Rázárták a raktárajtót a magyar búzára

2011.02.21. 12:46

Egyre drágul a magyar búza, ez részben a magas világpiaci árak következménye, de az árak emelkedését az is fűti, hogy a készletek jelentős hányada nem jut el a malmokhoz. A szakemberek szerint nem tudni, hogy a termelők vagy a kereskedők tartják vissza a termést, a drágulást mindenesetre előbb-utóbb a fogyasztók is megérzik majd a kenyérár alakulásában.

"Nagyjából két hónapra elegendő készlet, 250 ezer tonna búza van jelenleg a magyarországi malmok raktáraiban" - mondta az [origo]-nak a hazai gabonafeldolgozó és -kereskedő cégeket tömörítő Gabonaszövetség főtitkára, Pótsa Zsófia. Ez a mennyiség jóval kevesebb a megszokottnál, aminek az az egyik oka, hogy a mostanra kialakult magas árszint (tonnánként 70-80 ezer forint) miatt a malmok nem tudtak egyszerre nagyobb tételt bevásárolni.

"A globális búzapiaci folyamatok nyomán a malmi minőségű búza ára közel duplájára emelkedett tavalyhoz képest" - mondta érdeklődésünkre Takáts Zsolt, a Raiffeisen Bank agrárfinanszírozással foglalkozó vezetője. Hozzátette, a világpiaci trend mellett a hazai drágulásban az is szerepet játszik, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt kevesebb búzát lehetett betakarítani, erre rátett egy lapáttal, hogy az össztermésen belül a malmi minőséget elérő búza aránya is csökkent. "Szerintem nincs fizikai hiány búzából, de azt tudni kell, hogy a piaci szereplők, ha akarnak, tudnak olyan helyzetet teremteni" - tette hozzá Takáts Zsolt.

Rájátszanak a hiányra?

Szerinte azonban egy további ok is áll a jelenlegi helyzet hátterében. "A búza jó eséllyel a megfelelő tőkeerővel rendelkező búzakereskedőknél van, akik főszerepet játszhatnak a mostani helyzet kialakulásában. Egyelőre nem hajlandóak kinyitni a raktáraikat, hanem hiányra hivatkozva arra késztetik a búzahiányban szenvedő malmokat, hogy külföldről szerezzék be a búzát. Ez az árat jelentősen megdobja, alaphelyzetben ugyanis a malmok a magyar búzát annyiért veszik meg, amennyibe külföldön kerül mínusz szállítási költség. A mostani helyzetben megfordult a folyamat, az árat az a várakozás hajtja fel, hogy a malmok esetleg importra szorulnak, tehát az itthoni búzaárra rárakódik a szállítási költség. Arról van tehát szó, hogy a lokális piacon rá lehet játszani a hiányra, ami növelheti az árakat" - magyarázta Takáts Zsolt.

A Raiffeisen szakembere szerint további árfelhajtó tényező a belvízhelyzet. Az őszi vetésű terményeket, így a búzát a belvíz jobban érinti, mint a tavaszi vetésűeket. A gazdák ugyan döntetnek úgy, hogy a belvíz visszavonulásával mondjuk kukoricát vetnek a területre, de az elveszett búzát már pótolni nem lehet. A gabonapiaci eseményeknek a fogyasztói árakba történő begyűrűzését firtató kérdésünkre Takáts Zsolt azt mondta: a különböző feldolgozók nem fognak tudni mit csinálni, ha emelkedik az alapanyagok ára, kénytelenek lesznek árat emelni, "lenyelni senki nem fogja a többletet".

Forrás: AFP
"A búza jó eséllyel a megfelelő tőkeerővel rendelkező búzakereskedőknél van"

Nem tudni, kik ülnek a búzán

Tény, hogy a tavaly learatott 3,7 millió tonna búza jelentős része még nincs a malmoknál. Pótsa Zsófia szerint azonban megbízható statisztika híján senki sem tudhatja Magyarországon, hogy hol van: a termelőknél, vagy a kereskedőknél. "Ilyen adatot, mivel ez üzleti titoknak minősül, a tagjaink közé tartozó kereskedőcégek sem osztanak meg a szövetséggel" - magyarázta a főtitkár.

