kis összegű végrehajtásnál is úszhat a lakás

Kreiniker szerint igaztalanok azok a vádak, amelyek szerint szervezetük drasztikus módon járna el, így például azonnal a végrehajtási jog bejegyzésével operálna, szerinte ugyanis a végrehajtók a "törvény által előírt fokozatossággal" járnak el, próbálnak haladékot, illetve részletfizetési lehetőséget nyújtani a tartozóknak. Nem ilyenek a tapasztalatai Barabásnak, aki szerint az is komoly feszültségforrás, hogy a végrehajtás miatt minimális tartozásoknál is veszélybe kerülhet az adós lakása, ami nem felel meg az arányosság elvének. "Vegyünk egy olyan jelzáloghitelest, akinek parkolódíj-, vagy más jellegű, de maximum néhány százezer forintos tartozása van. A pénzt követelő cég végrehajtási eljárást kér, ha pedig a bíróság jogosnak találja a követelést, elindulhat a végrehajtási eljárás. A végrehajtók sokszor a legkényelmesebb megoldást választják, azaz bejegyeztetik a végrehajtási jogot az ingatlanra. Ez után az adósnak legfeljebb 1-2 hónapja van arra, hogy rendezze a tartozását, különben a bank az üzletszabályzatra hivatkozva felmondhatja a szerződést" - fogalmazott Barabás Gyula. A szerződés felmondását az teszi lehetővé, hogy a hitelszerződésekben gyakran az is szerepel, hogy a felajánlott fedezetnek a hitel futamideje alatt per- és tehermentesnek kell maradnia.

Barabás ezért azt javasolja, hogy tiltsák meg a végrehajtási jog bejegyzését azoknál, akik 500 ezer forint alatti adóssággal rendelkeznek, jelzáloghitelüket pedig szerződésszerűen teljesítik. A hitelszövetség vezetője szerint lépcsőzetesen át kellene alakítani a végrehajtási rendszert, és a mostani sikerdíjas, vállalkozói alapon működő végrehajtás helyett egy köztisztviselői alapon működő rendszert kellene létrehozni. "Az így felállított közigazgatási végrehajtó szervezet, mint a magáncsőd intézményének egyik fontos pillére, a helyi önkormányzatok népjóléti, családvédelmi irodáival, intézményeivel együttműködve támogathatná a magánszemélyek adósságrendezését, csődvédelmét, családi csődbiztosként, mint hivatalos pénzügyi gondnok járhatna majd el" - tette hozzá Barabás, aki úgy véli, a mostani végrehajtási díjak nem munkadíj jellegűek, hanem büntetéssel érnek fel, így aránytalanul nagy terhet raknak az adósra éppen úgy, mint a hitelezőre. Lénárd Mariann azt mondta, hogy ők is gyűjtik az észrevételeket, és bár tudják, hogy "a malmok lassan őrölnek", de eljuttatják azokat a parlamenti pártokhoz és a köztársasági elnökhöz is.

Barabás még nem juttatta el felvetését a minisztériumnak, de a KIM-től kapott válaszok alapján a kormány nem ebben az irányban mozdulna el. A minisztérium szerint a végrehajtási eljárás célja az, hogy a végrehajtást kérő követelése megtérüljön, "ezt a rendeltetését attól függetlenül be kell töltenie, hogy a követelés milyen nagyságrendű". A minisztérium úgy véli, hogy a végrehajtási jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése a követelés fedezetének biztosításához szükséges, miközben az az adós jogait minimális mértékben korlátozza, hiszen a lefoglalt ingatlant továbbra is lehet használni.