Magyarországon évi egymilliárd forintra tehető a hamis gyógyszerek piaca, amely ellen a dobozok azonosítóinak szigorúbb szabályozásával venné fel a közdelmet az EU. Egyelőre nem tudni, pontosan hogyan néz majd ki a világ egyik legnyereségesebb iparága elleni fellépés, amely mindenekelőtt az illegális potencianövelőkből, fogyasztószerekből, antibiotikumokból és szívgyógyszerekből él.

A héten elfogadta az Európai Parlament (EP) az Európai Bizottság által beterjesztett, gyógyszerhamisítás elleni direktíva szövegét, a jogszabály új biztonsági és ellenőrzési rendszert, illetve a gyógyszerhamisítók ellen keményebb szankciókat vezetne be.

Az új szabályokra még a tagállamokat képviselő Európai Tanácsnak is rá kell bólintania, de ha ez megtörténik, és a direktívát átültetik a nemzeti jogrendekbe, akkor új, a gyógyszerek nyomon követhetőségét lehetővé tevő eredetiségigazoló címkézés kerül majd a vényköteles gyógyszeres dobozokra. A jogszabály nemcsak a gyógyszertárakban, hanem az interneten forgalmazott készítményekre is kiterjed majd, aminek az adja a jelentőségét, hogy a hamis gyógyszerek jelentős részét a világhálón forgalmazzák. Az új uniós szabályok nagy hangsúlyt fektetnek a legális csatornákon keresztül árusított hamis gyógyszerekre, ebben az esetben a vevő ugyanis nem is sejti, hogy hamis árut kap - ami természetesen jelentős veszélyforrás.

"Ez egy igazi uniós direktíva. Van egy fontos ügy, amelynek a megoldását évek óta sokan szorgalmazzák, és az új jogszabály előrelépést jelent ugyan, de az eredményeit érzékelni csak évek múlva tudjuk majd. Nem látjuk még a részleteket, ezek kidolgozása csak most kezdődik" - mondta az [origo]-nak Székely Krisztina, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője.

Nagy üzlet, hatalmas haszon

A WHO jelentése szerint a fejlett országokban - azaz az Európai Unió legtöbb országában, Kanadában, Japánban vagy az Egyesült Államokban - a hamis gyógyszerek piaci forgalma a teljes gyógyszerforgalom értékének nagyjából 1 százaléka körül lehet, ez az arány azonban növekszik. A kevésbé fejlett államokban azonban sokkal rosszabb a helyzet, amit jól mutat, hogy míg 2006-ban a globális gyógyszerforgalomnak nagyjából 10 százalékát tehették ki a hamis gyógyszerek, addig 2010-ben már legalább 15 százalékát. Az Egyesült Államokban 2005 óta például 92 százalékkal emelkedett a hamisított gyógyszerek forgalma, amelynek értéke 2010-ben elérte a 75 milliárd dollárt. A hamis gyógyszerek piacának bővülését mutatja, hogy 2009-ben háromszor annyi gyógyszerhamisítási esetre - pontosan 1700-ra - derült fény, mint 2004-ben.

A hamis gyógyszerek piaca globálisan 200 milliárd dollárra tehető, csak Afrikában évente 10 ezer ember hal meg hamis gyógyszerek miatt, az állami költségvetésnek pedig évente nagyjából 2-5 százalékos adókiesést okoznak a hamis pirulák. A globális drogkereskedelem éves forgalma körülbelül  411 milliárd dollár a feketepiaci adatok gyűjtésére szakosodott havocscope.com adatai szerint, az illegális fegyverkereskedelem értéke tízmilliárd dollár, az emberkereskedelemé nyolcvanmilliárd dollár, a prostitúcióé százmilliárd dollár.

"A hamis gyógyszergyártás és -forgalmazás azért nagy üzlet, mert hatalmas haszon van rajta, nagyobb, mint a drogkereskedelmen, viszont egyelőre lényegesen kevésbé üldözik" - véli Székely Krisztina. Egy Interpol-szakértő szerint a gyógyszerhamisításba fektetett minden ezer dollár után 450 ezer dollár bevétel származhat, míg például a heroinkereskedelemben ez az arány 1000 dolláronként nagyjából 20 ezer dollár.

