Az MNB alelnöke szerint nem a magas kamat a fő feszültségforrás

2011.02.03. 10:14

A terjedő "az állam majd gondoskodik rólad" elv miatt csökkenhetnek a lakossági megtakarítások, a kilakoltatási moratórium fenntartása pedig a hitel vissza nem fizetésére ösztönözhet egyeseket - mondta Király Júlia a HVG-nek adott interjújában. A  Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint a magyar gazdaságban nem a magas kamat a fő feszültségforrás, az inflációs célkitűzésének felemelése pedig kifejezetten káros lenne.

Kifejezetten káros lenne az inflációs célkitűzésének felemelése a kormány által szorgalmazott 3,5 százalékos szintre, mert rontaná a jegybank hitelességét - mondta Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a HVG-ben megjelent interjújában. Úgy véli, hogy az infláció a gazdaságot szétziláló és a jövedelemelosztást módosító gazdasági jelenség, a növekvő inflációs várakozások pedig bizonytalanná teszik az üzleti döntéseket.

Arra a felvetésre, amely szerint márciusban a parlament által jelölt személyek ülnek be a monetáris tanácsba, és így véget érhet a kamatemelési ciklus, Király Júlia elmondta, a most távozó négy tagról is azt jósolták hat éve, hogy mindig a kamatcsökkentésre fognak szavazni, de "mindegyikőjükről bebizonyosodott, hogy függetlenül gondolkodó emberek". Az alelnök szerint a "háznak megvan a maga atmoszférája, amely felelősségteljes munkára és döntésre kényszeríti az ide belépőt".

A jegybank alelnöke úgy véli, hogy a gazdaságban egyébként nem a magas kamat a fő feszültségforrás. Szerinte a beruházások elhalasztása elsősorban a bizonytalan befektetői környezetre, a magas kamatfelárakban megmutatkozó, a szomszédainknál jóval nagyobb országkockázatra és a beruházókat elbizonytalanító különadókra vezethető vissza.

"A kilakoltatási moratórium a hitel vissza nem fizetésére ösztönöz"

Az interjúban Király Júlia felhívta a figyelmet arra, hogy a tömegkommunikáció által sugallt "az állam majd gondoskodik rólad" elve miatt csökkenhetnek a lakossági megtakarítások. A kilakoltatási moratórium fenntartása és a különböző adóscsoportok megmentésére vonatkozó tervek pedig szerinte a hitel vissza nem fizetésére ösztönöznek, ami növeli a jól fizető adósok és valamennyi adófizető terhét. Hozzátette azt is, hogy a kilakoltatási moratórium fenntartásával lassan elmosódik a fedezett és nem fedezett hitelek közötti különbség, ami emeli a jelzáloghitelek kamatát.

A HVG újságírójának arra a kérdésére, hogy a jegybank milyen megoldást javasolna a jelzálogadósok megsegítésére - amiről csak annyi szivárgott ki, hogy a kormány a Bankszövetséggel a törlesztőrészlet befagyasztásról tárgyal -, Király Júlia annyit mondott, hogy a megoldás a hosszú távon kiszámítható gazdaságpolitika.

A svájcifrank-alapú hitelek euróalapúra váltásával kapcsolatban Király Júlia kifejtette, hogy az átváltással az adós és a magyar pénzügyi rendszer stabilitási kockázatai is csökkennének. Ugyanakkor - hívta fel a figyelmet - minden kockázatcsökkentő megoldásnak ára van. A háztartásoknak arról kell dönteniük, hogy az árfolyamkockázatok mérsékléséért hajlandóak-e az eddig bekövetkezett árfolyamgyengülésből származó veszteségeket realizálni - fejtette ki.

Rossz a magyar bankok jövedelmezőségi mutatója

Király Júlia az interjúban elmondta, hogy a régióban 2010 második felében - Magyarországot kivéve - mindenhol több új hitelt helyeztek ki a bankok, mint amennyi a törlesztés volt, azaz nettó hitelbővülést értek el. A régióban Magyarországon a legalacsonyabb a banki jövedelmezőség a különadó és a romló portfólió miatt. Az előzetes adatok szerint a 46 részvénytársasági bankból és fiókból 21 volt veszteséges. A veszteséges bankok összesen 170 milliárd forint veszteséget, a nyereségesek 240 milliárd forint profitot könyvelhettek el.

Arra az újságírói kérdésre, hogy a növekvő veszteség a pénzügyi stabilitás szempontjából rossz üzenet, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke kifejtette, hogy a bankrendszernek jelentős tőketartaléka volt, és a 2008. évi válság után felépült egy erős likviditási tartalék is, de ez olvadni kezdett. A bankadó és a portfólió gyors romlása miatt csökkennek a tőketartalékok, miközben apadnak a külföldi források. "A bankok teherbíró képessége azonban még nem ad okot félelemre" - hangsúlyozta a jegybank alelnöke.

KAPCSOLÓDÓ CIKK