Február 8-ától nem Kopits György a Költségvetési Tanács elnöke. Lemondásának egyik oka, hogy a január 1-jétől működő Költésgvetési Tanács és a 2010 végéig működött Költségvetési Tanács között Kopits szerint semmilyen szempontból nincs tartalmi jogfolytonosság.

A Költségvetési Tanács elnöke február 8-ai hatállyal lemond tisztségéről, és az ezzel kapcsolatos jogairól - áll abban a levélben, amelyet Kopits György Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének címzett január 31-ei dátummal. A házelnöknek írt levélről Kopits György tájékoztatta az MTI-t hétfőn.

A lemondás okaként Kopits György azt nevezte meg, hogy a személyével szembeni bizalom nyilvánvalóan megszűnt, valamint azt, hogy a december 31-e előtti Költségvetési Tanács és a január elsejétől hatályos új Költségvetési Tanács között semmilyen szempontból nincs tartalmi jogfolytonosság.

Kopits György így fogalmazott: "az a testület, amelyet ma a törvény Költségvetési Tanácsnak nevez, semmilyen tartalmi szempontból nem tekinthető a 2010 végéig működő Költségvetési Tanács intézményi folytatásának". 

A házelnöknek írt levelet Kopits György tájékoztatásul elküldte Schmitt Pál köztársasági elnöknek és Nyikos Lászlónak, az Országgyűlés Számvevőszéki és Költségvetési Bizottsága elnökének.

Az Országgyűlés december elején szavazta meg a Költségvetési Tanács átalakítását és támogatásának lenullázását. A tanács titkársága eszerint megszűnik, három tagja pedig díjazás nélkül dolgozik majd. A költségvetési bizottság által benyújtott módosítót a kormánypártok támogatásával fogadták el a képviselők.

Az új szabályok szerint 2011. január elsejétől háromtagú lesz a Költségvetési Tanács: a Magyar Nemzeti Bank elnöke (Simor András), az Állami Számvevőszék elnöke (Domokos László) mellett egy, az államfő által hat évre kinevezett "kiemelkedő tudású" közgazdász is helyet kap a testületben.

A KT véleményt nyilváníthat a költségvetési törvényjavaslatról, az Országgyűlés által elfogadott, a köztársasági elnök aláírására váró költségvetési törvényről, illetve javasolhatja az államfőnek, hogy a költségvetési törvényt küldje vissza az Országgyűlésnek.

A Költségvetési Tanács hatáskörének szűkítése nyilvánosan először novemberben merült fel. Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a Magyar Nemzet egyik november eleji számában megjelent interjújában kérdésesnek nevezte, szükség van-e a válság elmúlta után a költségvetési tanácsra.

Ezután nyújtotta be Varga József fideszes képviselő azt a módosító indítványt, amely szerint az idén 835 millió forintból gazdálkodó Költségvetési Tanács csupán 10 millió forintot kapna jövőre, a fennmaradó 825 millió forintot a Magyarországi Cigányokért Közalapítványhoz irányította volna át a képviselő. Rogán Antal (Fidesz) rá egy hétre pedig benyújtott egy olyan módosító indítványt a jövő évi költségvetési javaslathoz, amelyben a maradék tízmillió forintot is elvenné a KT-től. Vagyis a KT titkársága, amely a KT elemzéseket és számításokat készítő háttérintézménye, lényegében megszűnne.


A 2009 januárjától létező Költségvetési Tanács három tagból áll: Kopits György elnök, Oblath Gábor és Török Ádám, kinevezésük kilenc évre szólt volna. Kopits Györgyöt még az előző államfő, Sólyom  László, Oblath Gábort az MNB elnöke, Török Ádámot pedig az ÁSZ elnöke jelölte 2009 elején.


A Költségvetési Tanács ellehetetlenítését kritizálta az Economist című lap budapesti tudósítója, és párhuzamot vont a magyar kormány intézkedései, valamint a tekintélyelvű venezuelai vezető, Hugo Chávez között. A tekintélyes brit lap blogjában megjelent írás szerint rossz üzenet a független szervezet felszámolása, és ezzel végső soron a devizahitelben eladósodott választók is rosszul járhatnak. Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke pedig az [origo]-nak adott interjújában azt mondta, hogy egyetlen olyan ország van, ahol megszüntették a költségvetési tanácsot: Venezuelában.

A Financial Times pedig nyílt levelet tett közzé, amelyben a svéd, a brit és a holland költségvetési tanácsok elnökei tiltakoznak a magyarországi KT ellehetetlenítése ellen. A nyílt levél szerint fontos, hogy létezzenek a költségvetést független nézőpontból elemző szervezetek, és ezért a politikusoknak "meg kellene tanulniuk együtt élni velük", és állni a kritikájukat. "A tanács megölése tovább rombolná az ország fiskális politikájának hitelességét. Egy ilyen lépés éppen ellenkező irányba mutat, mint a jelenlegi, a pénzügyi döntések elemzését megerősítő nemzetközi trend. Erősen biztatjuk arra a Fideszt, hogy gondolja újra a tervét" - áll a nyílt levélben.