Simor András jegybankelnök szerint a kormány nyíltan nyomást gyakorol a jegybankra, amikor a kamatdöntések után megkérdőjelezi a kamatemelések szükségességét. Simor azt is elmondta a londoni lapnak, hogy  a munkája jelenleg "nem élete álma", de kitölti hatéves mandátumát, mert nem szeretné, ha úgy tűnne, hogy bármelyik kormány lemondásra kényszerítheti a jegybank elnökét, ha az nem úgy cselekszik, ahogy elvárják.

A magyar jegybank függetlenségének kikezdését célzó "nyílt politikai nyomásgyakorlással" vádolja a magyar kormányt Simor András jegybankelnök a Financial Times hétfői írása szerint.

A 2007 óta  a  Magyar Nemzeti Bank elnöki posztját betöltő Simor szerint a kormány részéről érkező folyamatos bírálat "megnehezíti az infláció kordában tartását".

Az MNB elnöke úgy nyilatkozott a londoni lapnak, hogy a november óta végrehajtott három, egyenként negyed százalékpontos kamatemelést - amelyekkel Magyarország az EU-tagállamok közül elsőként kezdett monetáris szigorításba a pénzügyi válság óta - árnyomások tették indokolttá, és ezek a kamatemelések nem a jegybank autonómiájának helyreállítására irányuló kísérletek voltak.

A Financial Times is megjegyzi, hogy a jelenlegi kormány és a jegybank közötti konfliktus hosszabb múltra tekint vissza. Orbán Viktor már a választások előtt "offshorelovagnak" nevezte Simor Andrást, majd azóta folyamatosa kritikával illeti a kormány a jegybankelnököt, amiért 2008 végén kamatot emelt az MNB, illetve többször felemlegette Simor korábbi offshore befektetését is.

A júliusban elfogadott pénzügyi salátatörvényben módosították a jegybanktörvényt is, és Simor fizetését a negyedére vágta a kormány, azzal indokolva a lépést, hogy még az uniós viszonylatban, és Ben Bernanke Fed elnök fizetéséhez képest is túl magas.

További konlfiktusforrás a két fél között, hogy a kormány alacsonyabb alapkamatot preferálna a gazdasági növekedés beindítása végett. Az elmúlt kamatdöntő ülések után a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményeket adott ki mindig, amelyekben szakmailag megalapozatlannak titulálta a kamatemeléseket. A magyar infláció decemberben 4,7 százalék volt a novemberi 4,2 százaklék után. A jegybank inflációs célja 3 százalék.

Márciustól pedig a kamatdöntéseket hozó héttagú monetáris tanács négy tagját a parlament nevezi ki - eddig csak kettőt neveztt- így félő, hogy a kormánynak meg lesz a lehetősége, hogy a saját akaratát érvényesítse majd a kamatdöntésekkor, írja a londoni pénzügyi napilap online változata. Az EKB decemberben ezzel kapcsolatban azt közölte a magyar kormánnyal, hogy tartsa tiszteletben a jegybanki függetlenséget, de korábban már a jegybankelnök fizetésének csökkentésekor  vizsgálatot kezdeményezett az Európai Bizottság, hogy az nem sérti-e az uniós törvények által is előírt jegybanki függetlenséget.

Simor András  a monetáris tanács átalakításával kapcsolatban azonban azt nyilatkozta a lapnak, hogy ő nem így látja, mivel csak abból a felvetésből indulhat ki, hogy bárki lesz is a tanács tagja, az a törvényben előírt kötelezettségéből fog kiindulni, és a jegybank céljait fogja szem előtt tartani.

Simor azt is elmondta, hogy a munkája jelenleg éppen "nem élete álma", de a hat évet akkor is kitölti, mert ha visszavonulna, azzal  a jövendőbeli kormányoknak azt üzenné, hogy lemondásra kényszeríthetnek egy jegybankelnököt, ha nem tetszik nekik, amit az csinál.