Az elmúlt 12 év egyik legalacsonyabb hiányadatát mutatja a januári hónap a Nemzetgazdasági Minisztérium legfrisebb államháztartási gyorsjelentése szerint, az év végi 2,9 százalékos hiánycél pedig továbbra is tartható a közlemény szerint.

Az államháztartás - helyi önkormányzatok nélküli - 2011. év január havi hiánya 122,8 milliárd forint lett, ezen belül a központi költségvetés 110,8 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 37,9 milliárd forintos deficittel, az elkülönített állami pénzalapok pedig 25,9 milliárd forintos szufficittel zártak. 2010. január hónapjában az államháztartás központi alrendszerének szufficitje 31,3 milliárd forint volt - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Az első havi pénzforgalmi hiány - amely az éves várakozás 18 százaléka - az elmúlt 12 év egyik legalacsonyabb januári hiányadatát mutatja. Ráadásul ezen hiányszám alakulásában több egyszeri tétel játszik nagy szerepet, ezért az év végi 2,94 százalékos hiánycél reálisan tartható. Sőt, a számok is bizonyítják, hogy végre megindultak az uniós beruházások, amelyek jelentősen hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez - közölte a minisztérium.

Kevesebb szja-bevétel és jutalom

A január havi hiány egyik oka, hogy a személyi jövedelemadó bevételek mintegy 36 milliárd forinttal elmaradtak a tavalyi év azonos hónapjának értékétől. Az alacsonyabb teljesülés hátterében elsősorban a 2010. január 1-jei adózási szabályok változásai állnak. Ez egyfelől az összevont jövedelmek bruttósításának bevezetésével, az adótábla (adókulcsok és adósávok) kedvezőbbé válásával, az adójóváírás kiterjesztésével, valamint a természetbeni juttatások adózásának szigorításával függ össze.

Ezen túlmenően az előző évi időszakhoz képest az év végéhez kapcsolódó jutalom és egyéb többlet személyi juttatások kifizetései a közszférában minimális szintre csökkentek, a versenyszférában pedig feltételezhetően áthúzódtak 2011-re, így az ebből származó adóbevételek is elmaradtak (azok februárban jelentkezhetnek bevételként).

Változtak a járulékszabályok

A másik oka, hogy az egészségbiztosítási járulékbevételek és a munkaerő-piaci járulék bevételek esetében részben a jutalom-juttatások fent említett folyamata, részben pedig a járulékszabályozás változásának hatása okozott csökkenést. 2010 januárjában magasabb járulékbevételek realizálódhattak, mivel az összesen 5 százalékpont (3 százalékpont Egészségbiztosítási Alap, 2 százalékpont Munkaerőpiaci Alap) munkáltatói járulékmérték csökkentés e hónap befizetéseinél csak a minimálbér kétszereséig volt érvényesíthető. Ezzel szemben 2011. januárjában a csökkentés minden járulékköteles jövedelem után figyelembe vehető.

2010. január 1-től megszűnt a tételes egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség (1950 Ft/hó/fő), de pénzforgalmilag még 2010 január hónapban egy havi befizetés teljesült. 2011. ugyanezen időszakában már csak a százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetése történt meg.

Az uniós támogatások hétéves programozási időszakának második felében - a forrásvesztés elkerülése érdekében - 2011-ben magasabb kiadás várható, mint 2010-ben, így a januári kiadások is magasabbak. E mellett hatással volt a magas kiadási összegre a 2011. évi költségvetési törvény Uniós fejlesztések fejezetének új, egyszerűbb szerkezete, mely a prioritásokat 2011-től operatív programonként összevonva tartalmazza. A prioritások előirányzatain keletkezett 2010. évi maradványt így át kellett tenni az operatív program előirányzatok soraira, mely januárban összesen 29,1 milliárd forint összegben ugyan kiadásként jelentkezett, de nem tekinthető hagyományos értelembe vett, kedvezményezettek felé megtörtént kifizetésnek.

Vértesi Erőmű: 7,1 milliárd forint

A nem uniós forrásokból finanszírozott kiadások közül a minisztérium szerint meg kell említeni az előző kormány által a 2010. évi költségvetésbe be nem tervezett, majd 2010 végén az általános tartalékból nemzetközi tagdíjak teljesítésére átutalt 6,8 milliárd forintot. E kiadás teljesítése 2011 januárjára húzódott át, és értelemszerűen a korábbi évben nem jelentkezett.

Az állam által vállalt kezesség érvényesítése januárban 9 milliárd forint kiadást jelentett, melynek nagyságrendjét egy előre nem tervezett - 7,1 milliárd forint összegű, a Vértesi Erőmű Zrt.-hez kapcsolódó - egyedi kezesség beváltása határozta meg.

A kamatkiadások 2011 januárjában 13,2 milliárd forinttal haladták meg az előző év megfelelő időszaki értéket, a kamatbevételek pedig 4,2 milliárd forinttal maradtak el az előző évitől. Az eltérést döntően a finanszírozási terv sajátosságainak megfelelően a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutása okozta. Az előző évinél némileg magasabb hozamok (mindössze 15 bázispontos eltérés mutatkozott az előző év januárjához képest a főbb állampapírhozamok súlyozatlan átlagában) és a mintegy 5 százalékkal magasabb adósságállomány csekély hányadát magyarázzák a többletkiadásnak.