"Nem tudható, kiknél áll a búza, hiszen hiteles mérleg még arról sincs, hogy mennyi maradt az előző szezonról, nemhogy az idei termés eddigi sorsáról" - erősítette meg érdeklődésünkre Fórián Zoltán, az Agrár-Európa Kft. üzletág-igazgatója. Azt mondta, a drágulás alapvetően a gyengének ígérkező ausztráliai és oroszországi termésről szóló hírek miatt kialakult világpiaci hangulat következménye, a magyarországi folyamatok nem lógnak ki a nemzetközi trendekből. "Tudomásul kell venni, hogy ez egy nemzetközi piac, a magyarországi árszint alkalmazkodik a globálishoz. Hiánytól nem kell tartani, de kétségtelen, hogy akinek most van itthon búzája, az a jelek szerint egyelőre ül rajta" - jegyezte meg Fórián Zoltán.

"Normális piaci jelenség, hogy a szereplők magasabb árakra várnak. A folyamatokat jól jelzi, hogy az árutőzsdén a márciusi és szeptemberi jegyzés között tonnánként több mint 40 euró a különbség a szeptemberi jegyzés javára. A helyzetet súlyosbítja, hogy a régióban nem sikerült jól az őszi búza vetése. Az a veszély fenyeget, hogy Magyarországon a betakarított terület nagysága az 1999-es szintre, 800 ezer hektárra esik vissza" - mondta kérdésünkre Potori Norbert, az Agrárgazdasági Kutatóintézet osztályvezetője. Potori Norbert szerint viszont a stratégiai termékek előállítási költségeinek hirtelen növekedését az élelmiszer-áruházak ritkán hárítják át teljes egészében a vásárlókra, így a borítélkolható lisztáremelés nem feltétlenül dobja majd meg látványosan a kenyérárat. (A kenyér árának körülbelül a harmadát befolyásolja a liszté.)

A kenyérár alakulása

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a legutóbbi igazán jelentős kenyérdrágulás 2007-ben volt, akkor az év során több mint 20 százalékkal (197-ről 238 forintra) ment föl egy kiló fehér kenyér ára. Egy évre rá csak minimálisan emelkedett, 2009-ben pedig - nyilván a gazdasági válság keresletcsökkentő hatása miatt - még csökkent is az átlagár, 233 forintra.

Tavaly januárban 242-ről indított az árszint, és noha az év első felében valamelyest süllyedt, decemberre már 260 forintra ugrott föl. Idén még csak a januári KSH-adat áll rendelkezésre, eszerint változatlanul átlagosan 260 forintot kell fizetni egy kiló fehér kenyérért.


A mennyiséggel elvileg nem lehet baj

Elvileg az sem elképzelhetetlen, hogy pár hónap múlva az ország búzaimportra szorul, de Pótsa Zsófia szerint ettől nem kell tartani, mert a gond nem a mennyiséggel van, és ilyen magas árak mellett az sem valószínű, hogy a kereskedők külföldön adnák el a magyar gabonát. "Később árcsökkenés is jöhet, mert a vámszabályok lazulásával hamarosan jó eséllyel több búzát fognak importálni az EU-ba" - vélte a főtitkár.

Fazekas Sándor agrárminiszter az MTV Híradójában a múlt hét végén azt mondta, hogy egymillió tonnával több búza termett, mint amennyi az ország ellátásához szükséges, ezért az esetleges hiány emlegetése mögött spekulációs jellegű, árfelhajtó szándék áll.

Az ügyben megkérdeztük az egyik legnagyobb magyarországi gabona-nagykereskedőt, az amerikai tulajdonban lévő Cargill Magyarország Zrt.-t, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz. A svájci tulajdonú Glencore Grain Hungary Kft.-nél ugyanakkor azzal reagáltak a megkeresésünkre, hogy a vállalat belső szabályzatának megfelelően nem áll módjukban a kérdésekre válaszolni.

Forrás: MTI
"Akinek most van itthon búzája, az a jelek szerint egyelőre ül rajta"

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK