Négyszázmilliárd forintnyi védett tétel a költségvetésben

A kormány 250 milliárd forintos stabilitási alapjának nagy részét a minisztériumi zárolásokból fedezi a kormány, de az uniós fejlesztésekhez és mintegy 400 milliárd forinthoz nem nyúlhatnak a megtakarítás levezénylésével megbízott tárcavezetők. A védett tételek között vannak a PPP-konstrukciók díjai, a nem állami oktatási és szociális intézmények támogatása és több olyan kiadás, amelyeket az egyházaknak fizet a kormány.

A Matolcsy György gazdasági miniszter által alig több mint egy hete beharangozott 250 milliárd forintos stabilitási alap finanszírozásából nagyjából 170 milliárd forintot állnak a minisztériumok, a pénteken megjelent kormányhatározat értelmében a legtöbbet a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak (Nefmi) kell megtakarítania, majd a Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium következik. A Nefminek 39,2 milliárd forintot kell zárolnia, ami a tárca teljes, 1557,4 milliárd forintos költségvetési kiadásának 2,5 százalékát teszi ki, a belügyi tárcánál a 34,9 milliárd forint, a hadügyinél pedig a 26,3 milliárd forint csaknem 10 százalékot jelent.

A részletek egyelőre nem ismertek, a minisztériumknak péntekig kell elküldenie részletes javaslatát jóváhagyásra a nemzetgazdasági miniszternek, jövő szerdáig pedig el kell készülnie a végleges zárolási tervnek, amelyben pontosan meg kell jelölni, hogy a büdzsé melyik során mekkora lesz a megtakarítás (ezt a dokumentumot a Magyar Államkincstárnak kell elküldeni).

A kormány tavaly júniusban azonnali hatállyal összesen 40,5 milliárd forintot zárolt nyolc minisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal költségvetéséből, valamint az EU-fejlesztésekre szánt összegből, a legtöbbet - közel 12 milliárd forintot - akkor is a Nemzeti Erőforrás Minisztérium költségvetéséből vették el. A megtakarításokat akkor a bútorbeszerzési stopnak, a jutalmak befagyasztásának és a külsős szerződések felmondásának kellett bizosítania, a saját bevétellel rendelkező állami intézményeknek pedig a korábban tervezettnél többet kellett befizetniük a büdzsébe.

Nagy büdzséhez nagy elvonás

Összegszerűen a Nefmit sújtja a leginkább az elvonás, ami nem meglepő, mert ez a minisztérium részben vagy egészben négy korábbi tárca (egészségügyi, oktatási és kulturális, önkormányzati, szociális és munkaügyi) örököse. A minisztériumok közül a Nefmi gazdálkodik a legtöbb pénzből: a 2011-es költségvetés összkiadása 13 767 milliárd forint, amiből a legnagyobb tételt a nyugdíjbiztosítási alap képviseli 3085 milliárd forinttal, de utána rögtön a Nefmi következik, több mint 1550 milliárddal (a minisztériumhoz tartozik a kultúra, az oktatás és az egészségügy mellett a sport, a szociálpolitika és a munkaügy is, a tárca az intézményekre 626,7 milliárd forintot költhet az idén a mostani büdzsé szerint).

Zárolni elvileg bármit lehet a költségvetésben, még akkor is, ha már elutalták a pénzt a kincstári számláról (bár ez esetben nehéz visszaszerezni az összeget). A minisztérium költségvetésének van úgynevezett intézményi kezelésű, fejezeti kezelésű, valamint központi kezelésű előirányzata - utóbbi azt jelenti, hogy az adott kiadásoknak lényegében csak a kifizetéséről gondoskodik a tárca. Ilyenek a Nefmi esetében például a családtámogatások és a szociális ellátások (456,2 milliárd forint, illetve 172,2 milliárd forint), amelyeknél aligha jöhet szóba a zárolás, hiszen az ezekre való jogosultság feltételei jogszabályban meghatározottak, a támogatás elmaradása esetén az állam perelhető lenne.

A védett kifizetések

A kormányrendelet értelmében nem jelenthető be zárolás az európai uniós forrást tartalmazó előirányzatokra, ami azt jelenti, hogy a költségvetésben külön fejezet alá rendelt uniós fejlesztésekhez szinte nem lehet hozzányúlni - ez egy 1195 milliárd forintos tétel, amelyből 183 milliárd forint a magyar költségvetésből jön, a spórolási kötelezettség pedig ehhez képest csekély, mindössze 601,5 millió forint. Ehhez kapcsolódik az is, hogy érinthetetlen a Külügyminisztérium 15,5 milliárd forintos kerete, amelyet az idei magyar uniós elnökségre tett félre a kormány.