A hamis gyógyszer

A hamis gyógyszer definíciója, hogy nem az, amit állítanak róla. Nem az, nem ott, nem akkor gyártotta, mint ami rá van írva. A legtöbb hamisított gyógyszerben vagy egyáltalán nincs hatóanyag, vagy más anyag van benne, vagy ha van is hatóanyag, akkor az előírtnál kisebb mennyiségben. "Minden forma egyaránt veszélyes, az is, ha a helytelen gyártás következtében több hatóanyag kerül bele. A készítmények szennyezettek, a gyártás-tárolás folyamán a legelemibb tisztasági szabályokat sem tartják be" - mondta Székely Krisztina.

Maga a hamisítás folyamata általában úgy néz ki, hogy a hamisító megnézi a hamisítani kívánt szer nyilvánosan elérhető összetevőit, és megkísérli leképezni ugyanazt a vegyi folyamatot, ami hol így, hol úgy sikerül. A gyártás folyhat kis mennyiségben, barkács körülmények között, de létrejöttek már egészen nagy üzemek is.  Az ilyen üzemekben általában nem foglalkoznak a higiénés körülményekkel, előírások betartásával, ezért is lesz olcsóbb a hamisított szer. Ezeknek az üzemeknek az oroszlánrésze Kínában és Indiában van, valamint  a Közel-Keleten - meglepő módon olyan prosperáló arab államokban mint például Szaúd-Arábia, Szíria vagy az Egyesült Arab Emírségek. Az Indiában forgalmazott gyógyszereknek körülbelül a 12-25 százaléka hamisított. A hamisított gyógyszerek forgalma ott eléri évente a 250 millió dollárt.

Európában Lengyelországban, Ukrajnában és Oroszországban is lelepleztek ilyen üzemeket. Magyarországon  az utolsó ilyen kis műhelyt  bezárták a '80-as években, és valószínűleg azért sincs azóta, mert olyan nagy mennyiségben érkezik a hamis áru a Közel-és Távol-keletről, hogy nem éri meg a gyártással itthon foglalkozni.


"Gyorsan kiderülne, és oltári botrány lenne belőle"

Székely Krisztina szerint Magyarországon viszonylag jó a helyzet, de mivel a fejlett országokban egyre növekszik a hamisított gyógyszerek aránya, ezért beavatkozás nélkül ez a tendencia előbb-utóbb nálunk is megfigyelhető lesz. "Extrém kicsi az esélye annak, hogy a hagyományos ellátási láncból - vagyis gyógyszertárból - beszerzett támogatott, vényköteles gyógyszerek közül hamisított termék jusson a hazai fogyasztókhoz. A közelmúltban nem is derült fény ilyen esetre itthon" - mondta az [origo]-nak Molnár Márk egészségügyi közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója és oktatója. A szakértő szerint az természetes, hogy ha valaki nem a konvencionális csatornákon keresztül szerzi be a gyógyszereket, hanem például az interneten keresztül, nem megbízható forrásból rendeli vény és támogatás nélkül a patikai szereket, akkor lényegesen megnő az esélye annak, hogy nem eredeti gyógyszerkészítményt kap.

"A hazai gyógyszerellátás és a társadalombiztosítási támogatás túl jó feltételeket biztosít a legális szereknek ahhoz, hogy erre egyáltalán igény legyen. Tömegesen csak úgy tudnának megjelenni, ha a hivatalos kereskedelemben hiba csúszna a beszállítói láncba, de ennek itt elég kicsi a valószínűsége, legalábbis gyorsan kiderülne, és oltári botrány lenne belőle" - állítja a márka- és szellemi tulajdonjog-védelemmel foglalkozó IPR Consulting ügyvezetője, Irimie Félix.

Az IPR Consulting egy korábbi vizsgálata során a cég több hónapnyi keresés után sem talált nyomokat olyan jellegű hamisgyógyszer-kereskedelemre, mint amilyen például Nyugat-Európában létezik. "Van pár szatyornyi piacon vásárolt lopott gyógyszerünk, amelyet a kórházi alkalmazottak lopnak ki és adnak el saját zsebre, és jó pár fura trutymót is találtunk, amely talán nem is gyógyszer. Tudomásunk szerint ráadásul a legtöbb ügyben nem is hamisítás a vád, ehhez ugyanis oltalmat kell sérteniük a készítményeknek, hanem az, hogy veszélyesek, tiltottak-e azok a termékek" - mondta a cég vezetője.

Egymilliárd forintos piac

Országonként változik, hogyan jutnak hozzá az emberek a hamis szerekhez, de az a leggyakoribb, hogy az interneten vagy az utcán. "Magyarországon az internetes csomagküldés mellett gyakori az utcai terjesztés is. Megbeszélik a dílerrel, hogy mikor és hol találkoznak, és átveszik. Az a nagyjából félmillió ember, aki hajlandó Magyarországon nem hiteles forrsból származó gyógyszert venni, főleg nagyvárosi, huszonéves internetező férfi és nagyvárosi háziasszony" - mondta Székely Krisztina, aki szerint a leggyakrabban hamisított gyógyszerek az életmódkészítmények (fogyókúrás szerek, potencianövelő készítmények), a nyugtatók, az antibiotikumok, az antidepresszánsok, a skizofrénia elleni szerek, illetve a szívgyógyszerek.

Forrás: AFP
Magyarországon az internetes csomagküldés mellett gyakori az utcai terjesztés is

A HENT szakértője szerint itthon még nem fogta föl a jelenség súlyát a gyógyszerszakma. "A hazai gyógyszergyártókat viszonylag kevéssé érdekli ez a kérdés, mert az ő gyógyszereiket egyelőre nem hamisítják, és a gyógyszerészszakma sem túlzottan izgatja magát" - mondta Székely Krisztina. "Minket Magyarországon egyáltalán nem érint a probléma, Oroszországban igen, de a hologramos azonosítási rendszernek köszönhetően ott is egyre kevésbé" - mondta az [origo]-nak Beke Zsuzsa, a Richter kommunikációs vezetője.

Más a helyzet a világ legnagyobb gyógyszergyártójánál, a Pfizernél, ez a cég gyártja ugyanis a világ leggyakrabban hamisított készítményét, a potencianövelő Viagrát. "Minket nagyon is érint a probléma. Magyarországon a hamisított készítmények piaca nagyjából 1 milliárd forintot tehet ki az 500 milliárdos gyógyszerpiacból" - mondta az [origo]-nak Rékassy Balázs, a Pfizer magyarországi cégének kommunikációs vezetője. 2007 és 2010 között a Pfizer globálisan 3,3 millió dollárt költött jogi eljárásokra és vizsgálatokra annak érdekében, hogy megakadályozza a Viagra hamisítását, 2004 és 2010 között a cég összesen 58 millió hamisított Viagra piacra kerülését akadályozta meg.

Egyelőre nem tudni, pontosan mit tenne az EU

Az elfogadott uniós jogszabályból nem derül ki, hogy pontosan milyen módszerrel lehetne biztosítani a nyomonkövethetőséget, annyit lehet csak tudni, hogy a rendszer bevezetése előtt költséghatékonysági felmérést készít az EU a különböző módszerekről, és ez alapján születik majd meg a döntés. Innentől kezdve három éve van a tagországoknak, hogy a rendszert bevezessék. Elvileg minden vényköteles gyógyszer esetében kötelező lesz alkalmazni a kiválasztott megoldást, de lesznek kivételek, mint például az alacsony forgalmú, olcsóbb, keveset hamisított szerek, ami a felllépés hatékonyságát rontja.

Székely Krisztina szerint a hamis gyógyszerek forgalmának visszaszorítása ellen az a leghatékonyabb módszer, ha minden egyes doboz darabonként követhető, mégpedig egyedi azonosítóval, egészen a gyártótól a betegig. Ez azonban komoly beruházást igényelne, amit valakinek meg kellene fizetni.  "Jelenleg a hamis gyógyszerek legális patikába kerülésének legegyszerűbb módja, hogy az EU-ban az egyik országból a másikba szállításkor újra lehet csomagolni a gyógyszereket, más névvel és forgalmazóval lehet ellátni a dobozokat. Így most azt fogják bevezetni, hogy átcsomagoláskor ugyanolyan hatékonyságú egyedi azonosítókat kell rátenni a készítményre, mint amilyen az eredeti csomagoláson volt. Rosszhiszeműen mondhatjuk persze, hogy ez nem fogja megakadályozni, hogy az újracsomagolásnál ne lehessen mást tenni a dobozba" - mondta Székely Krisztina.