A pénteken megjelent kormányrendelet ezenfelül külön mellékletben tér ki arra, hogy mely tételekkel szemben nem lehet érvényesíteni a zárolást, azaz mely kifizetések védettek megtakarítási szempontból. Az összesen több mint 400 milliárd forintot jelentő tételek közül a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál nyilvántartott autópálya rendelkezésre állási díj a legnagyobb, ami 99,1 miliárd forintot jelent (a sztrádák PPP-konstrukcióban épültek, így az állam rendelkezésre állási díjat fizet az autópályák építéséért, működtetéséért, karbantartásáért). Egy hasonló nagyságrendű tétel van még a védett tételek között, ez pedig a Nefmi közoktatási célú humánszolgáltatása és kiegészítő támogatása, ami 91,5 milliárd forintot jelent: ez a nem állami és nem önkormányzati fenntartású iskolák és óvodák finanszírozását biztosítja.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban a már említett autópályadíjon felül a beruházásösztönzési pénzek, illetve a PPP-konstrukcióban megépült épületek a védettek, így nem lehet spórolni például a Művészetek Palotájának fenntartására elkülönített 9,8 milliárd forinton sem.

A minisztériumi megtakarítási kötelezettségek (milliárd forint)

Közigazgazgatási és Igazságügyi Min.	15,77	Nemzetgazdasági Minisztérium	5,91
Kormányzati Ellenőrzési Hivatal	0,087	Nemzeti Adó- és Vámhivatal	13,25
Miniszterelnökség	0,443	Nemzeti Fejlesztési Minisztérium	21,11
Vidékfejlesztési Minisztérium	18,75	Külügyminisztérium	7,55
Honvédelmi Minisztérium	26,32	Uniós fejlesztések	0,601
Belügyminisztérium	34,96	Nemzeti Erőforrás Minisztérium	39,204

Forrás: Magyar Közlöny, kormányhatározat

Jelentős összeg kapcsolódik a szintén a Nefmihez sorolt megváltozott munkaképességűek támogatásához, összesen több mint 37 milliárd forint van ezeken a sorokon, illetve a szociális humánszolgáltatások támogatásához, ami 34 milliárd forintot jelent (ez a nem állami tulajdonú, szociális és gyermekvédelmi feladatot ellátó intézmények finanszírozását jelenti). A tiltólistán van az egyházi szociális intézményeknek szánt 6 milliárd forint, a hitéleti képzésre szánt 2,52 milliárd forint, az egyházi intézmények világi képzésére szánt 5,5 milliárd forint, illetve az alapítványi iskoláknak félretett 2,65 milliárd forint.

Az egyházi pénzek viszonylagos védettségét mutatja, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nem zárolhatja az egyházi alapintézmény működtetésének 10,7 milliárd forintos, az átadásra nem került ingatlanok utáni járadék 10,625 milliárd forintos, az egyházi szórványprogramok 2 milliárd forintos, az egyházi oktatási programok 3,2 milliárd forintos, illetve az egyházi kulturális programok 800 millió forintos támogatását.

Védettséget élveznek a kisbbségi önkormányzatok (ezek költségvetési szempontból nem kiemelkedő jelentőségű tételek, legnagyobb közülük az Országos Cigány Önkormányzat 235,3 millió forinttal, illetve a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 181 millió forinttal). A Vidékfejlesztési Minisztérium a termékdíj-visszaigénylésre eltett 1,62 milliárd forinthoz, illetve az állat- és növénykártalanításra megszavazott 1 milliárd forinthoz nem nyúlhat hozzá. A Hadügyminisztérium a hadigondozás 3,2 milliárdos összegével és a békeműveletekhez felajánlott alegységek 100 millió forintjával nem kalkulálhat a spóroláskor, a Nemzetgazdasági Minisztérium pedig a kárkifizetések és a szerkezetáztalakítási alap 8 milliárd forintjához nem nyúlhat hozzá.

Nem nyúlhat a Nefmi a sportteljesítmények elismerésére félretett, valamivel több mint 2 milliárd forinthoz, a felsőoktatási hallgatók juttatásaihoz (3,5 milliárd forint), az Útravaló ösztöndíj programhoz (1,28 milliárd forint), az otthonteremtési támogatáshoz (1,745 milliárd forint), a gyermektartásdíjak megelőzésére szánt összeghez (1,272 milliárd forint), illetve a mozgáskorlátozottak közlekedési támogatasához sem (1,25 milliárd forint).